Hódegyháza – Wikipédia

Hódegyháza (Јазово / Jazovo)
A Tito Marsall utca - jobbra a római katolikus templom és a községháza
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Észak-bánsági
Község	Csóka
Rang	falu
Irányítószám	23327
Körzethívószám	+381 230
Népesség
Teljes népesség	978 fő (2002)
Népsűrűség	34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	87 m
Terület	28,6 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 54′ 09″, k. h. 20° 12′ 59″45.9025, 20.21638888888945.902500°N 20.216389°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 09″, k. h. 20° 12′ 59″45.9025, 20.21638888888945.902500°N 20.216389°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Hódegyháza témájú médiaállományokat.

Hódegyháza (szerbül Јазово / Jazovo, a köznyelvben gyakran Jázova^[1]) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben,Csóka községben található .

Nagykikindától északnyugatra, Csókától délkeletre, az Aranka folyó közelében, Tiszaszentmiklós és Szaján közt fekvő település.

Hódegyháza közelében már a középkorban állt egy hasonló nevű település.

1337-ben a pápai tizedjegyzék említette először, tehát ekkor már temploma is állt.

A 14. század elején a Csanád nemzetség volt Hódegyháza birtokosa.

1337-ben történt osztozkodáskor a Csanád nemzetség tagjai közül Csanád érsek és unokaöccsei, a Telegdyek kapták, kiknek utódai 1360-ban három részre osztották a falut, mely osztozáskor egyik részt Pongrác fiai, Tamás kalocsai érsek és Kelemen, a másikat Miklós fiai, György és Miklós, a harmadikat Lőrinc fiai, János és Tamás kapták meg, majd 1400 körül Hódegyházi Pál szerezte meg az egyik Telegdy részt.

1459-ben Telegdy András itteni részét elzálogosította Bodófalvi Ferenc deáknak, majd 1508-ban Telegdy István új királyi adományt kapott itteni birtokára.

A török hódoltság elején a falu magyar jobbágyai elköltöztek, helyükbe szerbek telepedtek. 1557–1558-as török adólajstromok szerint már csak 14 ház volt itt, azokban is szerbek laktak, akik a falu nevét Hodits-ra változtatták.

1561-ben Telegdy Mihály hódegyházi részét hűtlenség miatt elvesztette, egykori birtokát Nádasdy Tamás nádor Kerecsényi Lászlónak adományozta. 1653-ban a nádor Béltelki Pálnak és Olasz Pálnak adományozta, majd 1689-ben özvegy Bélteki Pálné végrendeletében a falut Csomaközi Lászlónak hagyományozta.

Hódegyháza a temesvári bánság szervezésekor már csak puszta volt, melybe 1760-ban a temesvári igazgatóság Szeged környéki magyarokból telepített ide szerződéses községet.

1812-ben a temesvári kamarai hivatal hat évre szóló szerződést kötött Jazova és Hadits nevű dohányültetvényekre. A két dohánykertészet ekkor 99 házban és 80 főből állt, lakói katolikus vallású magyarok voltak, és a dohányon kívül gabonát, árpát, zabot, kukoricát is termeltek, melyet főleg a szegedi piacon értékesítettek. Saját legelőjük nem volt, a szomszédos Tiszaszentmiklós maradványföldjeinek egy részét bérelték legelőnek.

1816-ban a birtokot József nádor a kincstártól megvásárolta, majd 1833–1844 között Torontál megyei Akács, Nagy- és Kis-Bikács községből érkezett lakosokkal gyarapította.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.

Lakossága főként állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozik. Továbbá van még két mesterséges halastó is. Az egyik 2006-ig állami tulajdonban volt, aztán privatizálták.

• Borovszky Samu: Torontál vármegye

• Hódegyháza története