Mecklenburgi Lujza porosz királyné – Wikipédia

Mecklenburgi Lujza
Luise Auguste Wilhelmine Amalie Herzogin zu Mecklenburg [-Strelitz]

porosz királyné
Uralkodási ideje
1797 1810
ElődjeFriderika Lujza
UtódjaErzsébet Ludovika
Életrajzi adatok
UralkodóházMecklenburgi-ház
Született1776. március 10.[1][2][3][4][5]
Hannover[6]
Elhunyt1810. július 19. (34 évesen)[1][2][3][4][5]
Hohenzieritz kastély
Nyughelyemausoleum of Charlottenburg Park
ÉdesapjaII. Károly
ÉdesanyjaFriderika Karolina Lujza hessen–darmstadti hercegnő
Testvére(i)
HázastársaIII. Frigyes Vilmos porosz király
Gyermekei
Mecklenburgi Lujza aláírása
Mecklenburgi Lujza aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Mecklenburgi Lujza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lujza porosz királyné, született Lujza mecklenburg-strelitzi hercegnő (Hannover, 1776. március 18.Hohenzieritz, 1810. július 19.) porosz királyné, III. Frigyes Vilmos porosz király felesége.

Származása

[szerkesztés]

Lujza hercegnő II. Károly mecklenburg–strelitzi nagyherceg (1741–1816) és Friderika Karolina Lujza hessen-darmstadti hercegnő (1752–1782) tíz gyermeke között a negyedik leány volt.

Élete

[szerkesztés]
Tilsit 1807: Napoleon, I. Sándor orosz cár, Lujza és III. Frigyes Vilmos (Nicolas Gosse festménye).

Lujza az életének első éveit Hannoverban töltötte, ahol az apja a Hannoveri Választófejedelemség kormányzója volt. 1786-ban Terézia és Friderika testvéreivel Darmstadtba költözött, Mária Lujza Albertina hessen-darmstadti tartománygrófné udvarához, mert Károly herceg megint özvegy lett.

Egész korát mint királyné meghatározták a napóleoni háborúk. A jénai csata után, miután Berlin Napóleon kezébe került, Lujza a gyerekeivel és Hufeland orvossal a kelet-poroszországi Memelbe menekült. A tilsiti béke után III. Frigyes Vilmos a Porosz Királyságot Königsbergből uralta. Az ötödik koalíciós háború után 1809. december 23-án a királyi család visszatért Berlinbe.

1810 nyarán apjához Neustrelitzbe, majd Hohenzieritzba utazott, ahol elhunyt.

Házassága

[szerkesztés]

1793. december 24-én-ban a berlini királyi palotában Lujza hercegnő feleségül ment Frigyes Vilmos porosz királyi herceghez, a porosz trón örököséhez, II. Frigyes Vilmos porosz király és Friderika Lujza hessen–darmstadti hercegnő legidősebb gyermekéhez.

Gyermekei

[szerkesztés]
A királyi család 1806-ban

Tíz gyermekük született, heten érték meg a felnőttkort:

További információk

[szerkesztés]

Családfája

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)

Források

[szerkesztés]
  • Karl Griewank (Hrsg.): Königin Luise. Briefe und Aufzeichnungen. Bibliographisches Institut, Leipzig 1924.
  • Heinrich Otto Meisner (Hrsg.): Vom Leben und Sterben der Königin Luise. Eigenhändige Aufzeichnungen ihres Gemahls König Friedrich Wilhelms III. Koehler & Amelang, Leipzig 1926
  • Malve Rothkirch (Hrsg.): Königin Luise von Preußen. Briefe und Aufzeichnungen 1786–1810. Dt. Kunstverlag, München 1985, ISBN 3-422-00759-8.
  • Carsten Peter Thiede, Eckhard G. Franz: Jahre mit Luise von Mecklenburg-Strelitz. Aus Aufzeichnungen und Briefen der Salomé von Gélien (1742–1822). In: Archiv für hessische Geschichte und Altertumskunde. Band 43, Darmstadt 1985, ISSN 0066-636X, S. 79–160.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]