Tallinn – Wikipédia

Nem tévesztendő össze a következővel: Talin.
 A településen világörökségi helyszín található 
Tallinn
Tallinn címere
Tallinn címere		 Tallinn zászlaja
Tallinn zászlaja
Közigazgatás
Ország Észtország
MegyeHarjumaa
PolgármesterMihhail Kõlvart (2019)
Népesség
Teljes népesség457 572 fő (2024. jan. 1.)[1]
Népsűrűség2506,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság9 m
Terület159,2 km²
IdőzónaUTC+2
Térkép
é. sz. 59° 26′ 14″, k. h. 24° 44′ 42″59.437222°N 24.745000°EKoordináták: é. sz. 59° 26′ 14″, k. h. 24° 44′ 42″59.437222°N 24.745000°E
Tallinn weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tallinn témájú médiaállományokat.

Tallinn (németül Reval, oroszul Таллин [Tallin] vagy Таллинн [Tallinn], 1918 előtt Ревель [Revel]) Észtország fővárosa, egyúttal Harju megye székhelye, az ország legnagyobb városa. Fontos kulturális, oktatási, politikai, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági központja a balti régiónak. Történelmi belvárosa 1997 óta a UNESCO világörökség listáján található.

Neve

[szerkesztés]

Észt elnevezésének eredete vitatott. Az egyik elterjedt elképzelés szerint a Taani-linn szóösszetételből alakult ki, amely dán várat vagy dán várost jelent, miután a város egy helyi dán erődítmény köré épült fel. A másik magyarázat, hogy tali-linnát, azaz téli várost/várat takar. A harmadik magyarázat a talu-linna, amely annyit tesz: földvár.

Földrajz

[szerkesztés]

A Balti-tenger Finn-öblének déli partján terül el. Tavai az Ülemiste-tó és a Harku-tó.

Éghajlata

[szerkesztés]
Tallinn éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)9,310,115,927,229,731,234,333,928,522,012,810,634,3
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−1,2−1,62,39,215,218,821,820,415,29,43,40,39,5
Átlaghőmérséklet (°C)−3,4−4,3−1,04,510,114,117,216,011,36,51,3−1,95,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−5,8−7,0−4,20,65,29,612,712,07,83,8−0,8−4,22,5
Rekord min. hőmérséklet (°C)−31,1−30,0−25,5−17,2−5,00,04,02,1−5,0−10,5−21,3−31,0−31,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)493231313657747360656149618
Havi napsütéses órák száma24561271862753032792291419330151758
Forrás: Hong Kong Observatory, Pogoda.ru.net
Szent Olaf-templom (Oleviste kirik), a régi Tallinn legmagasabb épülete
Az észt függetlenségi háború győzelmi emlékműve a Szent János-templom előtt
Az óváros egy részlete, háttérben a tallinni pályaudvarral

Történelem

[szerkesztés]
Bővebben: Tallinn történelme

Tallinn történelme színes, teli különböző korszakok fordulatával, ahol az észtek mint eredeti „őslakosok” a 13. század elejétől a 19. század második feléig gyakran csak mint (elnyomott) kisebbség lakhattak. Mégis az ő érdemük, hogy a város még manapság is tartja szép, történelmi arculatát. A különböző korszakok nyomai mind a mai napig megtalálhatók a város, főként az óváros különböző részein.

A kezdetek

[szerkesztés]

A várost, pontosabban a mai Tallinn kikötőjének a helyén volt halászfalut, Lyndanissét először Henrik Livónia krónikája (Henrici Chronicon Livoniae) említi. Eszerint II. Valdemár dán király hajóhada itt kötött ki 1219 júniusában. Tallinn és Észtország északi része így dán fennhatóság alá került.

1248. május 15-én IV. Erik dán király emelte városi rangra. A 13. század második felében Tallinn is a Hanza-szövetség tagja lett, és a 15. század végéig jelentős szerepet játszott a szövetségen belül. 1347-ben a dán király eladta a várost és vele együtt az északi észt területeket a Livóniai Lovagrendnek.

Svéd uralom

[szerkesztés]

A livóniai háború (1558–1583) idején az Orosz Cárság, Svédország, Lengyelország és Dánia harcolt a Balti-tenger medencéje feletti hegemóniáért. Az oroszoktól való félelmükben a tallinni kereskedők és a lovagok 1561-ben önként megadták magukat a svédeknek, és ezt követően a város másfél századon át svéd fennhatóság alá tartozott.

