French
DeutschOldalfala – Wikipédia
| Oldalfalva (Stránska) | |
 | |
| Református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1332 |
| Polgármester | Sebők Tibor |
| Irányítószám | 982 51 |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | RS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 341 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 71 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 185 m |
| Terület | 4,87 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 24′ 12″, k. h. 20° 16′ 50″48.403333°N 20.280556°EKoordináták: é. sz. 48° 24′ 12″, k. h. 20° 16′ 50″48.403333°N 20.280556°E | |
| Oldalfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oldalfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Oldalfalva (másképpen Oldalfala, régi nevén Szentlélekfalva, szlovákul Stránska) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Tornaljától 5 km-re délnyugatra, a Turóc partján fekszik Szlovákia délkeleti részén.
A faluban egy gólyafészek és egy alátét található. 2014-ben 5 fiókát számoltak össze.[2]
Története
[szerkesztés]A települést még „Sanctus Spiritus" azaz Szentlélek néven 1332-ben a pápai tizedjegyzékben említik először, de valószínűleg sokkal régebbi. 1335-ben még „Zenthleluk", „Zenthlelek", de 1773-ban már „Odolfalva" néven szerepel az írott forrásokban.
Kezdetben a Zách család birtoka volt, majd 1335-től a Székely családé, később már több nemes család tulajdonában állt. 1556-ban felégette a török, majd 1682-ben a török ellen vonuló lengyel csapatok teljesen elpusztították. 1750-ig puszta volt, ekkor telepítették újra. 1773-ban 8 jobbágy és 2 zsellércsalád élt a településen.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ODALFALVA. Máskép Sz. Lélekfalva. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai Pletrik, és Sz. Miklósi Uraságok, lakosai többnyire reformátusok, fekszik Bejétől és Fügétől is 1/2 órányira, kis dombon, réttye, ’s három nyomásbéli, földgye termékeny, legelője elég, tűzi fája van, de épűletre való nélkűl szűkölködik, piatzozása 4 1/2 mértföldnyire Rozsnyón van."[3]
1828-ban 40 házában 280 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Közelében csalták tőrbe és gyilkolták meg a labancok Visnyay kuruc kapitányt. 1848-ban határában csata zajlott a honvédsereg és a császári csapatok között.
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Oldalfala, helység, Gömör vmegyében, a Rimaszombatból Tornalja s Rosnyó felé vivő országut mellett, Beje és Füge közt fekszik. Van a reformatusoknak templomjok. – A lakosok száma 328-ra megy, ezek közül 210 reform., 30 evang. férfi és 28 asszony, mindnyájan eredeti születésü magyarok. Van benne 4 7/8 urbéri és 6 1/3 majorsági telek, 15 zsellér; legelő és erdő 165 hold, szántófölde mindent megterem, rétje jó takarmányt ad. Van a helység keleti oldalán folyó Thurócz folyamán egy malma. F. u. Fáy és Fojgel urakon kivül ns Csiszár és Pongó családok."[4]
Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Oldalfala, túróczmenti magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 91 házzal és 409 ev. ref. vallású lakossal. Az idők folyamán a Fáy, Csiszár, Pongó, Szathmáry-Király és a Dobozy családok voltak a földesurai, most pedig Fáy Antalnak és Bay Barnabásnak van itt nagyobb birtoka és az előbbinek úrilaka is, melyet a Szathmáry-Király család építtetett. 1876-ban az egész községet tűz pusztította el. 1848-ban a magyarok és az osztrák csapatok között itt ütközet volt. Az ev. ref. templom 1800-ban épült. Ide tartozik Vidakisfalud puszta. A község postája Füge, távírója és vasúti állomása Tornallya."[1]
A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 410-en, túlnyomórészt magyarok lakták.
2001-ben 334 lakosából 182 szlovák és 151 magyar.[5]
2011-ben 344 lakosából 162 szlovák, 133 magyar és 28 roma.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1949. november 2-án Pongó István nyelvész, germanista.
Nevezetességei
[szerkesztés]- 1931-ben épült Református templom.
- 1899-ből származó klasszicista kastély, amely a Szatmáry-Király nemesi család, majd a Bay család tulajdonában volt. 1951 óta gyermekotthon működik ebben az épületben.
