Mutne – Wikipédia

	Mutne (Mútne)
	; Mutne címere
	; Mutne címere
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Námesztói
Rang	község
Első írásos említés	1659
Polgármester	Marián Murín
Irányítószám	029 63
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	NO
	Népesség
Teljes népesség	3072 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	45 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	787 m
Terület	64,45 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 27′ 48″, k. h. 19° 18′ 57″49.463333°N 19.315833°EKoordináták: é. sz. 49° 27′ 48″, k. h. 19° 18′ 57″49.463333°N 19.315833°E
	Mutne weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mutne témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mutne (szlovákul Mútne) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban.

Fekvése

Námesztótól 18 km-re északnyugatra fekszik.

Története

1647-ben említik először, amikor Illésházy István utasítására a vlach jog alapján Bencsik Mátyás falut alapított a jolsvai uradalomhoz tartozó területen, a Mutnik-patak völgyében. A település nevét a patakról kapta. Az új településen 20 év elteltével már 29 család lakott. 1659-ben 488-an lakták, közülük 400 katolikus és 20 evangélikus. 1715-ben 360 lakosa volt. A 18. században a lakosság száma jelentős növekedésnek indult. Első fatemplomát 1790-ben Mária Magdolna tiszteletére építették.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MUTNE. Elegyes Lengyel falu Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, határja soványas.”^[2]

1828-ban 255 ház állt a településen, melyből 51 volt lakatlan. 1831-ben kolerajárvány pusztított. 1833-ban tűzvész söpört végig a falun. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mutne, tót falu, Árva vmegyében, 1356 kath., 11 zsidó lak., kik elszórt házakban laknak. Van kath. paroch. temploma 2 vizi és több fűrész malma, 84 4/8 sessioja. Juhtartása, s lentermesztése nevezetes. F. u. az árvai uradalom.”^[3]

A trianoni diktátumig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 1725, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2717 lakosából 2707 szlovák volt.

2011-ben 2878 lakosából 2855 szlovák.

Nevezetességei

Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1875 és 1876 között épült. 1921. május 21-én egy tűzvészben megsérült, de helyreállították.
1845-ben épített kápolnája.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]