Küküllőiklód – Wikipédia

Ez a szócikk a Fehér megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Iclod (egyértelműsítő lap).

Nem tévesztendő össze a következővel: Iklód.

Küküllőiklód (Iclod)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Fehér
Község	Szancsal
Rang	falu
Községközpont	Szancsal
Irányítószám	517671
SIRUTA-kód	7366
Népesség
Népesség	309 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	< 3 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 12′ 37″, k. h. 23° 56′ 20″46.210306, 23.93892946.210306°N 23.938929°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 37″, k. h. 23° 56′ 20″46.210306, 23.93892946.210306°N 23.938929°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Küküllőiklód (Iclod) település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Betlenszentmiklóstól délnyugatra, Balázsfalvától északra, a Kis-Küküllő jobb partján, Pánád és Magyarpéterfalva közt fekvő település.

Küküllőiklód nevét 1290-ben p. Aathwlge monostori de Kere [Kerc] néven említette először oklevél. Apátvölgye néven a kerci monostor birtoka volt, mely délnyugaton Pánáddal volt határos a Küküllő mellett.

1347-ben Wqguth de Iclod, 1351-ben Yclod, 1760-ban Kis-Iklód, 1808-ban Iklód, 1913-ban Küküllőiklód néven írták.

1300as évek közepén a Hermán nemzetséghez tartozó Lack székely ispán birtokai közé tartozott.

1343-ban Iklódi Waguth Pálnak is van itt birtoka

1351-ben a Péterfalvaiak panaszolták, hogy amíg Károly Róbert királlyal a havaselvei hadjáratban voltak, Lack székely ispán

Iklód nevű birtokához csatolta Péterfalva egy részét és rokonának Vágott (Waguth) Pálnak adta.

1910-ben 538 lakosából 504 román, 33 cigány volt. Ebből 533 görögkatolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Kis-Küküllő vármegye Hosszúaszói járásához tartozott.

• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.