Orosz uralom

[szerkesztés]

A nagy északi háborúban (1700–1721) a Baltikum ismét háborús színtérré vált. Az Orosz Birodalom és Svédország volt a két fő ellenfél. 1710. szeptember 29-én a város harc nélkül kapitulált az orosz seregek előtt. Tallinn ezt követően egészen 1783-ig megtarthatta városi kiváltságait és a helyi törvénykezésben a német nyelvet. 1783-ban II. Katalin megszüntette a város kiváltságait, és azt az észt területekkel együtt a Rigai (Livlandi) kormányzóság]]hoz csatolta. Tallinn Oroszországhoz csatolását követően I. (Nagy) Péter cár még 1714-ben parancsot adott itt hadikikötő építésére. Ezzel egy időben hajóépítő gyárat is alapított, ami a város iparosodásának kezdetét is jelentette.

Az első világháború és a függetlenség

[szerkesztés]

Az első világháború harci eseményei elkerülték a várost. 1918. február 24-én Észtország Megmentésének Bizottsága Tallinnban kikiáltotta a független Észt Köztársaságot, amelyet az észt függetlenségi háborúban sikerült megvédeni. 1939-ben a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében Tallinn és Észtország a szovjet érdekszféra része lett. Még ez év nyarán (1940. július 22.) felállították Tallinnban a Vörös Hadsereg első katonai bázisát, előkészítve ezzel az ország hivatalos bekebelezését.

A második világháború és a szovjet korszak

[szerkesztés]

1940-ben a tallinni németeket áttelepítették a Harmadik Birodalomba, a megszállt Lengyelországban felállított Wartheland kormányzóságba.[forrás?] A német Wehrmacht 1941. augusztus 28-án elfoglalta Tallinnt. A szovjet légierő 1944 folyamán többször bombázta a várost majd 1944. szeptember 23-án sikerült a Vörös Hadseregnek visszafoglalnia a németektől. Megalakult az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság. Észtország függetlenségét 1991. augusztus 20-án állították helyre.

Népesség

[szerkesztés]
Nemzetiségek 1820[2] 1871[2] 1881[2] 1897[2] 1913[2] 1917[2] 1918[3] 1922[3] 1934[3]
fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %
Összesen 12 902 100 29 162 100 45 880 100 58 810 100 116 132 100 156 350 100 105 789 100 122 419 100 137 792 100
észt 4486 34,8 15 097 51,8 26 324 57,4 40 406 68,7 83 133 71,6 90 000 57,7 86 035 81,3 102 568 83,8 117 918 85,6
orosz 2304 17,9 3300 11,3 5111 11,1 6008 10,2 13 275 11,4 40 000 25,6 5188 4,9 7513 6,2 7888 5,7
német 5540 42,9 10 020 34,4 12 737 27,8 10 297 17,5 12 424 10,7 13 000 8,3 7691 7,3 6904 5,6 6575 4,8
egyéb 572 4,4 745 2,5 1708 3,7 2099 3,6 7600 6,5 13 350 8,4 6875 6,3 5434 4,4 5411 3,9
Nemzetiségek 1959[4] 1970[4] 1979[4] 1989[5] 2000[5] 2010[6]
fő % fő % fő % fő % fő % fő %
Összesen 281 714 100 362 706 100 428 537 100 478 974 100 400 378 100 399 340 100
észt 169 697 60,2 201 908 55,7 222 218 51,9 227 245 47,4 215 114 53,7 220 767 55,3
orosz 90 594 32,2 127 103 35,0 162 714 38,0 197 187 41,2 146 208 36,5 145 027 36,3
ukrán 7277 2,6 13 309 3,7 17 507 4,1 22 856 4,8 14 699 3,7 13 968 3,5
fehérorosz 3683 1,3 7158 2,0 10 261 2,4 12 515 2,6 7938 2,0 7342 1,8
finn 1650 0,6 2852 0,8 2996 0,7 3271 0,7 2436 0,6 2299 0,6
zsidó 3714 1,3 3750 1,0 3737 0,9 3620 0,8 1598 0,4 1347 0,3
egyéb 1416 0,5 6626 1,8 9104 2,1 12 280 2,6 12 385 3,1 8590 2,2
A népesség alakulása 1941 és 2024 között
Lakosok száma
176 000
363 000
442 960
434 800
393 222
413 782
446 055
434 562
438 341
457 572
1941197019791996201120152017201920212024
Adatok: Wikidata

Kerületei

[szerkesztés]

Tallinn 8 kerületre (linnaosa, többes számban linnaosad) oszlik.

