Komor Marcell – Wikipédia

Komor Marcell
Született	1868. november 7.[1][2] Pest[3]
Elhunyt	1944. november 29. (76 évesen)[1] Sopronkeresztúr
Állampolgársága	magyar
Szülei	Kohn Salamon
Foglalkozása	építész
Építészi pályafutása
Jelentős épületei	Szabadkai városháza, Szabadkai zsinagóga, Közigazgatási Palota (Marosvásárhely)
A Wikimédia Commons tartalmaz Komor Marcell témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Komor Marcell (született Kohn; Pest, 1868. november 7.^[4] – Sopronkeresztúr, 1944. november 29.)^[5] magyar építész, Jakab Dezsővel együtt a Lechner Ödön által kezdeményezett nemzeti szecessziós irányzat nagy alakja.

Édesapja Kohn Salamon rabbi, édesanyja Eibuschitz (Eibenschütz) Lujza volt. Szüleinek hét gyermekük született: Izidor, Siegfrid, Arnold, Gyula, Kamilla, Regina és Marcell. Nyolcadikként fölneveltek még egy fogadott fiút is, aki később Újlaki Pál néven Vilma holland királynő batáviai orvosa lett. Komor Marcell lett a család legnevesebb tagja.

Diplomáját 1891-ben szerezte a Műegyetemen. Czigler Győző, majd Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, aztán Lechner Ödönnél kapott munkát, ahol szerepet vállalt az Iparművészeti Múzeum belső kialakításában és a Földtani Intézet első díjas tervének elkészítésében. 1897-ben közös irodát nyitott Jakab Dezsővel, amely 1923-ig működött. Életének ez volt a legsikeresebb korszaka, társával együtt több pályázatot nyertek, és terveiket nagyrészt meg is valósították.

Terveztek lakóépületeket (Székesfővárosi kislakásos bérház, 1909–10, Hegedűs Gyula utca 94.), középületeket (Szentesen a Petőfi Szállót és a Vigadót 1898–99-ben, a szabadkai zsinagógát, 1902-ben, Marosvásárhelyen a Kultúrpalotát és a városházát, 1907–09-ben, Nagyváradon a Fekete Sas Szállót 1907–08-ban, Szabadkán városházát 1908–10-ben stb.) A középületeken túlmenően számos magánbérházat is alkottak. Az Országos Társadalombiztosító Intézet Fiumei úti épületét már 1912-ben kezdték tervezni, de a végső 1930-as kiépítésben már Sós Aladár is részt vett (a tornyot a megbízhatatlan bauxitbeton-tartalma miatt 1967-ben elbontották). 1930 után építészete már a modernista irányzatok felé fordul. Ezt bizonyítja a fiával, Komor Jánossal közösen készített villa a Budapest II., Árvácska utca 4. szám alatt.

Publicisztikai tevékenysége is jelentős: ő alapította 1901-ben a kéthetente megjelenő Vállalkozók Lapját, melynek főszerkesztőjeként – a millenniumra utaló Ezrey álnéven – szinte minden számába írt is, cikkeiben hitet téve szellemi mesterétől, Lechner Ödöntől vagy kollégájától, Kós Károlytól örökölt és továbbfejlesztett építészeti alaptétele mellett, miszerint a modern magyar építészet csak a nemzeti motívumok, a hagyományos formák és a korszerű technológiák ötvözésével bontakozhat ki. A húszas évek végén János fiának adta át a Vállalkozók Lapját, amelyből Borbíró (Bierbauer) Virgil szerkesztésében hamarosan kinőtt a magyar avantgárd építészet neves folyóirata, a Tér és Forma.

1944-ben Komor Marcellt elhurcolták. A Német Birodalomhoz tartozó Ausztriában a nácizmus áldozata lett.

„A házat^[6] negyvennégy nyarán csillagos házzá nyilvánították. Rengetegen költöztek falai közé. Komor Marcell a házban maradt. November közepén aztán elindult, hogy a Falk Miksa utcában meglátogassa Kamilla nővérét. A nyilasok gyalog hajtották el Nyugat felé. A mai Ausztria területén, Sopronkeresztúrnál (Deutschkreutz) ölték meg. 76 éves volt.”^[7]

Jakab Dezsővel tervezett épületei és tervpályázatai:^[8]

