Námesztói járás – Wikipédia

Námesztói járás
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Körzethívószám	043
Népesség
Teljes népesség	63 200 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	91,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	690,5 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 24′ 23″, k. h. 19° 29′ 02″49.406388888889, 19.48388888888949.406389°N 19.483889°EKoordináták: é. sz. 49° 24′ 23″, k. h. 19° 29′ 02″49.406388888889, 19.48388888888949.406389°N 19.483889°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Námesztói járás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A Námesztói járás (szlovákul Okres Námestovo) Szlovákia Zsolnai kerületének közigazgatási egysége. Területe 691 km², lakosainak száma 59 540 fő (2011), székhelye Námesztó (Námestovo). A járás területe teljes egészében az egykori Árva vármegyéhez tartozott.

A Námesztói járás 1922-ig egyike volt az egykori Árva vármegye járásainak, területe akkor megegyezett a maival. A megye 1918-tól csehszlovák uralom alatt állt, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban.

1923-ban a mai Szlovákia területét hat nagymegyére osztották, a járás ezek közül Vágmente megyéhez (Považská župa) került. 1928-ban a nagymegyék is megszűntek, Csehszlovákiát négy tartományra osztották, ekkor a járás a Csehszlovákián belüli Szlovákia része lett. 1939-ben, amikor Csehszlovákia megszűnt, a független Szlovákiában ismét hat megyét hoztak létre, a Námesztói járás ezek közül Tátra megyéhez (Tatranská župa) tartozott.

A második világháború után újjáalakult Csehszlovákia közigazgatási beosztása hasonló volt az 1928-38 közöttihez, a Námesztói járás ismét a szlovák tartományhoz tartozott. 1949-ben viszont az 1923-28 közötti nagymegyékhez hasonló nagyobb közigazgatási egységeket hoztak létre, de ezek neve most kerület (kraj) lett, és járásunk a Zsolnai kerülethez került.

1960-tól jelentősen átszervezték a járásokat, a korábbiaknál sokkal nagyobbakat hozva létre. A Námesztói járást (a Turdossini járás elődjével, a Trsztenai járással együtt) beolvasztották az Alsókubini járásba, így az magába foglalta az egykori Árva vármegye szinte egészét. Szintén 1960-ban a kerületek száma Szlovákiában hatról háromra csökkent, az Alsókubini járás pedig a Közép-Szlovákiai kerület része lett. A kerületek 1990-ben ismét megszűntek és csak a (nagy)járások maradtak Csehszlovákiában.

1996-ban a már független Szlovákia közigazgatási felosztását ismét jelentősen átalakították. A járások száma 38-ról 79-re nőtt és ezeket nyolc kerületbe osztották be. A Námesztói járás ismét kivált az Alsókubiniból, az egykori Trsztenai járás helyén pedig létrejött a Turdossini, és mindhárom ismét a Zsolnai kerület része lett, mint 1949 és 1960 között.

• Babin (Babín)
• Benedikó (Beňadovo)
• Bobró (Bobrov)
• Breza
• Erdőtka (Oravská Lesná)
• Hrustin (Hruštín)
• Jaszenica (Oravská Jasenica)
• Klin
• Krusetnica (Krušetnica)
• Lokca
• Lomna (Lomná)
• Mutne (Mútne)
• Námesztó (Námestovo)
• Novoty (Novoť)
• Polhora (Oravská Polhora)
• Rabcsa (Rabča)
• Rabcsice (Rabčice)
• Szihelne (Sihelné)
• Tyapessó (Ťapešovo)
• Vasziló (Vasiľov)
• Vavrecska (Vavrečka)
• Veszele (Oravské Veselé)
• Zákameneklin (Zákamenné)
• Zubrohlava

Pavol Korec és társai. Kraje a okresy Slovenska – Nové administratívne členenie (Szlovákia kerületei és járásai – az új közigazgatási felosztás) (szlovák nyelven). Bratislava: Q111 (1997). ISBN 80-85401-58-4