Tőrincs – Wikipédia

	Tőrincs (Trenč)
	A „Szent Erzsébet” r. k. templom.
	; Tőrincs zászlaja
	; Tőrincs zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Losonci
Rang	község
Első írásos említés	1328
Polgármester	Andrej Barcík
Irányítószám	985 32
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	LC
	Népesség
Teljes népesség	558 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	27 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	181 m
Terület	17,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 13′ 30″, k. h. 19° 34′ 45″48.225000°N 19.579167°EKoordináták: é. sz. 48° 13′ 30″, k. h. 19° 34′ 45″48.225000°N 19.579167°E
	Tőrincs weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tőrincs témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tőrincs (szlovákul: Trenč) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.

Fekvése

Losonctól 14 kilométerre délnyugatra, az Ipoly jobb partján, a magyar határ mellett, annak Litkével átellenes oldalán fekszik. Bár nincs a Nógrád vármegyei községgel közúti összeköttetése, távolsága légvonalban mindössze 2 kilométer a Salgótarjántól 21 kilométerre északnyugatra levő falutól. A magyarországi városok közül Salgótarján és Szécsény vannak legközelebb.

A településhez tartozik Rárós- és Sári-puszta. Rárósról 2011 óta híd (a Madách híd) vezet a Nógrádszakál északi határában fekvő Ráróspusztára, a hidat magyar oldalon a 22 103-as út szolgálja ki, amely a 2205-ös útból ágazik ki.

Élővilága

Gólyafészek Rárós-pusztán 2013-ban

Tőrincs területén 2 gólyafészket tartanak számon. Költésről nincs adat.^[2]

Története

1327-ben "Theurinch" alakban említik először. 1368-ban "Turinch, Alsoturynch, Felsuturynch", 1379-ben "Terreawchyn" alakban említik a korabeli források.

Tőrincs a Záh nemzetség ősi birtoka volt, azonban Záh Felicián visegrádi merénylete után a nemzetség összes birtokait elkobozták. Károly Róbert király 1332-ben e helységet az Ákos nemzetségbeli Cselen fia Sándor fia Jánosnak, a Méhi és a Karancssághi Sághy család ősének adományozta. 1346-ban a fenti János és testvére, Jakab, Tőrincset a Gömör vármegyei Jolsva-Tapolczáért elcserélték. Ennek ellenére 1374-1398 között ismét a Méhi család birtokában találjuk.

1368-ban Alsó- és Felső-Tőrincs nevű helységeket említettek az oklevelek. 1458-ban a Dályai család tagjai vesznek itt részeket zálogba a Karancssághi Sághy családtól. A Sághy család bírja a helységet 1481-ben is. 1548-ban Balassa Zsigmond birtoka volt.

A 16. század közepén a török hódoltsághoz tartozott, az 1562-1563. évi adólajstromokban a szécsényi szandzsák községei között sorolták fel, nyolc adóköteles házzal. 1587-ben Musztafa bin Ibrahim volt a falu egy részének hűbérbirtokosa, de kívüle még Khudaverdi bin Abdullah, Szécsényi várbeli gyalogosnak is volt itt birtoka.

1598-ban Szentmariay György birtoka volt, majd 1660-ban Balassa Imre divényi uradalmához tartozott. 1715-ben 6, 1720-ban pedig 10 magyar háztartását írták össze itt. A 18. század elején a gróf Koháryak, 1755-ben gróf Forgách Ignácz és János, 1770-ben gróf Forgách János, 1826-ban gróf Forgách Alajos voltak az urai, az 1900-as évek elején pedig gróf Forgách Ilona, gróf Wenckheim Ferencné örököseinek, valamint özvegy gróf Forgách Józsefné, született báró Révay Saroltának volt itt nagyobb birtoka.

A római katolikus templom a 18. század közepén épült. A 19. században három alkalommal is kolerajárvány dühöngött itt: 1831-ben, 1855-ben és 1873-ban.