Képtár
[szerkesztés]-
Kétnyelvű helységnévtábla -
Községi hivatal -
Volt alapiskola -
Gyermekotthon -
Református templom -
A református templomban -
Világháborús emlékmű a temetőben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ bociany.sk
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis[halott link]
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
A Rimaszombati járás települései  | |
|---|---|
| Központ | Rimaszombat (Rimavská Sobota) |
| Települések | Abafalva (Abovce) • Ajnácskő (Hajnáčka) • Almágy (Gemerský Jablonec) • Alsósziklás (Nižný Skálnik) • Alsóvály (Valice) • Babarét (Babinec) • Bakostörék (Veľké Teriakovce) • Balogfala (Blhovce) • Balogiványi (Ivanice) • Balogpádár (Padarovce) • Balogrussó (Hrušovo) • Balogtamási (Tomášovce) • Balogújfalu (Vieska nad Blhom) • Baraca (Barca) • Bátka (Bátka) • Bellény (Belín) • Bottovó (Bottovo) • Bugyikfala (Budikovany) • Cakó (Cakov) • Cserencsény (Čerenčany) • Csíz (Číž) • Darnya (Drňa) • Derencsény (Drienčany) • Détér (Gemerské Dechtáre) • Dobfenek (Dubno) • Dobóca (Dubovec) • Dobrapatak (Potok) • Dúlháza (Dulovo) • Egyházasbást (Nová Bašta) • Feketepatak (Čierny Potok) • Feled (Jesenské) • Felsősziklás (Vyšný Skálnik) • Felsővály (Vyšné Valice) • Gesztes (Hostišovce) • Gesztete (Hostice) • Gortvakisfalud (Gortva) • Gömörfüge (Figa) • Gömörhegyvég (Poproč) • Gömörispánmező (Španie Pole) • Gömörlipóc (Lipovec) • Gömörmihályfalva (Gemerské Michalovce) • Gömörpéterfala (Petrovce) • Guszona (Husiná) • Hanva (Chanava) • Harmac (Chrámec) • Hubó (Hubovo) • Jánosi (Rimavské Janovce) • Jéne (Janice) • Jeszte (Jestice) • Kacagópuszta (Orávka) • Kálosa (Kaloša) • Karaszkó (Kraskovo) • Kecege (Kociha) • Kerekgede (Hodejovec) • Kiéte (Kyjatice) • Kisgömöri (Gemerček) • Klenóc (Klenovec) • Kopárhegy (Krokava) • Korláti (Konrádovce) • Kőhegy (Lukovištia) • Kövecses (Štrkovec) • Kruzsnó (Kružno) • Magyarhegymeg (Dolné Zahorany) • Medveshidegkút (Studená) • Méhi (Včelince) • Meleghegy (Teplý Vrch) • Naprágy (Neporadza) • Nemesmartonfala (Martinová) • Nemesradnót (Radnovce) • Nyustya (Hnúšťa) • Óbást (Stará Bašta) • Oldalfala (Stránska) • Osgyán (Ožďany) • Perjése (Dražice) • Rakottyás (Rakytník) • Ratkószabadi (Ratkovská Lehota) • Ratkószuha (Ratkovská Suchá) • Rimabánya (Rimavská Baňa) • Rimabrézó (Rimavské Brezovo) • Rimapálfala (Pavlovce) • Rimaráhó (Hrachovo) • Rimasimonyi (Šimonovce) • Rimaszabadi (Lehota nad Rimavicou) • Rimaszécs (Rimavská Seč) • Rimazsaluzsány (Rimavské Zalužany) • Rónapatak (Rovné) • Runya (Rumince) • Sajókeszi (Kesovce) • Sajólénártfalva (Lenartovce) • Sajólenke (Lenka) • Sajórecske (Riečka) • Sajószentkirály (Kráľ) • Serke (Širkovce) • Szeleste (Slizké) • Szútor (Sútor) • Tajti (Tachty) • Tiszolc (Tisovec) • Tóthegymeg (Horné Zahorany) • Uzapanyit (Uzovská Panica) • Vámosbalog (Veľký Blh) • Várgede (Hodejov) • Vecseklő (Večelkov) • Velkenye (Vlkyňa) • Zádorháza (Zádor) • Zeherje (Zacharovce) • Zsip (Žíp) |