• 1890–1900. Szentes. Petőfi szálloda és színházterem. Pályázat: I. díj és kivitel. [1]
• 1898. Párizsi Világkiállítás magyar pavilonja 1900. Pályázat: II. díj.
• 1898–1900. Szolnok. Gorove utca 5 (ma: Kossuth Lajos u. 5.). Szolnoki Mezőgazdasági Takarékpénztár székháza. Pályázat: megvétel. Épült: 1899–1900
• 1899. Szeged. Zsinagóga. Pályázat: megvétel.
• 1899. Budapest, Árú és Értéktőzsde. Pályázat.
• 1900. Budapest, VI. Csengery utca 76. Lakóház.
• 1901. Szabadka, Zsinagóga. Pályázat: I. díj. és kivitel: 1902.
• 1901. Pécs. Postaigazgatóság. Pályázat: III. díj.
• 1902. Pozsony. Kereskedelmi és Iparkamara. Pályázat: I. díj.
• 1902. Budapest-Kossuth Mauzóleum Pályázat (Vedres Márk szobrásszal)
• 1903. Budapest, XIII. Radnóti Miklós utca 4–6. Lakóház (átalakítva)
• 1903. Pozsony. Vásárcsarnok pályázat.
• 1904. Kiskunfélegyháza. Központi iskola. Pályázat: II. díj (Gesztesi Mihállyal)
• 1905. Budapest. Sáros-fürdő. Pályázat: megvétel (Márkus Gézával) [2]^{[halott link]}
• 1904–1907. Kecskemét (Széchenyi tér 7.), Kossuth tér 4. Iparos otthon. Pályázat: I. díj és kivitel (Ma: Ifjúsági Otthon).[3] [4]
• 1905. Budapest. Szabadság-szobor. Pályázat (Márkus Gézával és Kallós Ede szobrásszal)
• 1905. Kiskunhalas. Szálloda. Pályázat: Megosztott I. díj (Márkus Gézával)
• 1905–1906 Nagyvárad. Patriotilor utca 4–6. Adorján-házak
• 1905. Nagyszalonta. Városháza. Pályázat: II. díj.
• 1905. Marcali zsinagóga (átépítve)
• 1905. Marosvásárhely. Városháza. Pályázat: I. díj
• 1906–1907. Közigazgatási Palota, Marosvásárhely (1910, felépült 1911–1913)
• 1906–1907. Kecskemét. Iparosotthon Jakab Dezső társaságában.
• 1906. Nagyvárad. Kereskedelmi és Iparkamara. Pályázat: I. díj.
• 1906. Nagyvárad. Fekete Sas Szálloda. Pályázat: I. díj. Kivitel: 1907–1908 [5]
• 1906. Nagyvárad. Takarékpénztár. Pályázat: II. díj.
• 1906. Pozsony. Városi vigadó és zenepalota [6]
• 1907. Szabadka, Városháza (felépült 1908–1910)
• 1907. Szabadka. Kereskedelmi Bank Rt.
• 1907. Budapest. Munkásbetegsegélyező Székház. Pályázat: Megvétel.
• 1908. Budapest, I. Döbrentei tér lakóház (elpusztult)
• 1908. Bécs. Hadügyminisztérium. Pályázat: III. díj.
• 1908. Temesvár. Kereskedelmi Bank.
• 1908–1909. Szolnok. Kereskedelmi Bank és Takarékpénztár (elpusztult)
• 1908–1909. Nagyvárad. Stern-palota
• 1908–1909. Budapest, VI. Benczúr utca 47. Liget szanatórium. [7]^{[halott link]}
• 1909. Palics. Vigadó épülete. A park, tó felőli főbejáratánál áll. [8] [9]
• 1909–1910. Budapest, VI. Színyei Merse utca 21. Lefèvre ház
• 1909–1910. Budapest, II. Keleti Károly utca 29–31. Komor és Jakab saját irodája és lakóháza
• 1909–1910. Budapest, VIII. Hegedüs Gyula utca 94. Kislakásos bérház.
• 1910. Marosvásárhely. Maros-Torda Vármegye székháza. Pályázat: I díj. [10]^{[halott link]}
• 1910. Déva, színház.
• 1910. Budapest, VIII. Rákóczi út 43. Palace-szálló [11]
• 1910. Budapest kerületi munkásbiztosító pénztár. Tervpályázat: I. díj. [12]^{[halott link]}
• 1911. Budapest Bank Rt. palotája. Tervpályázat: megvétel. [13]^{[halott link]}
• 1911. Budapest, VII. Dózsa György út 84. Park szanatórium (lebontották)
• 1911. a volt Népopera, (ma: Erkel Színház (Márkus Géza terveinek felhasználásával,
• 1911–1913. Marosvásárhely Kultúrpalota,
• 1911–1913. Budapest, VIII. Fiumei út 19. Budapest Kerületi Munkásbiztosító Székháza (Soós Aladárral). A tornyot 1967-ben elbontották. [14]
• 1912. Budai Zsinagóga. Pályázat. [15]^{[halott link]}
• 1912–1914. Murány, I. Ferdinánd bolgár cár palotája. Pályázat: I. díj és kivitel.^[9]
• 1913. Budapest Nemzeti Színház [16]^{[halott link]}
• Tóparti nyaralók (Palics)

Komor Jánossal tervezett épület:

