Szilágyi Tibor (színművész) – Wikipédia

Szilágyi Tibor
Született1942. augusztus 28. (82 éves)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
Tisztségeaz MSZMP KB tagja (1988. május 22. – 1989. október 7.)
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1965)
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1965–
Híres szerepei
  • Peruchio
    Shakespeare: A makrancos hölgy
  • Sir John Falstaff
    Shakespeare: A windsori víg nők
  • X
    Csurka István: Deficit
  • II. Fülöp
    Schiller: Don Carlos
  • Sipos
    Molnár: Az üvegcipő
  • Oszi
    Üvegtigris
  • Sátori Géza főhadnagy
    Kántor (televíziós sorozat)
Tevékenységszínész
Díjai
Kossuth-díjak
2007
Jászai Mari-díj
1975
Kiváló művész-díj
1987
Érdemes művész-díj
1982
További díjak
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1996)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2002)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágyi Tibor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Szilágyi Tibor (egyértelműsítő lap).

Szilágyi Tibor (Budapest, 1942. augusztus 28. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Családja

[szerkesztés]

Szülei Szilágyi Tibor építész és Újvári Etelka,[3] felesége dr. Sátori Anna ügyvéd.

Életpályája

[szerkesztés]

1960-ban érettségizett a budai József Attila Gimnáziumban, majd 1965-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola növendékeként. Először a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött (1965), majd 1968-ban átment a Veszprémi Petőfi Színházba. 1969-től játszik Budapesten. 1973-ig a Thália, majd 1977-ig a József Attila Színház társulatához tartozott. Ekkor szerződött a Nemzeti Színházhoz két évre, innen 1979-1990 között a Vígszínházba ment. Ezt követően ismét a József Attila-, majd a Nemzeti Színházban játszott, végül 1997-ben csatlakozott az Új Színházhoz. 2003-2007 között a Soproni Petőfi Színház művészeti igazgatója.[4]

A színház mellett számos filmben és tévésorozatban is szerepelt, illetve a rádióban is gyakran hallható a hangja, többek között kabarékban. 1988–1989-ben az MSZMP KB tagja volt. 1989–1994 között az Aase-díj kuratóriumának tagja.

Szinkronhangként is sokat foglalkoztatott, többek közt Jean Reno leginkább megszokott magyar hangja.

Színházi szerepei

[szerkesztés]

Kecskeméti Katona József Színház

[szerkesztés]

Veszprémi Petőfi Színház

Thália Színház

József Attila Színház

Nemzeti Színház

Vígszínház

Új Színház

  • Crawford: Udvari páholy....Kancellár
  • Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert....Gájev
  • Molnár Ferenc: Az üvegcipő....Sipos
  • Bertolt Brecht: Koldusopera....Brown
  • Aldo Nicolaj: Hárman a padon....Bocca Libero
  • Csiky Gergely: Ingyenélők....Mosolygó Menyhért

Rendezései

[szerkesztés]
  • Jeffrey Sweet: Szerető musical (Szentendrei Teátrum)
  • Csongrádi Kata: Sissy és én (Budapest Bábszínház)
  • Szigligeti Ede: Liliomfi (Székesfehérvári Vörösmarty Színház)
  • Thuróczy Katalin: Finálé (Budapesti Kamaraszínház)
  • Murray Schisgal: Második nekifutás (Vidám Színpad)
  • Hunyady Sándor: Lovagias ügy (Nemzeti Színház)
  • Ira Lewin: Veronica szobája (Pesti Vigadó Kamaraterme)

Veszprémi Petőfi Sándor Színház

[szerkesztés]

Soproni Petőfi Színház

[szerkesztés]
  • Szép Ernő: Május
  • Tennessee Williams: Macska a forró bádogtetőn
  • Jerome Kilty: Kedves hazug
  • Szép Ernő: Kávécsarnok
  • Brandon Thomas: Charley nénje
  • Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon
  • Thuróczy Katalin: Kerített város
  • Romain Rolland: Szerelem és halál játéka
  • Békeffi István: A régi nyár
  • Ray Cooney: Páratlan páros

Várszínház Refektórium

[szerkesztés]
  • Romain Rolland: A szerelem és halál játéka
  • Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon avagy Lássuk, uramisten, mire megyünk
  • Jeremy Kilty: Kedves hazug

Filmjei

[szerkesztés]

Filmek, sorozatok

[szerkesztés]

Sorozatbeli szinkronszerepek

[szerkesztés]

Filmes szinkronszerepek

[szerkesztés]