Vályi András szerint " TÖRINCZ. Magyar falu Nógrád Várm. földes Ura G. Forgách Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Vilykének szomszédságában, mellynek filiája; határja középszerű, vagyonnyai meglehetősek."^[3]

Fényes Elek szerint " Tőrincs, magyar falu, Nógrád vmegyében, közel az Ipolyhoz, annak völgyében, ut. p. Szakál 1 óra. Határa 2956 hold, mellyből urbéri szántó 462, beltelek 50, rét 164, irtványszőlő 10, urasági szántó 260, beltelek 4, erdő 2005 hold, melly egyuttal legelő. Szántóföldei fele részben lapályon, 1/2 dombon feküsznek, s kivált a lapályiak igen jók; rétjei kövérek; erdeje hegyeken van, s tölgyes és cserjés. Lakja 560 r. kath., kis fiók-egyházzal. A falu nagy átmeneti hely levén, sok előfogatra van szüksége, ezenkivűl fuvaroznak is. Kőbánya. Vize az Ipoly. A vilkei uradalomhoz tartozik."^[4]

A trianoni békeszerződés előtt Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott, akkor Csehszlovákia része lett. 1938 és 1944 között (a második világháború idején) újra Magyarország része. A második világháborútól 1991-ig ismét Csehszlovákia, 1991 óta pedig Szlovákia települése.

A tervezett Ipoly-völgyzárógát miatt sokáig építési tilalom volt a faluban, a magyar lakosság jó része elvándorolt. Miután a gátépítés lekerült a napirendről, helyükre főként (nem magyar anyanyelvű) cigányok költöztek.^[5]

Rárós-puszta

Rárós-puszta már a 14. század elején fennállt, ekkor Dráhi Tamás fiainak a birtokában volt, de hűtlenségük következtében Károly Róbert király e birtokot elvette tőlük és 1321-ben Szécsényi Tamás főispánnak adta. 1487-ben a Guthi Országh család birtokában volt.

Népessége

1910-ben 592 lakosából 590 magyar anyanyelvű volt, ebből 586 római katolikus.

2001-ben 359 lakosából 186 szlovák és 108 magyar volt.

2011-ben 480 lakosából 191 szlovák, 92 roma és 63 magyar.

2021-ben 558 lakosából 46 (+5) magyar, 6 (+10) cigány, 430 (+3) szlovák, 5 egyéb és 71 ismeretlen nemzetiségű volt.^[6]

Nevezetességei

Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1923-ban épült.
Szent József kápolnája 1897-ben épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ bociany.sk
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Új Szó Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben – Unió előtti úton az Ipoly hídtorzói mellett. (2003. május 16.)
↑ ma7.sk

Források

Dodo Ševčík 2023: Sto rokov kostola sv. Alžbety v Trenči. In: Stretnutia priateľov histórie Novohradu IX
Borovszky Samu: Nógrád vármegye

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] y.sk

[3] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[4] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[5] Új Szó Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben – Unió előtti úton az Ipoly hídtorzói mellett. (2003. május 16.)

[6] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

Sablon:Losonci járás m v sz A Losonci járás települései
Losonc (Lučenec)
Ábelfalva (Ábelová) · Béna (Belina) · Bolgárom (Bulhary) · Bolyk (Boľkovce) · Bozita (Buzitka) · Budaszállás (Budiná) · Csákányháza (Čakanovce) · Csomatelke (Čamovce) · Dabar (Dobroč) · Divény (Divín) · Fülek (Fiľakovo) · Fülekkovácsi (Fiľakovské Kováče) · Fülekpilis (Pleš) · Fülekpüspöki (Biskupice) · Füleksávoly (Šávoľ) · Fűrész (Píla) · Gács (Halič) · Gácsfalu (Stará Halič) · Gácslápos (Lupoč) · Gácsliget (Lehôtka) · Gácsprága (Praha) · Gergelyfalva (Gregorova Vieska) · Gömörsíd (Šíd) · Ipolygalsa (Holiša) · Ipolynyitra (Nitra nad Ipľom) · Jelsőc (Jelšovec) · Kalonda (Kalonda) · Kétkeresztúr (Nové Hony) · Kotmány (Kotmanová) · Lentő (Lentvora) · Lónyabánya (Lovinobaňa) · Losonctamási (Tomášovce) · Maskófalva (Mašková) · Miksi (Mikušovce) · Mucsény (Mučín) · Nagydaróc (Veľké Dravce) · Nagylibercse (Ľuboreč) · Panyidaróc (Panické Dravce) · Parlagos (Polichno) · Patakalja (Podrečany) · Perse (Prša) · Pinc (Pinciná) · Ragyolc (Radzovce) · Rapp (Rapovce) · Rátkapuszta (Ratka) · Romhánypuszta (Lipovany) · Rózsaszállás (Ružiná) · Sátorosbánya (Šiatorská Bukovinka) · Sőreg (Šurice) · Terbeléd (Trebeľovce) · Tósár (Točnica) · Tőrincs (Trenč) · Tugár (Tuhár) · Vámosfalva (Mýtna) · Videfalva (Vidiná) · Vilke (Veľká nad Ipľom)