Szováta – Wikipédia

Szováta (Sovata, Sowata)
A szovátai Medve-tó
Szováta címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Rang	város
Községközpont	Szováta
Beosztott falvak	Illyésmező Kopac Szakadát
Polgármester	Fülöp László Zsolt
Irányítószám	545500
Körzethívószám	0x65[1]
SIRUTA-kód	114854
Népesség
Népesség	8278 fő (2021. dec. 1.)[3] +/-
Magyar lakosság	8035 (83%, 2021)[4]
Község népessége	9703 fő (2021. dec. 1.)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 35′ 46″, k. h. 25° 04′ 28″46.596111111111, 25.07444444444446.596111°N 25.074444°EKoordináták: é. sz. 46° 35′ 46″, k. h. 25° 04′ 28″46.596111111111, 25.07444444444446.596111°N 25.074444°E
Szováta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szováta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szováta (románul Sovata, németül Sowata) város Romániában, Maros megyében. A Székely-Sóvidék központja, európai hírű üdülőváros.

Marosvásárhelytől 60 km-re keletre, a Mezőhavas délnyugati előterében, a Szovátai-medencében fekszik. A Kis-Küküllőbe siető Juhod, Sebes, Szováta és Szakadát patakok hordalékkúpjaira épült. 1955 óta város.

A település a székely Örlec nembeli Szovát nemzetségről kapta a nevét, mások szerint a szláv eredetű magyar Szovát személynévből származik.

A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idővel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az első sóstavak. Első lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elűztek, de rövidesen visszatelepültek. Első fürdője a 19. század közepén épített Gérafürdő a Sós-pataknak a Szovátába ömlésénél volt, innen fokozatosan Felső-Szovátára a mai fürdőközpontba helyeződött át a fürdőélet, ahol 1901-ben nyitották meg a fürdőtelepet.

1850-ben 1123 lakosából, 1036 magyar, 68 román, 18 roma volt.

1910-ben 2826 lakosából, 2763 magyar, 28 német, 11 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott.

1992-ben 8935 lakosából 7943 magyar, 891 román, 39 cigány, 10 német, közülük 4527 római katolikus, 2979 református, 872 ortodox. Középiskolája, kórháza, egészségügyi intézményei vannak.

2011-ben 9516 lakosából 8455 magyar, 775 román, 67 cigány, 4 német. A beosztott falvakkal együtt lakossága 10 385 fő.^[5]

• A város sóstavairól és sószikláiról nevezetes. Legnagyobb tava a Medve-tó. A Medve-tó nevét kiterített medvebőrhöz hasonló alakjáról kapta és 1875 körül alakult ki. Benne 66 000 tonnára becsült oldott sómennyiség van, a felszíntől lefelé hőmérséklete növekszik, melyet a nap melege és a lejjebb koncentrálódó só okoz. További tavai a sósvizű Mogyorósi-tó, Rigó-tó, Fekete-tó, Vörös-tó és Zöld-tó, továbbá az édesvizű Piroska-tó és Kígyós-tó. A sósvizű tavak esetében a víz sótartalma magas, így a fürdőző könnyebben fennmarad a víz felszínén.
• A Sóköze a város északkeleti végétől délnyugat felé húzódó, sóstavakban gazdag sókarsztterület, ahol a kősó néhol 15–20 m magas sósziklákat alkot, melyeket régen katonák őriztek.
• A tó melletti római katolikus kápolna 1934-ben, a görögkatolikus kápolna 1932-ben épült. Ortodox temploma 1929-ből való.
• A város római katolikus temploma 1878-ban, a református templom 1938-ban, az ortodox templom 1991-ben épült.
• A Tyukász-dombi római katolikus kápolna a 19. század végén épült.
• Szovátai Unitárius templom
• A Boldogasszony Iskolanővérek Mariánum Háza, az épületben működik a Kodály Zoltán Népfőiskola és az Erdélyi Tündérkert Alapítvány is.^[6]
• A Szovátai Kilátótornyot 2016-ban nyitották meg a nagyközönség számára. A toronyból szép kilátás nyílik a városra. A látogatás látogatási program szerint történik.

• 
  Medve-tó
• 
  Szováta egyik szép épülete (volt román királyi nyáripalota, jelenleg az ügyvédi kamara tulajdona)
• 
  Szováta villa
• 
  Székelykapu a Bernády-villa előtt
• 
  Szovátafürdő, ortodox templom
• 
  Medve-tó ősszel
• 
  A Szováta melletti Tivoli erdő ősszel
• 
  A Boldogasszony Iskolanővérek új missziós háza, 2016
• 

• Mezőberény, Magyarország, 1998
• Tata, Magyarország, 2002
• Angyalföld, Magyarország
• Százhalombatta, Magyarország
• Sümeg, Magyarország
• Csopak, Magyarország
• Kőröshegy, Magyarország
• Brzesko, Lengyelország

• Itt született 1606. szeptember 29-én Damokos Kázmér püspök, gyulafehérvári és erdélyi apostoli helynök, a katolikus egyház megerősítője a reformáció után. Mellszobra a római katolikus plébánia-templom előtt van felállítva.
• Itt született 1886. szeptember 21-én Léstyán József erdélyi római katolikus pap, művészettörténész.
• Itt született 1941. május 9-én Mátyás Árpád magyar újságíró, riporter.
• Itt született 1943 október 4-én Lőwey Lilla pedagógus, helytörténész, irodalmi szerkesztő.
• Itt született 1964. április 6-án Sánta Csaba szobrászművész.^[7]

• Szováta Város Önkormányzata
• Szováta város hivatalos portálja - Szovata.ro
• Szováta.eu - Kisvárosunk szeretett oldala
• Gömbpanoráma Szováta településről a Karpatmedence360.hu-n
• Szováta adatlapja az Erdélyi Magyar Adatbankon
• Szováta.lap.hu - linkgyűjtemény
• Szekeres Lukács Sándor: Kodáros kincsei, Fejezetek Felsősófalva és a Székely-Sóvidék történelméből/
• Képek Korondról és Szovátáról a www.erdely-szep.hu honlapon
• Sóvidéki turizmus
• Szováta Kilátótorony
• Mezítlábas ösvény Szovátán

• Sóvidéki lázadás