Sértő Kálmán – Wikipédia

Sértő Kálmán
Élete
Született	1910. október 29. Bisse, Magyarország
Elhunyt	1941. június 16. (30 évesen) Gyalu, Románia
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Sértő Kálmán témájú médiaállományokat.

Sértő Kálmán Zoltán (Bisse, 1910. szeptember 29.^[1][2] – Gyalu, 1941. június 15.) költő, író, újságíró.

Szegényparaszti családba született, Sértő Jenő és Tamás Julianna harmadik gyermekeként.^[3] Szülőfalujában, Bissén járta ki az öt elemit, majd 4 évig katonáskodott. Szabadidejében az olvasás szenvedélyének hódolt. Leszerelésekor 1500 verssel tért haza, majd Pestre költözött.

A fővárosban pártfogókra talált a liberális polgári sajtó (Hatvany Lajos, Babits Mihály), a népi írók (Féja Géza, Németh László) és a fajvédők körében is. Első verseit az Est-lapok és a Társadalmunk című lap közölte, a Társadalmunk munkatársa lett. 1933-ban nagy sikere volt Falusi pillanat c. verses kötetének. Később mulatók, kocsmák, polgári szalonok „házi” népies költője lett, alkoholizmusa gyakran okozott botrányt. Megjelent verseiben a faji romantika, 1938 tavaszán a szélsőjobboldal táborához csatlakozott, a hungarizmus ideológiai áramlata mellé állt. Két újabb verseskötete szélsőjobboldali kiadóknál jelent meg, Fiala Ferenc támogatásával (Esett a hó és Aranykenyér). A Nemzetőr, majd az Összetartás munkatársa lett.

1941. június 15-én hosszú betegeskedés után hunyt el Gyalu községben, örök nyugalomra 1941. június 21-én szombaton délután 5 órakor helyezték Budapesten, a Kerepesi úti temetőben a református egyház szertartása szerint.

• Falusi pillanat (versek, Bp., 1933)
• Aranykenyér. Versek; Centrum, Bp., 1939
• Esett a hó... Versek; "Összetartás", Mezőberény, 1939
• Gyászjelentés; Bolyai Akadémia, Bp., 1940 (Bolyai könyvek)
• Számadó Ernő–Sértő Kálmán–Szerető Sándor: Új versek; Turul Ny., Bp., 1940
• Ilyen az élet. Elbeszélések; Turul sajtóvállalat, Bp., 1940
• Erdélyi József–Sinka István–Sértő Kálmán: Három csillag; ill. Fáy Dezső ; Stádium Ny., Bp., 1941 (Nemzeti könyvtár)
• Sértő Kálmán versei; sajtó alá rend. Gellért Vilmos, bev. Fiala Ferenc; Centrum, Bp., 1943
• Utolsó roham; Sértő Kálmán Emlékbizottság, Montreal, 1982
• Sértő Kálmán versei; előszó Fiala Ferenc; Dobszay, Dortmund, 1986
• Hírért megszenvedtem. Versek, napló és elbeszélések; szerk. Medvigy Endre, Tüskés Tibor, összegyűjt., utószó Medvigy Endre; Püski, Bp., 1996

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1798. o. ISBN 963-05-6807-1  
• Gellért Vilmos: Sértő Kálmán élete. Regényes életrajz; Könyv- és Lapkiadó Rt., Bp., 1941 (hasonmásban: 2002)
• Kacsmári Imre: Ki volt Sértő Kálmán?; Magyar Művészek Munkaműhelye, Bp., 1941
• Dobszay Károly: Az igazság védelmében! Ki volt Sértő Kálmán?; Magyar Rezervátum, s.l., 1997
• Bumeráng. Újabb adalékok a Sértő-vitához; szerk. Dobszay Károly; Magyar Rezervátum, s.l., 1997
• "Holtan is, mindörökre él". In memoriam Sértő Kálmán; összeáll. Csontos Péter, szerk. Ambrus Pál; Sértő Kálmán Emléktársaság–Brusam, Bp.–Békéscsaba, 2003
• "Holtan is, mindörökre él". In memoriam Sértő Kálmán, 1910–2005; szerk. Csontos Péter; Sértő Kálmán Emléktársaság, Bp., 2006
• OSZK gyászjelentések

• Egy oldal Sértő Kálmánról