• 1931. Budapest, II. Árvácska utca 4. (egykor: Rézmál dűlő) lakóépület

Önálló munkái:

• 1934. Budapest, IX. Ferenc körút 7., belső átalakítások

• 1901-től 1914-ig a Vállalkozók Lapja felelős szerkesztője (egyes források szerint főszerkesztője) volt. Vezércikkeit Ezrey álnéven jegyezte. Néhány cím Ezrey álnéven megjelent cikkeiből: Magyar pallérstílus, Budapesti stílus, Kultusz és művészet, Budapest stílus, A mérnökök művészete, Modern építészet, Pesti bérházépíttetők, Tervpályázat-nyomoruság, Tátray Lajos, A Hungária fűrdő, Huszka-Lechner. Wagner Budapesten, Márkus Géza, Lechner Ödön.
• Komor Marcell: Lechner Ödön (Építőipar 1900) A Vállalkozók Lapja jubileumi albuma. Szerkesztette és a címszavak nagy részét Komor Marcell írta 1930-ban.
• Számos cikke jelent meg a Pesti Hírlapban.

• 
  Szabadka. Zsinagóga 1901–1902
• 
  Szabadka. Zsinagóga részlet
• 
  Kecskemét Ifjúsági (Iparos) Otthon 1904–1907
• 
  Szabadka. Városháza. 1908–1910
• 
  Szabadka. Városháza részlet
• 
  Marosvásárhely. Közigazgatási Palota. 1906–1907
• 
  Marosvásárhelyi Közigazgatási Palota tornya.
• 
  Nagyvárad. Fekete Sas palota 1907–1908
• 
  Nagyvárad. Fekete Sas palota. Átjáró részlete
• 
  Budapest, VI. Színyei M. u. 21. Lefèvre-ház 1909–1910
• 
  Budapest, VIII. Rákóczi út 43. Hotel Palace 1910
• 
  Budapest, VIII. Rákóczi út 43. Hotel Palace részlet
• 
  Népopera (Erkel színház) 1911
• 
  Fiumei úti OTI székház 2009-ben
• 
  Fiumei úti OTI székház

• Komor Marcell emléktábla egykori lakóhelyén, Budapest, II. Keleti Károly utca 31/a sz. alatt
• Budapest IX. kerületében utcát neveztek el róla (itt van a Művészetek Palotája). [17]
• 2004. szept. 1. Szabadkán a Városháza melletti parkban Komor Marcellnak és Jakab Dezsőnek állított emléket a hálás utókor. A két szobor egymás mellett áll.[18]
• Komorok – dokumentumfilm a Komor családról (rendezte: Sipos András, forgatókönyvíró, szereplő: Bächer Iván, Duna Televízió, 2006)

• Magyar Építőművészet 1911/XI./4. szám. A budapesti kerületi biztosító pénztár tervpályázata^{[halott link]}
• Magyar életrajzi lexikon [19]
• Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 151. o. ISBN 963-10-1780-X  
• Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 699. o. ISBN 963-05-6410-6  
• ARTPORTAL. Komor Marcell
• Gerle-Kovács-Makovecz: A századforduló Magyar Építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó – BONEX 1990. 84–90. oldal)
• Bächer Iván: Komorok (Egy pesti polgárcsalád históriájából) (Budapesti Negyed 14/1996/4)
• Várallyay Réka: Komor Marcell és Jakab Dezső (Holnap Kiadó. Az építészet mesterei sorozat, 2006)
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 508. o.  Online elérés

• Magyar Építőművészet 1911/XI. évf. 4. sz.^{[halott link]}
• Merényi: 1867–1965, CENTO ANNI ARCHITETTURA UNGHERESE (Római Magyar Akadémia, 1965)
• Rados Jenő: Magyar építészet története (Műszaki Könyvkiadó. 1971. 322. old.)
• Művészeti kislexikon (Akadémia Kiadó, 1973. 307. old.)
• Gerle János: Lechner Ödön követői (katalógus, OMF. 1985)
• Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 238. o. ISBN 963-9257-04-4  
• Keiichi Tahara: Az Európai Szecesszió. Art Nouveau/Modernismo/Jugendstil (Fordította: Fellegi Balázs. Magyar Kiadás: GLÓRIA kiadó 2001. 360–363. és 374–381. old.)
• A szabadkai városházát választották Szerbia hét csodája egyikének
• Szabadka város. A városháza építése – A stílusok harca
• [20] Szabadka. Zsinagóga] [21]^{[halott link]}
• Marosvásárhely Kultúrpalota
• Megyeháza és kultúrpalota
• Marosvásárhely. Kultúr és Közigazgatási Palota
• Nagyvárad. Fekete Sas Palota
• Hotel Szentes – Komor Marcell
• Zsinagóga.com – A szabadkai zsinagóga