Csárdaszállás – Wikipédia

Csárdaszállás
Csárdaszállás vasútállomás
Csárdaszállás címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Békés
Járás	Gyomaendrődi
Jogállás	község
Polgármester	Nagy Zsoltné (független)[1]
Irányítószám	5621
Körzethívószám	66
Népesség
Teljes népesség	366 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	7,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	54,16 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 52′, k. h. 20° 56′46.866666666667, 20.93333333333346.866667°N 20.933333°EKoordináták: é. sz. 46° 52′, k. h. 20° 56′46.866666666667, 20.93333333333346.866667°N 20.933333°E
Csárdaszállás Pozíció Békés vármegye térképén
Csárdaszállás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csárdaszállás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csárdaszállás község Békés vármegye Gyomaendrődi járásában.

Békéscsabától északnyugatra, Gyomaendrőd és Mezőberény között fekvő település. Szomszédai: északkelet felől Körösladány, kelet felől Köröstarcsa, délkelet felől Mezőberény, északnyugat felől pedig Gyomaendrőd. Déli, délnyugati és nyugati irányból a két utóbbi városhoz tartozó, jobbára lakatlan külterületek határolják, délnyugat felől a legközelebbi település Hunya, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek egymással.

Központján áthalad a 46-os főút, így a 4-es főút és a 47-es főút felől, Törökszentmiklós-Mezőtúr, illetve Mezőberény-Békéscsaba felől is ezen közelíthető meg. Szomszédai közül Köröstarcsával a 4233-as út köti össze, Körösladány és Szeghalom felé is ez az út kínál összeköttetést.

Vonattal a MÁV 120-as számú (Budapest–)Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalán érhető el, amelynek egy megállási pontja van itt. Csárdaszállás vasútállomás a vasút állomásainak viszonylatában Gyoma vasútállomás és Mezőberény vasútállomás között található, közúti elérését a 46-os útból délnek kiágazó 46 354-es számú mellékút teszi lehetővé.

Csárdaszállás viszonylag új település. 1952-ben alakult ki Köröstarcsa tanyavilágából. Környéke azonban már ősidők óta lakott hely volt, amit az itt talált őskorból, réz- és bronzkorból, szkíta és avar időkből származó leletek sokasága is bizonyít.

Az 1800-as évek elején állítólag Rózsa Sándor szállt meg néha a község szélén álló csárdában. (A csárda később iskola lett, majd szolgálati lakás.). Idősebb lakosok emlékeznek a földalatti alagútra, amely egy közeli mocsaras részre vezetett. Természetesen lehetséges, hogy nem a híres betyár, hanem más, a törvény elől menekülő emberek egérútja volt az alagút.

1945 előtt csárdaszállási tanyák néven volt ismert. 1945 után földmérők felmérték a tanyákat, közéjük utcákat rajzoltak. A falu nevét a csárdáról kapta.

Az 1980-as évekre virágzó mezőgazdasági falu lett, 8-900 fő lakossal. Híres volt a rizs vetőmag termeléséről.

• 1990–1994: Somodi György (független)^[3]
• 1994–1998: Petneházi Bálintné (független)^[4]
• 1998–2002: Petneházi Bálintné (független)^[5]
• 2002–2006: Petneházi Bálintné (független)^[6]
• 2006–2010: Petneházi Bálintné (független)^[7]
• 2010–2014: Petneházi Bálint Lászlóné (független)^[8]
• 2014–2019: Petneházi Bálint Lászlóné (független)^[9]
• 2019–2024: Nagy Zsoltné (független)^[10]
• 2024– : Nagy Zsoltné (független)^[1]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,3%, református 14,1%, evangélikus 3,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 62,9% (14,1% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 96,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% szerbnek, 1,8% ukránnak, 1,6% németnek, 0,5% szlováknak, 0,3% görögnek, 0,3% lengyelnek, 0,3% románnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,4% volt református, 5,8% római katolikus, 2,4% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 48,9% felekezeten kívüli (22,6% nem válaszolt).^[13]

• A Körös holtágai.
• Körös–Maros Nemzeti Park
• Csárdaszállási Szabadidő Sport Klub
• Templom

• Itt hunyt el 1988. november 22-én Hangyál Károly, magyar vegyészmérnök.

• Hivatalos honlap
• Csárdaszállási SZSK - Erőemelő Szakosztály - Hivatalos honlap