Térkép # Kerület neve Zászló Címer Lakosság
(fő, 2017. november)[7] 		Terület
(km²)[8] 		Népsűrűség
(fő/km²)
Tallinn kerületei
Tallinn kerületei

A térképen nem látszó Aegna
sziget Kesklinn kerülethez tartozik. 		1. Haabersti 45 339 22,26 2036,8
2. Kesklinn
(városközpont)		 63 406 30,56 2074,8
3. Kristiine 33 202 7,84 4234,9
4. Lasnamäe 119 542 27,47 4351,7
5. Mustamäe 68 211 8,09 8431,5
6. Nõmme 39 540 29,17 1355,5
7. Pirita 18 606 18,73 993,4
8. Põhja-Tallinn 60 203 15,9 3786,4

Gazdaság

[szerkesztés]

Tallinn a 13. századtól kezdődően a Hanza-szövetség tagja, a Balti-tenger északi medencéjének meghatározó kereskedelmi központja. A városban megtelepedett német kereskedők jelentős mértékben monopolizálták a Hansa-városokból Oroszországba irányuló kereskedelmet. Ez biztosította a jólétet, amit a város középkori építészeti emlékei híven tükröznek. A város hivatalos nyelve egészen 1783-ig a német volt, és a városi tanácsot is a német kereskedők alkották.

Tallinn ipari fejlődése 1714-ben kezdődött, amikor I. Péter orosz cár haditengerészeti támaszpontot és hajóépítő üzemet alapított a városban. A 19. század első felében papírgyár, gyufagyár, gépipari üzemek nyíltak. Az 1877-ben alapított Luther bútorgyár világhírre tett szert.

A Tallinnt Szentpétervárral összekötő vasútvonalat 1870-ben nyitották meg.

A város gazdasági struktúrájában jelentős változást Észtország függetlenségének visszanyerése hozott 1991-ben. Az azóta eltelt évek alatt az ipari termelésben foglalkoztatottak aránya 47%-ról 25%-ra esett vissza. 2003-ban 74%-uk a szolgáltatásban talált munkát. Ez a struktúraváltás a város lakosságának számában is nyomon követhető. Míg 1990-ben a városnak közel 480 000 lakosa volt a lakosok száma 2002-ben mindössze 377 890 főt tett ki. Napjainkban Tallinn legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazatai a bankszektor, az informatikai és elektronikai ipar.

Tallinn Észtország pénzügyi és gazdasági központja. A városnak rendkívül diverzifikált gazdasága van, különös erősségekkel rendelkezik az információs technológia, a turizmus és a logisztika területén. Az észt GDP több mint fele Tallinnhoz kapcsolódik.[9]

2008-ban Tallinn egy főre jutó GDP-je az észt átlag 172 százaléka volt.[10]

Információs technológia

[szerkesztés]

A tengeri kikötő és főváros hosszú ideje betöltött szerepein túl Tallinn fejlett információs technológiai ágazatot hozott létre. A The New York Times 2005. december 13-i számában Észtországot „egyfajta Balti-tengeri Szilícium-völgyként” jellemezte.[11]

Tallinn egyik testvérvárosa a Kaliforniában, a Szilícium-völgyben található Los Gatos. A Tallinnból származó számos észt startup közül az egyik legismertebb a Skype. Sok startup a szovjet korszak Kibernetikai Intézetéből indult.

Az elmúlt években Tallinn fokozatosan Európa egyik legfontosabb informatikai központjává nőtte ki magát. Napjainkra nagyszabású IT rendszerekről és informatikai fejlesztésekről nevezetes a város. A Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség[12] mellett itt székel a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központ (CCDCOE) is. A CCDCOE adott otthont a Tallinni kézikönyv elkészítéséhez is, amely a kiberműveletek és a kiberháborúk nemzetközi jogi vonatkozásait összegezte.

Olyan nagyvállalatok központjai találhatóak a városban, mint például a TeliaSonera, vagy a Kuehne + Nagel. Támogatási, fejlesztési és hálózatépítési lehetőségeket kereső észtországi és nemzetközi induló vállalkozásoknak olyan kisebb start-up inkubátorok segítettek támogatást szerezni, mint a Garage48, vagy a Game Founders.[13]

Turizmus

[szerkesztés]

Tallinn évente 4,3 millió látogatót fogad,[14] és ez a szám az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt.

Óvárosa az UNESCO világörökség részét képezi, jelentős turisztikai attrakció; itt található például az Észt Tengerészeti Múzeum tengerparti kikötője, a Tallinni Állatkert, a Kadriorg Park és az Észt Szabadtéri Múzeum. A legtöbb látogató Európából érkezik, bár Tallinnt egyre inkább az oroszországi és az ázsiai–csendes-óceáni térség turistái is látogatják.[15]

A tallinni kikötő az egyik legforgalmasabb célpontja a Balti-tengeren közlekedő személyszállító hajóknak, több mint 520 000 fordult meg itt 2013-ban.[16]

2011-től rendszeres hajókörutakat szerveznek a Tallinni repülőtérrel együttműködésben.

