Prottes – Wikipédia

Prottes
Prottes címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Gänserndorfi járás
Irányítószám	2242
Körzethívószám	02282
Forgalmi rendszám	GF
Népesség
Teljes népesség	1445 fő (2023. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	162 m
Terület	13,73 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 23′, k. h. 16° 44′48.383333333333, 16.73333333333348.383333°N 16.733333°EKoordináták: é. sz. 48° 23′, k. h. 16° 44′48.383333333333, 16.73333333333348.383333°N 16.733333°E
Prottes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Prottes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Prottes osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 1457 lakosa volt.

Prottes a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Morva-mező északi részén. Területének 8,5%-a erdő, 75,8% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat egyetlen településből és katasztrális községből áll.

A környező önkormányzatok: északra Ebenthal, keletre Angern an der March, délkeletre Weikendorf, délre Gänserndorf, délnyugatra Schönkirchen-Reyersdorf, nyugatra Matzen-Raggendorf.

Prottest 1115-ben említik először. 1359-ben Hermann von Landenberg tartományi marasall szerezte meg, aki egyesítette matzeni uradalmával; ez a helyzet évszázadokig fennmaradt. 1645-ben, a harmincéves háborúban a svédek szállták meg a falut; Bécs 1683-as ostromakor a törökök kifosztották. 1700-ban a Kinsky grófok szerezték meg a birtokot, amely egészen 1848-ig az övék maradt. 1713-ban az utolsó pestisjárvány sújtotta a települést. 1809-ben Napóleon katonái szállták meg Prottest. Az 1832-es kolerajárvány 45 áldozatot követelt. 1849-ben megalakult a községi önkormányzat és először választottak polgármestert. Az első világháborúban 42, a másodikban 83 prottesi polgár vesztette életét.

A prottesi önkormányzat területén 2020 januárjában 1457 fő élt. A lakosságszám 1991 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 89,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 3,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 6,1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,6% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 81,8%-a római katolikusnak, 2,2% evangélikusnak, 2% ortodoxnak, 4,5% mohamedánnak, 8,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (93%) mellett a törökök (2%) és a szerbek (1,6%) alkották.

A népesség változása:

• a Mária mennybevétele-plébániatemplom
• a Vencel-kápolna
• a kőolaj-tanösvény

• A település honlapja Archiválva 2021. április 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
• 30848 – Prottes Statistik Austria

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Prottes című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.