Skrivena Luka – Wikipédia
Skrivena Luka | |
Skrivena Luka látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Dubrovnik-Neretva |
Község | Lastovo |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 20290 |
Körzethívószám | (+385) 20 |
Népesség | |
Teljes népesség | 40 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 9 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 42° 44′ 13″, k. h. 16° 53′ 10″42.737000°N 16.886000°EKoordináták: é. sz. 42° 44′ 13″, k. h. 16° 53′ 10″42.737000°N 16.886000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Skrivena Luka témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Skrivena Luka falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Lastovo községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Makarskától légvonalban 63 km-re délre, Lastovotól légvonalban 3, közúton 8 km-re délre, az ublei kompkikötőtől 8 km-re keletre, Lastovo szigetének déli partján, az azonos nevű öbölben fekszik. Itt található a sziget egyetlen kempingje, mely mellett étterem és jachtkikötő is található.
Története
[szerkesztés]A település környékén az emberi jelenlét első jele a 12. században épített Szent Ciprián kápolna volt. 1839-ben az osztrák hatóságok a közeli Struga-fokra felépítették a világítótornyot, mely a második ilyen létesítmény lett az országban. Skrivena Luka a sziget újabb települései közé tartozik. Lakosságát csak 1910-ben számlálták meg először önállóan, amikor 18 lakosa volt. 1918. november 11-én megkezdődött Dalmácia Olaszországhoz csatolása. Az 1920. november 12-i rapallói egyezmény Zára térségével együtt olasz kézen hagyta. A II. világháború idején röviddel az 1943-as olasz kapituláció után Tito célul tűzte ki Lastovo elfoglalását és Jugoszláviához csatolta. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. 1953-ig a sziget olasz lakosságának többsége elhagyta Lastovo területét.
A lakosság számának további csökkenését a horvát ajkú lakosság Ausztráliába és Amerikába történő kitelepülése okozta. Skrivena Luka 1961-re majdnem elnéptelenedett, mindössze három állandó lakosa volt. A háború utáni időszak Lastovot is Vis sorsára juttatta, katonai övezet lett. Ez gazdasági és népességi stagnáláshoz vezetett, viszont lehetővé vált a természeti környezet megőrzése. 1971-től a turizmus fellendülésének köszönhetően újra növekedett az állandó lakossága a településnek. 1988-ban enyhítették a tiltást, mely a külföldi állampolgárok Lastovora történő belépésére vonatkozott. 1991-ben a településen már 20 lakost számláltak. A független Horvátország megalakulása után a JNA egységei még 1992. május 31-ig a szigeten maradtak. 2006. szeptember 29-én a horvát szábor határozatával megalapították a Lastovoi Természetvédelmi Parkot. 2011-ben a településnek 33 lakosa volt, akik főként a halászatból és a turizmusból éltek.
Népesség
[szerkesztés]Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 18 | 0 | 0 | 9 | 14 | 3 | 12 | 18 | 20 | 18 | 33 |
(1921-ben és 1931-ben lakosságát Lastovo településhez számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés]- A közeli Struga-fokon található az ország második legrégibb világítótornya, melyet 1839-ben építettek a Skrivena Luka-öböl bejáratához. A torony egy meredek sziklaszirt tetején 70 méter magasságban áll. Fénye már húsz mérföldről figyelmezteti a hajósokat, hogy Lastovo szigetének közelében járnak. A sziklaszirt alatt a tengerben legyező alakú gorgonia korallok telepei találhatók, míg a sziklák között vándorsólymok figyelhetők meg.
- A falu feletti Szent Ciprián templom a 12. században épült.
- A Szent Jeromos kápolnát 1907-ben építették.
- A Lastovo-sziget déli részén, a Skrivena Luka-öböl délkeleti részén egy római villagazdaság (villa rustica) maradványai találhatók, lakó- és kereskedelmi részekkel. A falakat szabályos sorokban rakott kőtömbökből építették, ami a korai római építkezést jelzi. A szigeten számos ősi gazdasági jellegű objektumot tartanak nyilván, melyeket termőföldek közelében építettek.[4]
Gazdaság
[szerkesztés]A lakosság fő megélhetési forrása a turizmus, a vendéglátás és a halászat.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6045.
Források
[szerkesztés]- Lastovo község hivatalos oldala (horvátul)
- Lastovo turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A dubrovniki püspökség honlapja – Lastovo (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Lastovo információs portálja (horvátul) (angolul)
- A Lastovoi Természetvédelmi Park honlapja (horvátul) (angolul)