Nemesmartonfala – Wikipédia

Nemesmartonfala (Martinová)
Református temploma
Református temploma
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
Első írásos említés1427
PolgármesterEugen Radič
Irányítószám980 41
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség223 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság180 m
Terület3,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 17′ 50″, k. h. 20° 10′ 20″48.297222°N 20.172222°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 50″, k. h. 20° 10′ 20″48.297222°N 20.172222°E
Nemesmartonfala weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesmartonfala témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nemesmartonfala (1899-ig Martonfalva, szlovákul Martinová) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Rimaszombattól 16 km-re délkeletre, a Rima folyó bal partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

1427-ben az adóösszeírásban "Martonfalva" néven említik először, amikor a Jeneyek 14 portát bírtak a településen. Nevének előtagját az alapján kapta, hogy lakosainak többsége nemes volt. A 17. században előbb a török, majd Thököly hadai pusztították el. A falu temploma 1760-ban épült. 1773-ban 13 jobbágy és 5 zsellércsalád élt itt. 1828-ban 51 háza és 351 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint: "MÁRTONFALVA. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszik Dobócznak szomszédságában, mellynek filiája, határja ha trágyásztatik gabonát termő, piatzozása 1, 4, 5 mértföld van."[2]

Fényes Elek szerint: "Martonfalva, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vármegyékben, Rima-Szécshez 1/2 mfdnyire: a Rima mellett, 48 kath., 359 ref. lak., kiknek több felénél nemes. Ref. anyaszentegyház. Jó föld, rét és legelő. Ut. posta Putnok."[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Mártonfalva, rimamenti magyar kisközség, 76 házzal és 285, túlnyomó számban ev. ref. vallású lakossal. E község mai nevén 1427-ben a Jeney család birtoka. 1467-ben a vizslási Barócz család a földesura. Később a község lakosai nemesi szabadalmakat nyernek és azóta a köznemesek a birtokosok. Református temploma 1760 körül épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Rimaszécs."[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 307 lakosából 289 magyar, 4 szlovák, 8 más anyanyelvű és 6 csecsemő lakta; ebből 226 református, 67 római katolikus és 14 zsidó.

1910-ben 278 magyar lakosából 224 református, 49 római katolikus, 4 zsidó és 1 evangélikus vallású.

2001-ben 199 lakosából 135 magyar, 31 cigány és 26 szlovák.[5]

2011-ben 230 lakosából 127 magyar, 48 cigány és 40 szlovák.

2021-ben 223 lakosából 101 magyar (45,3%), 82 cigány, 27 szlovák, 1 cseh, 12 ismeretlen nemzetiségű.[6]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református temploma 1760-ban épült későbarokk stílusban, 1960-ban és 1995-ben megújították.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. december 16.)
  5. Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. [2004. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 13.)
  6. SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. július 16.)

További információk

[szerkesztés]