Kinolin – Wikipédia

Kinolin
IUPAC-név Kinolin
Más nevek 1-benzazin, 1-azanaftalin, benzo[b]piridin
Kémiai azonosítók
CAS-szám 91-22-5
SMILES
c1cccc2cccnc12
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C9H7N
Moláris tömeg 129,16 g/mol
Sűrűség 1,093 g/ml
Olvadáspont ‒15 °C
Forráspont 238 °C
Oldhatóság (vízben) oldható
Veszélyek
EU osztályozás Mérgező (T)
Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok R45, R21/22, R36/38, R68, R51/53[1]
S mondatok S53, S45, S61[1]
LD50 331 mg/kg (patkány, szájon át)[2]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kinolin (vagy 1-azanaftalin, 1-benzazin, benzo[b]piridin) (Képlete: C9H7N) egy heterociklusos aromás szerves vegyület. Színtelen higroszkópos folyadék, átható szaggal. Nevét a kinin és a latin oleum (olaj) szó összevonásából kapta.[3]

Fény hatására az öregedő vegyület előbb sárga, majd barna színű lesz. Vízben kevéssé, szerves oldószerekben sokkal inkább oldódik.

A kinolin kohászati, festék- és polimergyártási valamint agrokémiai köztitermék. Használják ezeken kívül tartósítószernek, fertőtlenítőnek és oldószernek is.

Mérgező anyag, rövid kontaktus irritálja az orr, a szem és a torok nyálkahártyáját, szédülést és hányingert okozhat. A hosszú távú hatásai bizonytalanok, de feltehetőleg májkárosító hatása is van.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c A kinolin (ESIS)[halott link]
  2. A kinolin vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 11. (JavaScript szükséges) (angolul)
  3. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 78. o. ISBN 963 8334 96 7