Kazsó – Wikipédia

Kazsó (Kožuchov)
Kazsó zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Tőketerebesi
Rang	község
Első írásos említés	1300
Polgármester	Gejza Köver
Irányítószám	076 01
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	TV
Népesség
Teljes népesség	184 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	106 m
Terület	5,87 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 33′ 56″, k. h. 21° 43′ 30″48.565556, 21.72548.565556°N 21.725000°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 56″, k. h. 21° 43′ 30″48.565556, 21.72548.565556°N 21.725000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazsó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kazsó (szlovákul: Kožuchov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Tőketerebestől 6 km-re délre, a Helmec-patak bal oldalán, 105 m magasan fekszik.

A falu valószínűleg a 13. század elején keletkezett, de csak 1330-ban, „Kosuch” néven említik először. Román stílusú ősi temploma már a 13. században állt, később helyén épült fel a református templom. A falunak 1346-ban „Koswh” a neve, ekkor felbukkan Kiskazsó is, mint nemesi község. 1363-ban „Nogkasuh” alakban szerepel az írott forrásokban. Több nemesi család birtoka volt. 1715-ben 4 elhagyott és 5 lakott házát említik. 1787-ben 64 házában 491 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KAZSU. Elegyes falu Zemplén Várm. földes Ura Bernát, és több Uraságok, a’ kinek kastéllyával szépíttetik, lakosai elegyesek, fekszik Barancshoz, és Hardicsához közel, térséges határja 3 nyomásbéli, gabonát, és árpát terem, erdeje, szőleje nints, rét nélkül is szűkölködik, piatza Kassán, és Újhelyben.”^[2]

1828-ban 69 háza volt 504 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással, szénégetéssel foglalkoztak. Lakói 1831-ben részt vettek a koleralázadásban.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kazsú, Zemplén v., m.-orosz f., Tőke-Terebeshez délre egy mfdnyire: 138 római, 205 g. kath., 3 evang., 165 ref., 28 zsidó lak., 503 h. szántófölddel. F. u. többen. Ut. p. Velejte.”^[3]

1890 és 1910 között sokan kivándoroltak a községből. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kazsó, azelőtt Kazsu, az Ondava völgyében fekszik. Kisközség 50 házzal és 319, nagyobbára tótajkú és gör. kath. vallású lakossal. Postája Hardicsa, távírója Tőketerebes, vasúti állomása Upor. Hajdan Kis-Kasuh és Nagy-Kasuh néven két község volt. 1455-ben Kis-Kasuh fele a Sztáncsiak birtoka. 1458-ban Kassuhy Dánielt iktatják Kis- és Nagy-Kasúh részeibe. 1460-ban a Csapiaknak is van itt részbirtokuk, s ezidőtájt a Kasuhi Nagy és az Erdélyi családoknak is. 1550-ben Mucsey Pál és Panithy János Kis-Kasúh és »Kasuh alias Nagy-Kasuh« birtokosai. 1562-ben Kasuhy Juliannát, Bogáthy Borbálát és Rákóczy Erzsébetet iktatják mindkettő részeibe, a mikor azonban Kis-Kasuh pusztaként van említve. Ugyanekkor Némethy Sárának is van itt részbirtoka; de az 1598-iki összeírásban már nem ezek, hanem Dobronoky János, Bernáth János, Bessenyey János és Soós Ferencz szerepelnek. 1667-ben Köröskényi Gáspár kap Kis-Kasuh pusztán részbirtokot, 1753-ban pedig Kasuh birtokába Forgách Ádámot iktatják be. 1774-ben Bernáth János és István, Zsadányi Almásy Mihály, Pilissy József és Ferencz az urai, néhány évvel utóbb meg az Oroghványiak is. Később a Bernáth, Jánossy, Noska, Bárczy, Pilissy, Geőcze, Sughó, Almásy és Laskovits családoké, de most nagyobb birtokosa nincsen. Van itt két régi kúria, melyek közül az egyiket 1764-ben Bernáth János építtette s ez most a Ducs családé, a másiknak alapját még a Pilissy család vetette meg, s ez ma is Pilissy Lászlóé. 1663-ban itt is dúlt a pestis. A községben református templom van, melynek építési ideje ismeretlen.”^[4]

1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.

1910-ben 276-an, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 245 lakosából 240 szlovák volt.

2011-ben 216 lakosából 210 szlovák.

• Református temploma – a 13. század első felében épített román kori templom felhasználásával – a 19. században épült. 1912-ben neoklasszicista stílusban építették át.
• Görögkatolikus templomát 1921-ben készítették.
• Barokk-klasszicista kúriája a 19. század első felében épült.
• Klasszicista kúriája szintén a 19. század első felében létesült.

• Községinfó
• Kazsó Szlovákia térképén^{[halott link]}
• Travelatlas.sk
• E-obce.sk