Mezőberény – Wikipédia

Mezőberény
Városháza, előtérben az I. és II. világháborús hősi emlékmű.
Mezőberény címere Mezőberény zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Békés
Járás	Békési
Jogállás	város
Polgármester	Siklósi István (független)[1]
Irányítószám	5650
Körzethívószám	66
Testvértelepülései	Lista Münsingen Gronau Gúta Szováta Spaichingen
Népesség
Teljes népesség	9414 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	85,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	118,53 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 49′ 32″, k. h. 21° 01′ 44″46.825555555556, 21.02888888888946.825556°N 21.028889°EKoordináták: é. sz. 46° 49′ 32″, k. h. 21° 01′ 44″46.825555555556, 21.02888888888946.825556°N 21.028889°E
Mezőberény Pozíció Békés vármegye térképén
Mezőberény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőberény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mezőberény (németül: Berin, szlovákul: Poľný Berinčok) város Békés vármegyében, a Békési járásban.

Békés vármegyében, Békéscsabától északra helyezkedik el.

A közvetlenül határos települések: észak felől Köröstarcsa, északkelet felől Körösladány és Bélmegyer, délkelet felől Békés, dél felől Murony és Kamut, nyugat felől Hunya, északnyugat felől pedig Gyomaendrőd és Csárdaszállás. A felsoroltak közül közúton sem Körösladánnyal, sem Gyomaendrőddel nem tűnik szomszédosnak a közbeékelődő kisebb falvak miatt, e két település határszéleivel csak külterületei révén érintkezik.

Közúton elérhető Törökszentmiklós-Mezőtúr felől a 46-os, Debrecen és Békéscsaba felől a 47-es, Békés felől pedig a 470-es főúton.

A környező települések közül Bélmegyerrel a 4237-es, Hunyával és Szarvassal a 4641-es út köti össze.

Vasúton a MÁV 120-as számú Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalán érhető el. Mezőberény vasútállomás Csárdaszállás vasútállomás és Murony vasútállomás között található, közúti elérését a 4641-esből kiágazó 46 355-ös számú mellékút biztosítja.

Mezőberény (Berény) nevét 1347-ben említették először az oklevelek Beren alakban írva. 1347-ben Acsai Berend birtoka volt, fiai; Márton, Berend és Gergely osztották az örökségül kapott birtokot három részre egymás közt. Berény ekkor két faluból állt és már kőtemploma (ecclesia lapidea) is volt. Mezőberény területén a Körösök völgyének vízjárta helyein már több ezer évvel ezelőtt megtelepült az ember, az ármentes terepeken és földhátakon.Az új kőkortól a honfoglalásig számos erre utaló leletet találtak a régészek. A magyarság letelepedésével új korszak kezdődött a település történetében, hiszen ebben az időszakban alakult ki a későbbi Berény nevű Árpád-kori falu.

Berény történetét a helytörténészek három korszakra osztják. A Berény név eredetét többféleképpen is magyarázzák. Az látszik legvalószínűbbnek, hogy a Berény szó törzsi név, talán besenyő vagy kabar eredetű. Az ország jelenlegi területén mindenesetre 13 (a történelmi Magyarország területén további négy) Berény nevű település található, ami a fenti magyarázatot igazolja. A falu a tatárjárás alatt feltehetően elpusztult. Berend fia Márton, aki békési várispán volt, telepítette újra az elnéptelenedett települést. Oklevélben 1347-ben említik először a békési uradalom birtokaként. Berény az oklevél keletkezésének időszakában a középkori Békés vármegye aprófalvas rendszerének szerves része. Jelentős hely lehetett, két faluból állt, temploma kőből épült.

A 14. század végén Berény a gyulai uradalomhoz tartozott, és királyi adományként többször is gazdát cserélt. Jelentősebb birtokosai között megemlíthetők a Losonczy, a Maróti családok, Corvin János és Brandenburgi György őrgróf. A megyei nemesek 1514–1517 között itt tartották a vármegyegyűléseket. A korabeli Berény lakói uradalmi jobbágyok. A földművelés és az állattartás volt a megélhetésük fő forrása, emellett az uradalom részére teljesítették a kötelező jobbágyterheket is.

