Kálnás – Wikipédia

Kálnás (Kalnište)
Kálnás címere Kálnás zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Felsővízközi
Rang	község
Első írásos említés	1363
Polgármester	Jozef Cauner
Irányítószám	087 01
Körzethívószám	054
Forgalmi rendszám	SK
Népesség
Teljes népesség	513 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	184 m
Terület	8,67 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 07′ 45″, k. h. 21° 29′ 09″49.129166666667, 21.48583333333349.129167°N 21.485833°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 45″, k. h. 21° 29′ 09″49.129166666667, 21.48583333333349.129167°N 21.485833°E
Kálnás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálnás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kálnás (szlovákul: Kalnište) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Girálttól 5 km-re északnyugatra, a Tapoly jobb partján fekszik.

1363-ban „Kalnas” néven említik először, mint a Kálnássy család birtokát.

„A Kálnássy család (kálnási), Sáros vármegyei régi nemes család, melynek családfája II. Endre koráig vezethető vissza. Kiválóbb tagjai voltak Kálnássy György, I. Ulászló hű embere, a makovicai várnak vitéz kapitánya, ki az ősi birtokra, a sáros vármegyei Kálnásra érdemeinek jutalmául új adománylevelet nyert a királytól (1444). Kálnássy Mátyás 1464-ben szerepel, szintén mint a makovicai vár kapitánya. Kálnássy Ferenc, Castaldo tábornok kapitánya, ki 1551-ben jött Erdélybe és 1552-ben a gyalui vár parancsnoka volt. 1553-ban Castaldo bizonyságlevele szerint – hűségesen teljesített szolgálat után, akadályozó családi viszonyok miatt kénytelen volt tisztéről lemondani. 1567-ben a hűtlenségbe esett Bocskay György zemplénvármegyei birtokát, Gálszécset nyerte királyi adományban. A Kálnássy család egyes tagjai még most is élnek Zemplén és Sáros vármegyékben.” – írja A Pallas nagy lexikona.^[2]

A falunak 1412-ben említik malmát, a 16. században már iskola is működött itt. Első fatemploma 1541-1543-ban épült, a 17. században a protestánsoké lett és csak 1713-ban kapta vissza a katolikus egyház. 1600-ban 18 portát számoltak össze a faluban, temploma, plébániája, malma, nemesi kúriája és iskolája volt. A kastélyt Kálnássy Sándor építtette 1774-ben. Közelében épült fel a neobarokk templom is. 1787-ben 38 házában 296 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KÁLNÍS. Kalnist. Tót falu Sáros Várm. lakosai katolikusok, fekszik Hanusfalvához 3/4 mértföldnyire, Karátson mezőnek filiája, határjának egy nyomása soványas, kerteje jó; réttye kétszer kaszáltatik, legelője, és erdeje elég van.”^[3]

1828-ban 59 háza volt 431 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Kálnás, Sáros v. tót falu, Karácsonmező fil. 252 kath., 112 evang., 29 zsidó lak. Két kastély. Rétjei a Tapoly mentiben kövérek. F. u. a Kálnásy nemzetség.”^[4]

A községben állt egy barokk-klasszicista kúria is, melyet a Kolosy család építtetett 1898-ban, ezt az 1960-as években elbontották. 1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

1910-ben 256-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 516 lakosából 512 szlovák volt.

2011-ben 553 lakosából 530 szlovák.

• Kastélyát Kálnássy Sándor építtette 1774-ben késő barokk stílusban. Jelenleg lakatlan, elhanyagolt állapotban áll.
• Katolikus temploma 1936-ban épült, 1997-ben megújították.
• A Kálnássy család temetőben álló sírboltja 1839-ben készült.

• Hivatalos oldal
• Községinfó^{[halott link]}
• Kálnás Szlovákia térképén^{[halott link]}
• E-obce.sk