A Tallinn Card egy időben lehatárolt kártya a turisták számára. Lehetővé teszi tulajdonosa számára a közösségi közlekedés ingyenes használatát, több múzeumba és nevezetességbe való ingyenes belépést, valamint kedvezmények, vagy ingyenes ajándékok igénybevételét egyes üzletekben, éttermekben.

A városközpont panorámája

Energia

[szerkesztés]

Az Eesti Energia, egy nagy olajpala-energiaipari társaság,[17] melynek székhelye Tallinnban található. Szintén a főváros ad otthont az Elering központjának, amely országos villamosenergia-átviteli rendszerüzemeltető, az ENTSO-E észt földgázipari társaság tagja, valamint az Eesti Gaas és az Alexela Energia energia holdingoknak, melyek az Alexela Group részei. A Nord Pool Spot, a világ legnagyobb villamosenergia-forgalmazója helyi irodáját szintén Tallinnba telepítette.

Pénzügy

[szerkesztés]

Tallinn Észtország pénzügyi centruma, egyben a skandináv-balti térség meghatározó gazdasági központja. Számos nagybank, mint például a SEB, a Swedbank, a Nordea és a DNB helyi kirendeltsége Tallinnban található. Az LHV Pank, egy észt befektetési bank székhelye szintén Tallinnban van. Az észt kormány által hivatalosan elismert két kriptovaluta, a CoinMetro[18] és a DX.Exchange[19] kereskedésének tőzsdei székhelye is Tallinnban található. A NASDAQ OMX Csoport részét képező Tallinni Tőzsde az egyetlen szabályozott tőzsde Észtországban.

Logisztika

[szerkesztés]

A tallinni a Balti-tenger régiójának egyik legnagyobb kikötője.[20] Az óvárosi kikötőt a 10. század óta optimális kikötőnek tekintik, ám napjainkra a teherforgalmat Muuga teherkikötőjébe és Paldiski déli kikötőjébe helyezték át. Van ugyanakkor egy kis óceánjáró hajóflotta Tallinnban, onnan indulnak és oda érkeznek a hajóhad óceánjárói.[21]

Feldolgozóipar

[szerkesztés]

A tallinni ipari életben kiemelten fontos szerepet játszik a hajógyártás, a gépgyártás, a fémfeldolgozás, az elektronika és a textilgyártás. A BLRT Grupp székhelye és leányvállalatai Tallinnban találhatóak. Mind az Air Maintenance Estonia, mind az AS Panaviatic Maintenance a Tallini repülőtérre van bejegyezve és ott nyújt a repülőgépeknek MRO szolgáltatásokat. Tevékenységüket nagymértékben kibővítették az utóbbi években.

Élelmiszer-feldolgozás

[szerkesztés]

A Liviko, a Vana Tallinn likőr gyártója, szorosan kapcsolódik a városhoz, Tallinnban működik. Az Orkla Group ipari konglomerátum részét képző Kalev édesipari cég központja Tallinn délkeleti részén, Lehmjaban található.

Kiskereskedelem

[szerkesztés]

A város nagy számú bevásárló turistát vonz a régió országaiból. Az új, tervezett kiskereskedelmi fejlesztések befejezését követően Tallinn egy-egy lakosára közel 2 négyzetméter bevásárló alapterület jut. Észtország már most is előkelő helyen áll Európában az egy lakosra jutó bevásárlóterület alapján, megelőzve Svédországot, csak Norvégia és Luxemburg áll előtte. Ezt a helyzetet javítják tovább a főváros tervezett beruházásai.[22]

Meghatározó intézmények és vállalati központok

[szerkesztés]

Többek között:

  • NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központ (CCDCOE)
  • A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló, a térségben működő nagyszabású IT-rendszerek – vagyis a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) – operatív irányításával foglalkozó Európai Ügynökség (az eu-LISA),[23][24][25][26] székhelye Tallinn.
  • A Skype szoftverfejlesztési központja Tallinnban található.[27]
  • A TeliaSonera informatikai fejlesztési központja Tallinnban található.[27]
  • A Kuehne + Nagel informatikai központja Tallinnban található.[28]
  • Az Arvato Financial Solutions globális informatikai fejlesztési és innovációs központja Tallinnban található.[29]
  • Az Ericsson Európában az egyik legnagyobb gyártóüzemével rendelkezik Tallinnban, amely a 4G kommunikációs eszközök gyártására összpontosít.[30]
  • Az Equinor csoport pénzügyi központját Tallinnba költöztette.[9]

