Boljenovići – Wikipédia

Boljenovići
Boljenovići látképe
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Dubrovnik-Neretva
Község	Ston
Jogállás	falu
Irányítószám	20230
Körzethívószám	(+385) 20
Népesség
Teljes népesség	85 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	220 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 50′ 53″, k. h. 17° 37′ 30″42.84805556, 17.62542.848056°N 17.625000°EKoordináták: é. sz. 42° 50′ 53″, k. h. 17° 37′ 30″42.84805556, 17.62542.848056°N 17.625000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Boljenovići témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Boljenovići falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Stonhoz tartozik.

Dubrovnik városától légvonalban 44, közúton 63 km-re, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re északnyugatra, a Pelješac-félsziget középső-délkeleti részén fekszik.

Az itt élt első ismert nép az illírek voltak, akik magaslatokon épített erődített településeken éltek és kövekből rakott halomsírokba temetkeztek. Az illírek i. e. 30-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. A Római Birodalom bukása után Dalmácia a gótok, majd a Bizánci Birodalom uralma alá került. A horvátok ősei a 7. században érkeztek erre a vidékre. A 9. században már létezett a stoni püspökség, melynek egyházi fennhatósága alá ez a terület tartozott. Ekkoriban a Pelješac-félsziget Zahumlje területének részeként a tengerparti Horvát Fejedelemség része volt. A 12. században a Zahumlje térségének zavaros történeti időszakában a félsziget a raškai uralkodók uralma alá került. Több birtokos után a 14. század-ban a Pelješac-félsziget a Raguzai Köztársaság része lett, mely 1333-ban vásárolta meg Kotromanić István bosnyák bántól. Ezután egészen a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott.

1806-ban a térség a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 288, 1910-ben 149 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után lakosságának száma a kivándorlás miatt fokozatosan csökkent. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a 87 lakosa volt. A lakosság régebben főleg halászattal és mezőgazdasággal foglalkozott, ma már főként a turizmusból él.

• A falutól keletre található a 16. században épített Nagyboldogasszony templom. Eredetileg reneszánsz stílusban építették, de a felújítások során elveszítette stílusjegyeit és szépségét. Liturgikus tárgyai közül kiemelkedik egy értékes kehely.
• Az Angyali üdvözlet templom ugyancsak 16. századi, de csak 1754-ben említik először. Az 1960-as években útépítés miatt áthelyezték.
• A Szent Péter és Pál templomot a Kovačević család építtette a 16. században, első említése 1754-ben történt.
• Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szentelt temploma a 12. században épült, mellette középkori temető van. Az eredeti román stílusú templomból mára csak a szentély maradt meg.

A lakosság fő bevételi forrása a turizmus mellett a halászat és a mezőgazdaság.

• A dubrovniki püspökség honlapja – Ponikve (horvátul)
• Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017. (horvátul)

• Ston község hivatalos oldala (horvátul)
• Ston község turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)

A Wikimédia Commons tartalmaz Boljenovići témájú médiaállományokat.