Johannes Trithemius – Wikipédia

Johannes Trithemius
Életrajzi adatok
Született	1462. február 1. Trittenheim,
Elhunyt	1516. december 13. (54 évesen) Würzburg,
Ismeretes mint	kriptográfus matematikus író asztrológus bibliográfus mágus
Nemzetiség	német
Iskolái	Heidelbergi Egyetem
Pályafutása
Szakterület	kriptográfia, teológia
Szakintézeti tagság	Heidelbergi Egyetem
Hatással volt	Agrippa von Nettesheim
A Wikimédia Commons tartalmaz Johannes Trithemius témájú médiaállományokat.

Johannes Trithemius (Trittenheim, 1462. február 1. – Würzburg, 1516. december 13.) német teológus, kriptográfus, polihisztor bencés szerzetes. Johann Heidenberg néven született de a név, melyen sokkal ismertebb, szülővárosának, a németországi Trittenheimnek nevéből ered.

A Heidelbergi Egyetemen tanult. Amikor 1482-ben az egyetemről hazafelé tartott, egy nagy hóvihar lepte meg, ezért a Bad Kreuznachhoz közeli Sponheim bencés apátságán keresett menedéket. Úgy döntött, hogy ott marad, s nem is hiába, hiszen 1483-ban, amikor mindössze huszonegy éves volt, megválasztották apátnak. Elindult hát a szegény, fegyelmezetlen, romos apátság kulturális központtá való fejlesztésének rögös útján. A tisztségének időszaka alatt az apátsági könyvtár mérete úgy ötven könyvről több, mint kétezerre emelkedett. Azonban törekvései nem csak dicséretben részesültek, még az sem segített elfogadásában, hogy egyesek varázslónak tartották. A kolostorral szembeni növekvő ellentétek a visszavonulásához vezettek 1506-ban, amikor Würzburg püspökének, Lorenz von Bibrának (1495-1519 között püspök) az ajánlatát elfogadta és a würzburgi Schottenkloster („Skót kolostor”) apátja lett, mely tisztséget egészen élete végéig betöltött.

Tanítványa volt többek között Agrippa von Nettesheim (1486-1535).

Leghíresebb műve a Steganographia (1499-ben írta, 1606-ban adták ki Frankfurtban és 1609-ben került az Index librorum prohibitorumra, vagyis az egyház által tiltott könyvek listájára). Ez a műve három kötetes, és eleinte úgy vélték, a fekete mágiáról szól – egész pontosan a lélek használatáról a távolsági kommunikációban. Amióta 1606-ban az első két kötethez kiadták a dekódoló kulcsot, azóta tudjuk, hogy valójában a kriptográfiával és a szteganográfiával foglalkozik. Csak nemrég sikerült feltárni a harmadik kötet tartalmát, amely a tévhitekkel ellentétben (úgy gondolták, a mágiáról szól) további kriptográfiai anyagot tartalmaz. E művétől kölcsönözte nevét szteganográfia területe.

További művei között található a De septum secundeis, 1508 („A hét másodlagos értelemről”), egy asztrológián alapuló világtörténet; Annales Hirsaugiensis (1514); és a Polygraphia (1518).

• Annales Hirsaugiensis. A teljes címe Annales hirsaugiensis…complectens historiam Franciae et Germaniae, gesta imperatorum, regum, principium, episcoporum, abbatum, et illustrium virorum, ami magyarul annyit tesz: „Hirsau krónikája…benne Franciaország és Németország történetével, császárok, királyok, hercegek, püspökök, apátok és egyéb illusztris emberek hőstetteivel”. Hirsau egy Württemberghez közeli kolostor volt, amelynek az apátja 1495-ben rendelte meg ezt a művet, de Trithemius a két kötetes és 1400 oldalas munkával csak 1514-ben készült el. 1690-ben nyomtatták először. Egyesek az első humanista történelemkönyvnek tekintik.

David Kahn, The Codebreakers – The Story of Secret Writing, 1967, 2. kiadás 1996, pp. 130–137 ISBN 0-684-83130-9

• Steganographia (Latin). Digitális változat, 1997
• Megfejtve: A kódok Trithemius Steganographia-jának harmadik kötetében (angolul), PDF, 208 kB
• A Hill Kolostori Kéziratkönyvtár cikke Trithemiusról (angolul) (hivatkozásokkal képekhez Trithemius első kiadásairól)
• A Steganographia-könyvek teljes, megfejtett változata (olaszul)