Szentdemeter – Wikipédia
Ez a szócikk Szentdemeter, romániai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Szávaszentdemeter. |
Szentdemeter (Dumitreni) | |
Római katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Maros |
Község | Balavásár |
Rang | falu |
Községközpont | Balavásár |
Irányítószám | 547103 |
SIRUTA-kód | 115673 |
Népesség | |
Népesség | 405 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 416 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 24′ 03″, k. h. 24° 45′ 31″46.400926, 24.75854846.400926°N 24.758548°EKoordináták: é. sz. 46° 24′ 03″, k. h. 24° 45′ 31″46.400926, 24.75854846.400926°N 24.758548°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szentdemeter (románul Dumitreni, németül Mettersdorf) falu Romániában Maros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A falu Marosvásárhelytől 30 km-re délkeletre a Kis-Küküllő bal partján kisebb patakok völgyében fekszik. Balavásárhoz tartozik, melytől 5 km-re délkeletre van.
Története
[szerkesztés]1436-ban Zsigmond király Demeter fia Kemény Lőrincnek adta. 1503-ban Zentdemeter néven említik. A Kis-Küküllő völgyére nyúló hegyfokon állt a valamikori várkastély. Mára már maradványai sem láthatók. A 16. században a Balassi és Nyújtódi családok kezdték el építeni. 1607 és 1635 között Balassi Ferenc reneszánsz stílusban alakította át, új falakat, bástyákat, épületeket emelt. 1656-ban Csáki Gábor özvegye Gyulaffi Zsófia az egyik helyiséget római katolikus kápolnává építteti át, mivel a falu temploma az unitáriusoké lett. 1660-ban Kemény János vezére Kis András ostrommal foglalta el, az ide menekült Lázár Györgyöt pedig helyben felakasztotta.
1910-ben a falunak 731 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 613 lakosából, 585 magyar, 27 cigány és 1 román volt.
Látnivalók
[szerkesztés]Római katolikus temploma a falu keleti szélén egy magaslaton áll. Román kori eredetű, később gótikus stílusban átalakították, mai formáját a 15–16. század fordulóján nyerte el. A szentély jelenleg mésszel eltakart freskótöredékei 15. századiak lehetnek. A templom a reformáció idején az unitáriusoké lett, de 1723-ban visszakerült a katolikusokhoz.
A Schell-udvarház a 18-19. században klasszicista stílusban épült. Állapota nagyon leromlott.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1550 körül Bogáthi Fazekas Miklós unitárius zsoltárfordító.
- Itt született 1926. december 27-én Vajda Lajos történész.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Maros megye közigazgatása | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
|
- Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap