E villamoskocsi-típuscsalád – Wikipédia

E
Sima E sorozatú kocsi Szarajevóban
Gyártási adatok
Gyártó	SGP Lohner
Gyártásban	1959–1962
Pályaszámok	4401–4459 4601–4630
Méretek
Tömeg	22500 kg
Hossz	19 711 mm
Ütközők közötti hossz	20335 mm
Szélesség	2200 mm
Magasság	3200 mm
Forgócsaptávolság	6000 mm
Műszaki adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Teljesítmény	2 x 95 kW 2 x 110 kW
A Wikimédia Commons tartalmaz E témájú médiaállományokat.

E1
E1 kocsi Bécsben
Gyártási adatok
Gyártó	SGP Lohner/Bombardier
Gyártásban	1966–1976
Utasparaméterek
Szállítható személyek száma	126 fő
Ülőhelyek száma	34 db
Méretek
Tömeg	23 800 kg
Hossz	14 700 mm
Ütközők közötti hossz	20 355 mm
Szélesség	2 236 mm
Magasság	3 201 mm
Padlómagasság	905 mm
Forgócsaptávolság	6 000 mm
Tengelytávolság	1 800 mm
Nyomtávolság	1435 mm
Minimálisan járható pályaívsugár	18 m
Műszaki adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Engedélyezett sebesség	60 km/h
Ajtók száma	4 db (2+2+2+2) db
Motor	2 db WD 785
Vontatási feszültség	550
Tengelyek száma	6
Teljesítmény	2 x 150 kW
Kézifék	szolenoid
Sínfék	6 sínféktörzs (3,2 m/s2 maximális lassítással)
Üzemi fék	villamosfék (1,9 m/s2 üzemi lassítással)
Rögzítőfék	kézifék
A Wikimédia Commons tartalmaz E1 témájú médiaállományokat.

E2
E2 kocsi Bécsben
Gyártási adatok
Gyártó	SGP Bombardier
Gyártásban	1977–1990
Pályaszámok	4001–4098 4301–4324
Utasparaméterek
Ülőhelyek száma	44 db
Méretek
Tömeg	24500 kg
Hossz	2300 mm
Szélesség	2265 mm
Magasság	3200 mm
Műszaki adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Motor	2 x WD 785
Teljesítmény	2 x 150 kW
A Wikimédia Commons tartalmaz E2 témájú médiaállományokat.

Az E villamossorozat egyirányú, magas padlós villamosokból álló típuscsalád; három típusból áll, az E, E₁ és E₂. Ismerős lehet Miskolcról, Bécsből, Graz-ból, Szarajevóból, Krakkóból, Gliwicéből, Będzinből,^[1] Craiovából, Brăilából és Rotterdamból.
A járműveket két gyár is gyártotta: az SGP – amely ma már a Siemens csoport tagja –, és a Lohner, melyet még a típus gyártása alatt megvett a Bombardier. Mind a két gyár Bécsben végezte a gyártást, ám német DÜWAG-licenc alatt.
A villamosok mögé lehet kapcsolni c típusú pótkocsikat, de mehetnek szóló üzemmódban is.

Kép	Típus	Város	Gyártási év	Pótkocsi
	E	Bécs Szarajevó	1959 - 1962	nincs
	E1	Bécs, Graz Miskolc Krakkó, Gliwice és Będzin Brăila, Craiova Rotterdam	1966 - 1976	c2, c3, c4
	E2	Bécs	1977 - 1990	c5

A Lohner által DÜWAG-licenc alapján épített E sorozatú villamosok 1959-ben jelentek meg Bécsben. Két prototípus kocsi készült 4401 és 4402 pályaszámmal, előbbi Elin/Kiepe, utóbbi Siemens berendezésekkel. Ez a két kocsi volt a teljes típussorozat elődje. A 4401 elektronikája jobbnak bizonyult, így ezt vették alapul a sorozat építésekkor. Összesen 30 db járművet készített az SGP (4601–4630 pályaszámcsoport), valamint 59-et a Lohner (4401–4459 pályaszámcsoport). A járművek modernnek számítottak és egyetlen bajuk volt: a gyenge motor miatt nem nagyon lehetett vele pótkocsit vontatni.

