Frei Zsolt – Wikipédia

Frei Zsolt
Született1965. március 18. (59 éves)
Pécs
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Frei Zsolt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Frei Zsolt (Pécs, 1965. március 18. –) Széchenyi-díjas fizikus, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet igazgatója volt 2017–2020 között, az Atomfizikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.[2] 2017-től az MTA-ELTE "Extragalaktikus asztrofizika" kutatócsoport vezetője.[3] Asztrofizikát, kozmológiát és képfeldolgozást tanít. 1995-ben megszervezte az ELTE Fizikai Intézetében folyó asztrofizika oktatást, jelenleg is az MSc szinten oktatott asztrofizika modul koordinátora. Az "Eötvös Gravity Research Group" (EGRG) vezetőjeként 2007-ben csatlakozott a LIGO gravitációshullám-detektor tudományos programjához.[4] 2015 szeptemberében sikerült gravitációs hullámokat észlelni, ezzel a felfedezéssel új fejezet nyílik a fizika történetében, melyben Frei Zsolt csoportja is nagy szerepet játszik.

Életút

[szerkesztés]

Középiskolás éveit a pécsi Nagy Lajos Gimnázium diákjaként töltötte. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) két második díjat is szerzett, egyet fizikából,[5] egyet pedig az 1983-ban először meghirdetett számítástechnika versenyen. A Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok fizika pontversenyében több díjat szerzett, 1982-ben első helyezést nyert.[6] Részt vett a 14. Nemzetközi fizikai diákolimpián.

Egyetemi tanulmányait az ELTE fizikus szakán végezte. Többszörös díjazottja volt az Ortvay Rudolf Problémamegoldó Verseny-nek, helyi és Országos Tudományos Diákkonferencián (OTDK) több, köztük első díjat is kapott. Fizikus és angol nyelvi szakfordító diploma, 1989. Egyetemi tanulmányi- és kutatómunkájáért elsők között kapta meg a Pro Scientia Aranyérmet.[7]

Még egyetemi tanulmányai alatt a University of Tennessee-n töltött egy évet, majd 1990-ben a Fermilab vendégkutatója volt. 1990 és 1994 között a Princetoni Egyetem doktorandusza, PhD fokozatát 1995 januárjában ítélték oda.[8] Később a garchingi Max Planck Institute for Astrophysics (München mellett, Németország) és a University of Tokyo (Japán) vendégkutatója,[9] majd a University of Pennsylvania (USA) vendégtanára (1996-1998).

1998-tól docens, 2010-től egyetemi tanár az ELTE-n. 2009-ben habilitált, 2010-ben megkapta az MTA doktora tudományos címet. 2012-ben az MTA által meghirdetett Lendület pályázaton nyert. 2010-től vezeti az Atomfizikai Tanszéket. 2008–2014 között az ELTE TTK Fizikai Intézetének igazgatóhelyettese, 2014-2015 között az ELTE tudományos rektorhelyettese volt. 2017-2020 között az ELTE Fizikai Intézetének igazgatója.

Tudományos munkásság

[szerkesztés]

Az 1980-as évek végén Patkós Andrással közösen a kvark-hadron fázisátalakulást tanulmányozták,[10] bevezették a perfect wetting fogalmát.[11] 1994-ben James Gunn-nal közösen írt nagy hatású cikket a galaxisok fotometriájáról.,[12] 1996-ban publikálta digitális galaxis katalógusát, amelyet a Lowell Obszervatóriumban és a Palomar Obszervatóriumban készült képekből állított össze.[13] Több tanulmányt készített a galaxisok morfológiai osztályozásának témájában.[14]

2005-ben a Szunyajev–Zeldovics-effektus alapján kimutatható galaxishalmazokról értekezett.[15] A következő két évben Kocsis Bence doktorandusszal és kettő, az USA-ban dolgozó társszerzővel (Zoltán Haiman, Kristen Menou; mindkettő Columbia Egyetem, New York) először a gravitációs hullámok forrásainak optikai tartományban történő megfigyelésére,[16] majd a feketelyuk-összeolvadások előrejelzésére adott stratégiát.[17] Ez utóbbi eredményt a LISA gravitációs űrobszervatórium tervezésénél is figyelembe vették.[18] 2005-ben publikálja az Inflációs kozmológia c. egyetemi tankönyvet, melynek társszerzője Patkós András.

2007-ben Haiman Zoltánnal, Márka Szabolccsal és Szapudi Istvánnal közösen megalakította az Eötvös International Research School in Astrophysics-et (EIRSA).[19] Ennek része az Eötvös Gravity Research Group (EGRG), amely Frei vezetésével csatlakozott a LIGO gravitációshullám-detektor tudományos programjához.

