Szobeknoferuré – Wikipédia

Szobeknoferuré
Szobeknoferu, Noferuszobek
előd egyiptomi fáraó utód IV. Amenemhat XII. dinasztia I. Szobekhotep
Szobrának töredéke a Louvre-ban
Uralkodása	i. e. 1794–1791[1]
Prenomen	Szobekkaré Szobek Ré lelke
Nomen	Szobeknoferuré Szobek szépsége Ré
Apja	III. Amenemhat
A Wikimédia Commons tartalmaz Szobeknoferuré témájú médiaállományokat.

Szobeknoferuré vagy Szobeknoferu (uralkodói nevén Szobekkaré, görögösen Szkemiophrisz; ur.: kb. i. e. 1806 – i. e. 1802) az ókori egyiptomi XII. dinasztia nyolcadik, utolsó fáraója. Az első teljes bizonyossággal ismert megkoronázott női fáraó, bár korábbiak is elképzelhetőek, például a VI. dinasztia végén Neithikret, vagy az I. dinasztia végén élt Meritneith.

Feliratai mindenhol III. Amenemhat fáraóval hozzák összefüggésbe, minden bizonnyal az ő lánya volt. Manethón szerint IV. Amenemhat testvére, de erre más bizonyíték nincs; sehol nem viselte „a király testvére” címet.^[2] Sem házastársa, sem gyermeke nem ismert; nincs bizonyíték arra a feltételezésre, hogy IV. Amenemhattal házasok lettek volna. Elképzelhető, hogy nővérét, Noferuptahot szánták uralkodónak, mert neve előfordul kártusba írva, ami ebben az időben csak a fáraókat illette meg; Noferuptah azonban valószínűleg még apjuk halála előtt meghalt.^[3]

A torinói királypapirusz szerint uralkodása három évig, tíz hónapig és huszonnégy napig tartott.^[4] Nem sok emlékműve maradt, bár több szobortöredékét megtalálták, többek közt egyet Gezerben, ezen hercegnőként említik.^[5] Hozzáépített apja hawarai sírjához, melyet Hérodotosz labirintusnak nevez, és építkezett Hérakleopolisz Magnában, ahol találtak egy, a nevével ellátott hengerpecsétet (ma a British Museumban).^[6]

Uralkodásának harmadik évéből fennmaradt egy falfelirat a núbiai Kumma erődítmény falán, mely szerint a Nílus áradási vízszintje ebben az évben 1.83 méter volt.^[7]

Sírját nem azonosították teljes bizonyossággal, de lehetséges, hogy az övé egy feliratok nélküli piramiskomplexum Mazghunában, IV. Amenemhat hasonló piramiskomplexumától közvetlenül északra. Egy papirusz említ egy Szehem-Neferu nevű helyet, talán ez volt Szobeknoferuré piramisának neve.

Fennmaradt szobrai közül csak az egyiken látható az arca is, ez a Szobeknoferuré-szobor azonban a II. világháború során elveszett.

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.

Hórusz-név		Meritré Ré szeretettje
Nebti-név		Szatszehem-nebettaui A hatalom leánya, a Két Föld úrnője
Arany Hórusz-név		Dzsedethau Szilárd koronájú [hatalmú]
Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya		Szobekkaré Szobek Ré lelke
Ré fia		Szobeknoferu[ré] Szobek szépsége [Ré]

1. ↑ Kákosy László. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest: Osiris (2003). ISBN 963-389-497-2  ISSN 1218-9855, p.390
2. ↑ Kim Ryholt, The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, Carsten Niebuhr Institute Publications, Museum Tusculanum Press, (1997), p.213 ISBN 87-7289-421-0
3. ↑ Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , p.98
4. ↑ Ryholt, op.cit., p.15
5. ↑ Ryholt, p.213
6. ↑ Gae Callender, 'The Middle Kingdom Renaissance' in Ian Shaw, The Oxford History of Ancient Egypt, (Oxford Univ. Press: 2003), paperback, p.159
7. ↑ Gae Callender, p.159

Előző uralkodó: IV. Amenemhat

Egyiptom uralkodója i. e. 18. század XII. dinasztia

Következő uralkodó: I. Szobekhotep