Ezt az egyetlen kis hibát orvosolták a továbbfejlesztett E₁ sorozattal, ami erősebb motorokat kapott, ezzel lehetővé vált a pótkocsik vontatása. Az első darabot az SGP gyártotta 1966-ban, majd a Lohner is megjelent gyártóként. Az SGP kocsijai 4631–4868, a Lohneré 4461–4560 pályaszámot kaptak Bécsben, illetve a Lohner 1971-ben már beolvadt és Bombardier-Rotax néven futott. A beolvadáskor a típuson is néhány további változtatásokat eszközöltek, amit később az összeolvadás előtt gyártott példányok legtöbb részén is utólagosan módosítottak. A típusból összesen 427 darab készült 1976-ig.

Az E₁-es sorozat továbbfejlesztése, az E₂ típus lett. Főbb különbség, hogy a mechanikus kapcsolószerkezetet elektromotorral mozgató, hibridnek tekinthető GEAMATIC-hoz képest korszerűbb elektronikát kapott. A jármű kinézetében is megváltozott az elődjéhez képest, ez már a Mannheim típuscsalád tagja. Kisebb módosítások is történtek, például az utastér elrendezésében, a légcserélő és üvegezés tekintetében, valamint kapott egy plusz, ajtónyitáskor előhúzódó kiegészítő lépcsőfokot. A motor és a forgóváz nem módosult, azok egy az egyben maradtak. A 4001–4098 pályaszámú járműveket az SGP, a 4301–4324 pályaszámúakat a Lohner utódja, a Bombardier gyártotta. Összesen 112 jármű készült, mind Bécs számára.

Lásd még: Bécs villamosvonal-hálózata

Bécsben, mint gyártásuk helyeként ez a típus a megjelenése óta közlekedik. Ide a Lohner és az SGP is gyártott kocsikat, de az eltérő gyártótól származó kocsik kinézetre megegyeznek, köztük leginkább csak pályaszám alapján lehet különbséget tenni. Bécsben mind a három altípus szállított utasokat. Először az E típus állt forgalomba 1959-ben, majd az E₁-es 1966-ban, végül a legmodernebb E₂-esek 1978-ban. A jellegzetes piros típuscsalád igazán hozzánőtt a városképhez és sokáig csak ezek a villamosok közlekedtek Bécsben. Majd az alacsony padlós ULFek megjelenésével elkezdték a selejtezéseket, valamint használtan eladni a járműveket más városokba. A sima E típus utolsó példányait 2007-ben vonták ki a forgalomból, utoljára a 10-es és 62-es viszonylatokon futottak. Belőlük egy darabot (4401) a villamosmúzeumban megőriztek, üzemképes állapotban. Az E₁ típus 2022. július 1-én közlekedett utoljára, az utolsó időben csak a 30-as vonalon lehetett találkozni a típussal. Belőlük kettőt (4549, 4814) a villamosmúzeumban megőriztek, üzemképes állapotban. A c3-as pótkocsikból kettőt (1101, 1110), a c4-es pótkocsiból egyet megőriztek (1373) Az E₂ villamosok jelenleg is forgalomban vannak, de az újabb ULFek érkezésével egyre jobban visszaszorulnak, több vonalon már egyáltalán nem is közlekednek a magaspadlós kocsik. Végső eltűnésük még nem tisztázott, de már biztosan nem maradnak sokáig forgalomban a hamarosan érkező Bombardier Flexityk miatt. A sorozat legmodernebb E₂-es tagjainak nagy része még mindig közlekedik.

Altípus	Viszonylat	Kocsiszín
E1	, városnéző	Favoriten
E2	D, 1, 2, 5, 6, 11, 18, 25, 26, 30, 31, 38, 40, 41, 43, 46, 49, 60, 62, 71	Floridsdorf, Brigittenau, Hernals, Gürtel, Favoriten, Simmering, Rudolfsheim, Ottakring, Speising

Az ausztriai Graz 2006 és 2007 között bővítette a villamoshálózatát, ezért szükségesség vált további járműveket vásárolni. Bécsből három használt E₁-est vásárolt Graz 2007-ben, és ott őket 290-es sorozatba sorolták, pályaszámuk 291, 292 és 293.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Lásd még: Miskolc villamosvonal-hálózata

