Rétfalu (Ausztria) – Wikipédia

Ez a szócikk az ausztriai Rétfaluról szól. Hasonló címmel lásd még: Rétfalu (egyértelműsítő lap).

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Wiesen (egyértelműsítő lap)

Rétfalu (Wiesen)
Községháza
Rétfalu címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	mezőváros
Járás	Nagymartoni járás
Polgármester	Matthias Weghofer (ÖVP)
Irányítószám	7203
Körzethívószám	02626
Forgalmi rendszám	MA
Népesség
Teljes népesség	2691 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	149 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	309 m
Terület	18,9 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 44′ 22″, k. h. 16° 20′ 24″47.739444444444, 16.3447.739444°N 16.340000°EKoordináták: é. sz. 47° 44′ 22″, k. h. 16° 20′ 24″47.739444444444, 16.3447.739444°N 16.340000°E
Rétfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rétfalu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rétfalu (németül Wiesen, horvátul Bizmet) község Ausztriában, Burgenlandban, a Nagymartoni járásban.

Burgenland nyugati részén fekszik, a Rozália-hegység keleti oldalában, Nagymartontól 4 km-re. Rétfalu Katzelsdorf, Savanyúkút, Pecsenyéd, Nagymarton, Fraknó és Lanzenkirchen községekkel határos. Rétfalunak Siklósddal (Sigleß) közös vasúti megállója van a Sopron–Nagymarton–Bécsújhely vasútvonalon.

A település irtványtelepként keletkezett az 1300 körüli időben, 1346-ban "Wysun" alakban említik először. 1434-ben "Wyson", 1435-ben "Wysson" néven szerepel a korabeli forrásokban.^[2] Fraknó várának uradalmához tartozott.

Első lakói Nagymartonból települtek ki a közeli irtványra, melyet csakhamar alkalmassá tettek a szőlőművelésre és gyümölcstermesztésre. A közeli Bécsújhely pedig megfelelő piacot teremtett az itt termelt javak számára. 1529-ben, 1532-ben és 1683-ban elpusztította a török. A fejlődés azonban csak átmenetileg torpant meg, hiszen 1800-ban a lakosság száma már meghaladta az ezer főt. Fejlődésére szintén serkentőleg hatott, hogy 1847. augusztus 20-án átadták a sopron-bécsújhelyi vasútvonalat.

Fényes Elek szerint " Rétfalu, németül Wiesen, német falu, Sopron vgyében, Fraknóhoz északra 1/4 mfd., 1200 kath. lak., s paroch. templommal. Erdős, hegyes határa csak kevés rozsot, burgonyát terem. Van 599 1/8 hold szántófölde, 205 1/2 h. rétje, 403 kapa szőlőhegye, 11 hold kertje, és 1500 hold erdeje, melly lombos és fenyőfákból áll. – Fő gazdasága gyümölcstermesztésben van; gesztenyéje hires; almája, körtéje, cseresznyéje sok. F. u. h. Eszterházy Pál."^[3]

1891-ben 1497 német lakosa volt. A lakosság számának növekedése a 20. század elejére már nagyközséggé tette Rétfalut, mely a trianoni békeszerződésig Sopron vármegyéhez tartozott. 1910-ben 1799, túlnyomórészt német lakosa volt. 1921-ben a trianoni és saint-germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett.

• Szent Borbála tiszteletére szentelt régi plébániatemploma egy 16. századi Szent Borbála-kápolna helyén épült 1673-ban. Tornyát 1682-ben építették. 1864-ben, 1886-ban és 1974-ben megújították. Főoltárképe 1886-ban készült.
• A Szentlélek tiszteletére szentelt plébániatemploma 1958 és 1962 között épült. Karcsú harangtornyával a Főtér domináns épülete.
• A Főtéren álló Szentháromság-oszlopot 1832-ben emelték.
• A Főtér 5. szám alatti lakóház a 17. században épült, 1976-ban renoválták.
• A Nepomuki Szent János-kápolnát 1719-ben építették.
• A Szent Sebestyén-oszlop 1700-ban készült.
• A Savanyúkút felé menő úton álló Szent Antal-oszlop 1721-ben készült.

Évente tartanak reggae-, rock-, alternatív zenei és jazzfesztivált a városban.

• Hivatalos oldal (németül)
• Turisztikai honlap (németül)
• Rétfalu az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján (németül)
• A Rétfalusi Fesztivál honlapja (németül és angolul)