Sebespatak (Szlovákia) – Wikipédia

Sebespatak (Rožňavské Bystré)
Sebespatak zászlaja
Sebespatak zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásRozsnyói
Rangközség
Első írásos említés1318
PolgármesterŽelmíra Gonosová
Irányítószám049 31
Körzethívószám058
Forgalmi rendszámRV
Népesség
Teljes népesség597 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság391 m
Terület7,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 40′, k. h. 20° 27′48.666667°N 20.450000°EKoordináták: é. sz. 48° 40′, k. h. 20° 27′48.666667°N 20.450000°E
Sebespatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sebespatak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sebespatak (1899-ig Bisztró, szlovákul: Rožňavské Bystré, németül: Neuhaus) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Rozsnyótól 7 km-re, nyugatra található.

Története

[szerkesztés]

A 13. század második felében keletkezhetett, első írásos említése 1318-ban „Sebuspopotak” néven történt. 1362-ben „Sebespatak”, 1602-ben „Biztro alias Sebespatak” alakban szerepel az írott forrásokban. A csetneki Bebek család birtoka, majd a krasznahorkai váruradalom része. Ősi bányásztelepülés, ahol kezdetben aranyat, ezüstöt, később rezet és vasat bányásztak. Lakói a bányászaton kívül főként földműveléssel, favágással, szénégetéssel, fuvarozással foglalkoztak. A 16. században a török elpusztította a falut és elnéptelenedett. A 17. században a Balogh, a 18. században az Andrássy család birtoka volt. 1710-ben a pestisjárvány 155 áldozatot követelt. 1720-ban csak 9 család élt a községben. 1828-ban 48 házában 415 lakos élt.

Fényes Elek geográfiai szótárában: „Bisztró vagy Sebespatak, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vármegyékben, Csetnek és Rozsnyó közt, mindeniktől egyenlő távolságra: 26 kath., 389 evang. lak. – Földe, rétje lehetős; erdeje van; a hegyeiben vasat, rezet ásnak. F. u. a csetneki uradalom.[2]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: „Sebespatak, a gencsi patak mellett fekvő tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 84 házzal és 439 ág. ev. h. vallású lakossal. 1362-ben a Csetnekiek birtoka. 1666-ban a Balogh család kezén van, azután az Andrássyak szerzik meg; a mult század elején a Rokfalussyak és a Kirinyiek is bírnak benne részeket. Most gr. Andrássy Dénesnek van itt nagyobb birtoka. Azelőtt a községnek Bisztró volt a tót neve. A községhez tartozó hegyek vasérczet és rezet tartalmaznak. 1896-ban az egész falu leégett. Ág. h. ev. temploma 1844-ben épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Csetnek.[3]

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 455, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 585 lakosából 568 szlovák volt.

2011-ben 619 lakosából 542 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Arcanum Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2017. október 27.)
  3. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye.