Kiskovácsvágása – Wikipédia
Kiskovácsvágása (Kováčová) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Rozsnyói | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1254 | ||
Polgármester | Adrián Dáni | ||
Irányítószám | 049 42 | ||
Körzethívószám | 058 | ||
Forgalmi rendszám | RV | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 57 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 5 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 444 m | ||
Terület | 13,82 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 38′ 25″, k. h. 20° 41′ 55″48.640278°N 20.698611°EKoordináták: é. sz. 48° 38′ 25″, k. h. 20° 41′ 55″48.640278°N 20.698611°E | |||
Kiskovácsvágása weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskovácsvágása témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kiskovácsvágása (szlovákul: Kováčová) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Rozsnyótól 15 km-re keletre, a Csermosnya-patak partján fekszik. A falu fölött magasodik a Som-hegy, a hozzá fűződő monda szerint a krasznahorkai várat ezen a hegyen kezdték építeni.
Története
[szerkesztés]1254-ben „Kouachy" alakban említik először, a krasznahorkai váruradalomhoz tartozott. 1364-ben „Kowachwagasa" néven említik. 1346-ban a Bebek család birtoka. A 15. század végén vlach pásztorok telepedtek le a környékén. A 16. és 17. században puszta volt és csak 1720 után telepítették be újra. 1828-ban 115 házában 924 lakos élt. A 19. században lakói mezőgazdasággal, bányászattal foglalkoztak, később a környék vállalatainál dolgoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kovácsi. Magyar falu Torna várm. földes Ura G. Andrásy Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Barkához közel, és annak filiája, földgye nehezen miveltetik, és sovány is, tájéka köves."[2]
Fényes Elek geográfiai szótórában: „Kovácsvágás, Abauj-Torna v. magyar falu, Kovácsinak is hivatik. Dernőhez keletre 1/2 órányira: 352 kath., 638 ref. lak. Határa nagyobb részt hegyes, köves és sovány; a Somhegyében vasbányákat mivel; tágas erdejében szenet éget. F. u. gr. Andrásy. Ut. p. Rosnyó."[1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Kovácsvágás, a Csermosnya patak mellett fekvő magyar kisközség, 53 házzal és 296 róm. kath. vallású lakossal. Krasznahorka vár tartozéka volt és mint ilyen, a Bebekek többi birtokaival együtt, az Andrássyak uradalmába jutott. Azelőtt Torna vármegyéhez tartozott. Katholikus temploma 1858-ban épült. E község határában feküdt Kornalippa község, mely a tatárjárás alatt pusztult el. Mint puszta 1659-ben még szerepel az Andrássy család birtokai között; hajdani templomának helye még ma is látható. A község postája Dernő, távírója Krasznahorkaváralja és vasúti állomása Rozsnyó."[3]
1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. A templom mellett lévő iskolát 1930-ban építették. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
1980-ban közigazgatásilag Lucskához csatolták.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 271-en, túlnyomórészt magyarok lakták.
2001-ben 95 lakosából 85 magyar és 8 szlovák.
2011-ben 76 lakosából 59 magyar és 16 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]Római katolikus temploma 1866-ban épült neogótikus stílusban.
Gazdasága
[szerkesztés]Mezőgazdasági területe mintegy 300 hektár, ennek egyharmada szántó, a többi rét és legelő (1986-os adat).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ http://mek.oszk.hu/14500/14515/
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. július 25.)