2008-ban Lippai Zoltán doktoranduszával közösen a galaxismagokban összeolvadó, majd onnan kilökődő szupernehéz feketelyukak elektromágneses tartományban való megfigyelhetőségére dolgozott ki egy lehetséges módszert.[20]

2014-ben többedmagával felfedezte a csillagászok által eddig talált legnagyobb "objektumot", a "szuperlyukat", amelynek iránya egybeesik a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás hideg foltjának irányával (ezért talán magyarázhatja is azt).[21] Ez az eredményük a New Scientist folyóirat címlapjára került. 2015-ben Raffai Péterrel és Haiman Zoltánnal a galaxismagokból kilökődő fekete lyukak statisztikus alapon történő megfigyelésére adott módszert.[22]

Nyolc évvel az után, hogy az EGRG 2007-ben Frei vezetésével (az ELTE, a Szegedi Egyetem és a debreceni ATOMKI összefogásával) csatlakozott a LIGO Tudományos Együttműködéshez (LSC), a kutatócsoportok munkája során 2015 szeptemberében sikerült gravitációs hullámokat észlelni. Az adatok feldolgozása után 2016. február 11-én Washingtonban bejelentették, hogy közvetlen bizonyítékot találtak két fe­ke­te lyuk össze­ol­va­dá­sa ré­vén, a tér­idő gör­bü­le­té­nek hul­lám­sze­rű­en ter­je­dő meg­vál­to­zá­sá­ra.[23]

2006-ban létrehozta az ELTE Vizualizációs Centrumát.[24] Ebben vezetésével megépítették az ország első, nagyméretű sztereoszkóp megjelenítő berendezését, melynek vetítőfelülete nagyobb mint 10 m², és profi alkatrészekből áll (Christie vetítők, Stewart vászon, Item vázszerkezet, CrystalEyes aktív szemüvegek).

Könyvek, publikációk

[szerkesztés]

Elismerések, díjak

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://gruber.yale.edu/cosmology-laureates
  2. ↑ 'ELTE Fizikai Intézeti honlapja'. [2013. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 8.)
  3. ↑ Az MTA bejelentése
  4. ↑ EGRG Frei Zsolt
  5. ↑ Holics László: Versenyfeladatok I., 549 old., Typotex kiadó, 1997, ISBN 963-7546-60-X
  6. ↑ KöMaL, 1982/11, 188. old
  7. ↑ Magyar Tudomány: Pro Scientia Aranyérmes életutak
  8. ↑ A princetoni végzettek listája-Frei Zsolt
  9. ↑ Zsolt Frei（Eotvos University）Automated Morphological Classifications of Galaxies - szemináriuma a tokiói egyetemen
  10. ↑ Hungarians Explore The Early Universe - Fizikai Szemle 1999/5. 214. o.
  11. ↑ Perfect wetting. An alternative for hadronic matter formation in the cooling universe
  12. ↑ Generating colors and K corrections from existing catalog data
  13. ↑ A galaxis katalógus az interneten
  14. ↑ Query Results from the Astronomy Database - Frei Zsolt
  15. ↑ Can Virialization Shocks Be Detected around Galaxy Clusters through the Sunyaev-Zel'dovich Effect?
  16. ↑ Finding the Electromagnetic Counterparts of Cosmological Standard Sirens
  17. ↑ Premerger localization of gravitational-wave standard sirens with LISA: Harmonic mode decomposition
  18. ↑ LISA Science Requirements Document, LISA International Science Team, Sec. 4.6, 2007 January
  19. ↑ 'Az EIRSA tagjai'. [2009. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 20.)
  20. ↑ Prompt Shocks in the Gas Disk around a Recoiling Supermassive Black Hole Binary
  21. ↑ Detection of a supervoid aligned with the cold spot of the cosmic microwave background
  22. ↑ A statistical method to search for recoiling supermassive black holes in active galactic nuclei
  23. ↑ "A hír az MTA oldalán"
  24. ↑ Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Vizualizációs Centrum - Frei Zsolt
  25. ↑ Inflációs kozmológia Frei Zsolt, Patkós András, Typotex Kiadó, 2005
  26. ↑ 'Díjazottak listája a Minisztérium lapján'. [2016. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 10.)
  27. ↑ Másféle fizikát látunk majd – Frei Zsolt a gravitációs hullámok kutatásáról | MTA. mta.hu. (Hozzáférés: 2018. december 8.)
  28. ↑ Bejelentés a Gruber Cosmology Prize oldalán
  29. ↑ Bejelentés a Breakthrough Prize oldalán
  30. ↑ Széchenyi-díj 2017
  31. ↑ Györgyi, Kalas: Nyilvánosságra hozták az idei Prima Primissima jelölteket (magyar nyelven). index.hu, 2018. szeptember 18. (Hozzáférés: 2018. december 8.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Frei_Zsolt&oldid=27395762”