Oklaj – Wikipédia

Oklaj
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Šibenik-Knin
Község	Promina
Jogállás	falu
Irányítószám	22303
Körzethívószám	(+385) 022
Népesség
Teljes népesség	410 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	255 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 57′ 42″, k. h. 16° 04′ 42″43.961666666667, 16.07833333333343.961667°N 16.078333°EKoordináták: é. sz. 43° 57′ 42″, k. h. 16° 04′ 42″43.961666666667, 16.07833333333343.961667°N 16.078333°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Oklaj falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Prominához tartozik.

Knintől 13 km-re délnyugatra, Dalmácia északi-középső részén, a Promina-hegység nyugati lejtői és a Krka-folyó középső folyása közötti területen fekszik.

Oklaj területe már a rómaiak idejében lakott volt. A Drniš-Oklaj úttól balra a Džepina-háznál ókori épületegyüttes és temető maradványait találták. A faluban 1890-ben és 1891-ben is folytak ásatások, melyek során római falak maradványait találták. 1909-ben egy alkalommal három, urnás római sír került elő.^[2] A török 1522-ben szállta meg ezt a területet, melynek korábbi lakossága nagyrészt nyugatra menekült. A törökök Oklajon felépítették Bandalović tornyát, ahol őrséget helyeztek el, hogy innét ellenőrizze a környék útjait. A megmaradt lakosságot a török mellett a pusztító járványok is tizedelték. A község területe a moreai háború során 1688-ban szabadult fel a török uralom alól. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. Oklaj a 18. századtól fokozatosan a prominai térség központja lett. 1784-ben itt épült fel a plébániatemplom. 1882-ben Promina község első megalakulásakor annak székhelye Oklaj lett. A falunak 1857-ben 507, 1910-ben 606 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es években nagy számú lakosság vándorolt ki a jobb megélhetés reményében. A délszláv háború idején 1991-ben szerb felkelők és a JNA csapatai szállták meg és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. Plébániatemplomát lerombolták. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. A falunak 2011-ben 469 lakosa volt.

Mihály arkangyal tiszteletére szentelt plébániatemplomát^[5] 1784-ben építették, harangtornya 1794-98 között épült. 1880-ban félköríves apszissal bővítették. Több alkalommal megújították. A délszláv háború idején a szerbek lerombolták. Újjáépítése 1996-ban fejeződött be. A templom körül temető található.

A falu központjában egy másik templom maradványai^[6] is találhatók. Ez egy kisebb épület, amelynek mérete 3 x 4,9 méter. Az épület egy lakóépülettel szomszédos, eredeti tetőzete nem maradt fenn, így kívülről a szakrális épület jellemzői nem ismerhetők fel. Idővel a templom el is vesztette szakrális funkcióját, mivel hálószobává alakították. Hogy nem lakó- vagy kereskedelmi épületről van szó az jelzi, hogy a homlokzaton egy félköríves portál található, amely szabályos kőtömbökből készült egy félköríves lunettával. A templomot dongaboltozat borítja. További régészeti és műemlékvédelmi kutatások hiányában egyelőre a templomot a középkorra datálják.

• Promina község hivatalos oldala (horvátul)
• Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
• Blog a prominai települések életéről (horvátul)