Tormafalu – Wikipédia

Tormafalu (Krensdorf)
Tormafalu címere
Tormafalu címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
Rangközség
JárásNagymartoni járás
Alapítás éve1367
PolgármesterKarl Izmenyi (ÖVP)
Irányítószám7031
Körzethívószám02626
Forgalmi rendszámMA
Népesség
Teljes népesség642 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság193 m
Terület7,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 47′ 10″, k. h. 16° 24′ 51″47.786111°N 16.414167°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 10″, k. h. 16° 24′ 51″47.786111°N 16.414167°E
Tormafalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tormafalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Emléktábla a templom falán

Tormafalu (németül: Krensdorf, horvátul: Kreništof) község Ausztriában Burgenland tartományban a Nagymartoni járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Kismartontól 17 km-re délnyugatra, a Lajta és a Rozália-hegység között fekszik fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település a 14. században bukkan fel az írásos forrásokban. 1367-ben "Poss. Hereyngh al. nom. Keresdorff", 1433-ban "Cweynsthorf. Fundus eurie wlgo Tkormaskeer", 1435-ben "Poss. Thormaskeer", másutt "Poss. Hereen al. nom. Krenesdorff" alakban szerepel a korabeli okiratokban.[2]

1529-ben és 1532-ben elpusztította a török, mely után részben horvátokkal telepítették be, akik később fokozatosan elnémetesedtek. Lakói a reformáció hatására 1580-ban evangélikusok lettek 1683-ban bécsi hadjárata során a török újra elpusztította. A 17. századtól az Esterházy család birtoka volt.

Vályi András szerint " TORMAFALU. Krensdorf. Horvát, és német falu Sopron Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hiermnek szomszédságában, Sopronhoz pedig 2 2/8 mértföldnyire; határja inkább térséges, mint hegyes, 2 nyomásbéli, rozsot, árpát, és zabot terem, szőleje középszerű, erdeje tsekély."[3]

Fényes Elek szerint " Tormafalu, németül Krensdorf, német falu, Sopron vmegyében, a német-ujhelyi országutban, Sopronhoz 2 1/2 mfld, 850 kath. lak., paroch. templommal. Határa termékeny; s van 1030 4/8 hold szántófölde, 139 4/8 h. rétje, 692 4/8 kapa szőlőhegye, kevés erdeje, vizimalma és vendégfogadója, s 43 2/8 urbéri telke. Gyümölcse nem sok; bora savanyu. Birja h. Eszterházy."[4]

1910-ben 889, túlnyomóan német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Nagymartoni járásához tartozott. 1921-ben a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Selegd felé eső határában 11–12. századi kis méretű földvár, ún. „motte” maradványai találhatók.
  • Szent Zsigmond tiszteletére szentelt plébániatemploma.
  • Szentháromság-oszlop
  • Szent Sebestyén-oszlop
  • Szent János-oszlop

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Bp. 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.