Leírás a településről a 18. század végén: "BERÉNY: Mező Berény. Elegyes falu Békés Vármegyében, földes Ura Báró Haruchker Uraság, az előtt népes, és nevezetes falu vala; de a’ háborúknak idején elpusztúlt, viszont 1721. magyar, német, és tót lakosai felépítették, fekszik Békéstöl nem meszsze, mellynek filiája. Határbéli szántó földgyei jól termők, réttyei is jók, kerti szőleji sokak; de legelője sovány, és a’ víz járja, nádgya, malma nints, sem közel való piatzozása, mind az által első Osztálybéli." (Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

• 1990–1994: Cservenák Pál (nem ismert)^[3]
• 1994–1998: Cservenák Pál Miklós (független)^[4]
• 1998–2002: Cservenák Pál Miklós (független)^[5]
• 2002–2006: Cservenák Pál Miklós (független)^[6]
• 2006–2010: Cservenák Pál Miklós (független)^[7]
• 2010–2014: Siklósi István (független)^[8]
• 2014–2019: Siklósi István (független)^[9]
• 2019–2024: Siklósi István (független)^[10]
• 2024– : Siklósi István (független)^[1]

A település népességének változása:

2001-ben a város lakosságának 91%-a magyar, 4%-a cigány, 3%-a szlovák és 2%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 5,4% cigánynak, 3,5% németnek, 0,3% románnak, 3,3% szlováknak mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,5%, református 16,4%, evangélikus 12,5%, felekezeten kívüli 36,9% (24% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 4,5% cigánynak, 2% németnek, 1,7% szlováknak, 0,1-0,1% románnak, bolgárnak és ukránnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11,8% volt református, 9,8% evangélikus, 4,8% római katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 0,1% görög katolikus, 35,3% felekezeten kívüli (35,7% nem válaszolt).^[13]

• Bodoki Károly Vízügyi Múzeum – a Hosszú foki csatorna és a Kettős-Kőrös találkozásánál levő szivattyútelepen
• Orlai Petrich Soma Múzeum – néprajzi gyűjtemény, udvarán Holokauszt-emlékmű
• Zsidó temető és ravatalozóépület, Gyomai út
• Kálmán Fürdő
• Wenckheim–Fejérváry-kastély

• 1822-ben Orlai Petrich Soma festőművész
• 1850-ben Halmi Ferenc színész, a Nemzeti Színház tagja
• Szilárd Béla, született Steiner Béla (1884. január 20) magyar vegyész, radiológus.
• Csabai-Wágner József (1888–1967) festőművész, építész
• Bán Imre, született Friedler Imre (1890 – 1944) ügyvéd, jogász, technikatörténész.
• Somos András (1911–1996) kertészmérnök, a fóliasátras zöldségtermesztés magyarországi meghonosítója, az MTA tagja.
• Czakó József (1923–1990) agrármérnök, a hazai alkalmazott etológia megalapítója
• Piller Sándor (1932–2015) pedagógus, labdarúgó, edző, sportvezető
• 1936-ban Kaposi Márton filozófus, esztéta, az MTA doktora
• 1936-ban Réti Csaba operaénekes
• Dr. Gschwindt András (1941. március 19.) villamosmérnök, egyetemi oktató; az első magyar műhold, a A Masat-1 egyik megalkotója. Mezőberény díszpolgára (2013.08.20.)
• Prof. dr. Bak Mihály (1946) patológus, cytopatológus szakorvos.^[14] Mezőberény díszpolgára. (2013.08.20.)
• Udvardy Anikó (1952) szobrászművész
• Lengyel Imre (1954) közgazdász
• Bayer Mihály (1954) diplomata, nagykövet, 2014 óta Mezőberény díszpolgára
• Bereznai Péter (1955) Munkácsy Mihály-díjas festőművész
• Anda Emília (1956) divattervező
• Mult István (1959) bábművész
• Mezei Léda (1987) színésznő

• Csantavér, Délvidék (2007)^[15]
• Gronau (Westf.), Németország (1987)
• Gúta, Felvidék (1946)
• Münsingen, Németország (1993)
• Szováta, Székelyföld (1998)^[16]

• Mezőberény város honlapja

• Seth Kugel: A Weekend in Hungary, Chosen at Random (angol nyelven) (HTML). The New York Times, 2014. február 5. (Hozzáférés: 2014. február 6.)
• Linkgyűjtemény Mezőberényről
• Mezőberény az utazom.com honlapján