Miskolc 2002 és 2004 között vásárolt használtan E₁ -es villamosokat, valamint c₃-as pótkocsikat. A rendkívül korszerűtlen és a pályát nagy mértékben rongáló bengáli (FVV CSM) villamosok cseréje halaszthatatlan volt, de új járműveket nem tudtak beszerezni, így jött szóba a bécsi villamosok vásárlása. Csak ideiglenes szerepet szántak nekik, amíg meg nem érkeznek az új villamosok, végül mégis 12 évig szolgáltak a városban. Összesen 18 darab került utasforgalomba, valamint volt még egy plusz tanulójármű, és több "alkatrészbánya" is. Az első szerelvény 2003. március 14-én állt utasforgalomba Miskolcon. Beszerzésükkor kisebb módosításokat hajtottak végre: főáramú helyett 24V-osra cserélték a világítást, és teljesen zárt vezetőfülkét építettek be, korszerűsített fűtéssel és Az utastérben a bal oldali kettős üléssort egysorosra cserélték.
Mivel ezek a járművek egyirányúak csak a 2-es vonalon tudtak közlekedni, illetve amikor létezett még a 0-s viszonylaton is felbukkantak.
Az új alacsony padlós Škoda 26T villamosok érkezésével az E₁-esek kiszorultak a forgalomból, a búcsúmenetet 2015-ben tartották.^[2] Nosztalgiának a 185-ös pályaszámú járművet jelölték ki, ami a 300-as pályaszámú c₃-as pótkocsival a mai napig felbukkan nosztalgiajáratként. A többi járművet eladták. Két darabot a Lillafüredi Kisvasút vett meg, melyekből kisvasúti járművet szeretnének csinálni.

Krakkó 2004-ben vásárolt Bécsből használt E₁ járműveket és c₃ pótkocsikat. Jelenleg 73 darab E₁ motorkocsi fut itt belőlük.
Krakkóban a villamosok jelentős modernizáláson estek át: átfényezték őket kék színre, új utastájékoztatást kaptak, megújult az utastér, valamint ikerfényszórósították őket.

A hollandiai Rotterdam 2002-ben döntött úgy, hogy az Alstom Citadis típusú alacsony padlósok érkezéséig vásárol néhány E₁-es járművet használtan Bécsből. Eleinte komoly problémák voltak velük, főleg fékezésből adódtak baleseti helyzetek miatt. A csuklósokat néhány hónap után kivonták a forgalomból, mivel már nem volt rájuk szükség. A selejtezett járműveket aztán eladták a romániai Craiova városba, ahol jelenleg 9 darab E₁-es közlekedik.

A romániai Brăila városa 2008-ban és 2009-ben vásárolt összesen 11 darab használt E₁-est Bécsből. A 11 villamosból jelenleg már csak 4 darab közlekedik ^[5].

Szarajevó szintén Bécsból vásárolt használt járműveket, méghozzá sima E típusúakat, 2005 és 2009 között. Pályaszámuk a 701–716 tartományba esett. Jelenleg ^[6] 3 db van forgalomban 550, 551 és 552 pályaszámmal, amiket 2017 októberében kaptak. A többi villamost selejtezték. ^[7]

A kocsiszekrény hegesztett acélvázra épülő szerkezet. A villamos hattengelyes, Jacobs-forgóvázas kivitel, a háromból a középső nem hajtott, a másik kettő monomotoros hajtású, szolenoid tárcsafékekkel. A szerelvény el van látva kézifékkel és sínfékkel is. A vezérlés menetkapcsolóval történik, ez eredetileg bütyköstárcsás, és sebességmérővel, valamint menetíróval van kiegészítve.
Minden jármű két motorral rendelkezik, egy az első (A) és egy a hátsó (B) kocsiszekrényben. Az egy darab félpantográf áramszedő az első kocsiszekrény elején helyezkedik el.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

• Bécs villamosvonal-hálózata
• Miskolc tömegközlekedése
• c villamospótkocsi-típuscsalád
• E6 és c6 metrókocsitípus

• A villamosok.hu cikke
• Az E1 villamos motor- és a c3 pótkocsi
• Fanpage der Wiener Linien
• wiki.stadtverkehr.at