CD-k, hangoskönyvek, rádiójáték

[szerkesztés]
  • Allen Carr: Leszoknék a dohányzásról, de nem tudok
  • Móra Ferenc: Aranykoporsó
  • Pierre Boulle: Híd a Kwai folyón
  • Popper Péter: Pilátus testamentuma
  • Berkesi András: Hajnal a tanyán (1970)
  • Sommerset Maugham: Zsákutca (1972)
  • Móricz Zsigmond: Árvácska (1973)
  • Honoré de Balzac: Éva lánya (1975)
  • Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita (1976)
  • Marék Antal: Röntgen, az X sugár felfedezője (1976)
  • Papp Éva: Távoli északon (1977)
  • Szergej Szártákov: Ragyogj csillag! (1977)
  • George Courteline: Untat a hivatal (1978)
  • Csongor Rózsa: Banduka éhes (1979)
  • Geoffrey Chauser: Canterbury mesék (1979)
  • Nádor Tamás: Agyagangyal (1979)
  • Odze György: A terasz (1979)
  • Saint-Exupery: A kis herceg (1981)
  • William Makepeace Thackeray: A rózsa és a gyűrű (1981)
  • Matteo Bandello: A pajzán griffmadár (1982)
  • Pállya István: Ravaszy és Szerencsés (1982)
  • Buzzati, Dino: A nagy képmás (1984)
  • O'Neill, Eugene: Boldogtalan hold (1984)
  • Wallace, Edgar: Fecsegő felügyelő esetei (1984)
  • Fühmann, Franz: Árnyak (1986)
  • Hernádi Gyula: Gólem (1986)
  • Saint-Exupèry, Antoine de: A kis herceg (1986)
  • Heinrich Böll: Biliárd fél tízkor (1987)
  • Mikszáth Kálmán: Krúdy Kálmán csínytevései (1987)
  • Sütő András: Pompás Gedeon élete, halála és feltámadása (1987)
  • Anna Seghers: Jeanne d'Arc pöre Rouenban 1431-ben (1988)
  • Illyés Gyula: Kiegyezés (1988)
  • Száraz György: A megközelíthetetlen (1988)
  • Hernádi Gyula: Homokzsák-keringő (1989)
  • Rádiószínház – Tar Sándor írásaiból (1992)
  • Török Tamás: Kemény Zsigmond hallgatása (1992)
  • Bánffy Miklós: A nagyúr (1996)
  • Hasek, Jaroslav: Svejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban (1997)
  • Stella Adorján: Kutya van a kertben (1997)
  • Vaszary János: Happyenddel kezdődik (1997)
  • Hubay Miklós: Búcsú a csodáktól (1998)
  • Házasság hármasban (1999)
  • Vajda István: A fekete tükör (2000)
  • Tasnádi István: A kőmajmok háza (2014)
  • Sparks, Nicholas: Szerelmünk lapjai (2021)

Művei

[szerkesztés]
  • Emlékszilánkok (Palatinus, 2009)
  • Gondolatmonológok. Élet, színház, élet (KMH, 2011) szerk.: Háy János
  • Katonai szakképzettsége: színész; I.A.T., Bp., 2015

Díjai

[szerkesztés]

Róla szóló könyvek

[szerkesztés]
  • Csáki Judit: 1 420828 0076 – Közelkép Szilágyi Tiborról, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat (Budapest), 1987 ISBN 963-316-152-5

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 2017. október 9., Tibor Szilágyi, 44391
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  3. ↑ Esketési bejegyzésük a Bp. VIII. ker. állami akv. 1457/1940. fsz. alatt. www.familysearch.org (Hozzáférés: 2024. május 22.)
  4. ↑ admin: 20 éves a Soproni Petőfi Színház (magyar nyelven). magyarteatrum.hu, 2011. november 4. [2017. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 26.)
  5. ↑ Akácz, László. „TV-figyelő. Krízis” (magyar nyelven). Pest Megyei Hírlap, 1986. január 20., hétfő 30 (16), 5. o. (Hozzáférés: 2017. május 15.) 
  6. ↑ http://tv.animare.hu/tvmusor.aspx?id=cc9c69b8b15b034f2285d368d7fcd1896d Archiválva 2014. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Kulcsár, a szerető főszerepe volt az övé.
  7. ↑ [1]
  8. ↑ Csütörtökön adják át a Tolnay Klári-díjakat Mohorán – kulturport.hu. www.ma.hu. [2018. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szilágyi_Tibor_(színművész)&oldid=27587562”