Infrastruktúra

[szerkesztés]

Közlekedés

[szerkesztés]
A Tallinni kikötő
Bővebben: Tallinn villamosvonal-hálózata

Külső elérhetőségei

[szerkesztés]

Tallinn napjainkban a Balti-tenger egyik legfontosabb kompkikötője. Közvetlen kompjárat köti össze a következő városokkal:

A Tallinni repülőtér (IATA: TLL, ICAO: EETN) a városközponttól mindössze négy kilométerre található. Érdekesség volt a Tallinnt (ICAO: EECN) Helsinkivel (ICAO: EFHE) összekötő menetrend szerinti helikopterjárat, amely azonban 2008. december 19-én megszűnt.

Közúton a Via Baltica (E67, Prága – Helsinki) köti össze Európával. Az útnak része a Tallinnt Helsinkivel összekötő kompjárat.

Észtország tömegközlekedését alapvetően busz forgalommal biztosítják. A vasúthálózat jelentősége elhanyagolható. A Tallinn környéki helyiérdekű vasúton kívül csak egy Tallinnt Szentpétervárral és Moszkvával összekötő vasútvonal üzemel.

Helyi és elővárosi közlekedés

[szerkesztés]
Bővebben: Tallinn tömegközlekedése
Alacsony padlós középrészű Tatra KT6 (modernizált KT4) villamos

A helyi közösségi közlekedést az önkormányzati tulajdonban álló Tallinna Linnatranspordi AS működteti, melyet 2012-ben hoztak létre az autóbusz- (TAK), valamint a villamos- és trolibusztársaság (TTTL) összevonásával. A hálózatot 4 villamos-, 7 trolibusz- és 56 autóbuszvonal alkotja.[31] A helyi közlekedés 6 és 23 óra között üzemel, kivéve egyes járatokat, melyek 24 óráig járnak.[32]

A járműállomány a villamosoknál ČKD Tatra KT4 és KT6 típusú járművekből áll; utóbbiak alacsony padlós középrésszel rendelkeznek.[33] a trolibusz járműpark sokszínű: legkorszerűbb típusai az alacsony padlós Ganz Solaris Trollino szóló és csuklós trolibuszok, de mellettük Ikarus 412T, Škoda 14Tr és Škoda 15Tr járművek is közlekednek.[34][35]

2013 óta elektronikus jegyrendszer működik, ezen kívül a járművezetőknél egy utazásra szóló papíralapú jegy váltható. A közösségi közlekedés használata tallinni lakosok számára díjmentes.[32]

Oktatás, kultúra

[szerkesztés]
A Tallinni Műszaki Egyetem épületei

Bár Észtország legjelentősebb egyeteme Tartuban található (Tartu Ülikool – TU), kétségtelenül Tallinn az észt kulturális, és tudományos élet központja. Tallinnban 4 egyetem és közel 20 -jelentős részben magán- felsőoktatási intézmény található. A város legnagyobb egyeteme a Tallinni Műszaki Egyetem, s itt található a Tallinni Egyetem (Tallinna Ülikool – TLÜ) is. Itt van az Észt Tudományos Akadémia központja, a Nemzeti Könyvtár, a Kumu szépművészeti múzeum, az Észt Drámai Színház és az Észt Nemzeti Opera is. Jelentős kulturális intézmény továbbá a Tallinni Orosz Színház is.

Látnivalók

[szerkesztés]

Tallinn látnivalói zömmel a történelmi városközpontban találhatók és gyalogszerrel könnyen elérhetők.

A tallinni városfal egy részlete
Az ágyútorony

Neves szülöttei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Statistical Database of Statistics Estonia. (Hozzáférés: 2024. május 27.)
  2. ↑ a b c d e f История Таллина. С начала 60-х гг. XIX столетия до 1970 г. Tallinn: Eesti Raamat. 1972. 41. o.  
  3. ↑ a b c История Таллина. С начала 60-х гг. XIX столетия до 1970 г. Tallinn: Eesti Raamat. 1972. 174. o.  
  4. ↑ a b c Eesti rahvastik rahvaloenduste andmetel. I. Population of Estonia by Population Censuses. [2010. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 16.)
  5. ↑ a b 2000. aasta rahvaloenduse tulemused. II. Kodakondsus, rahvus, emakeel ja võõrkeelte oskus. [2019. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 16.)
  6. ↑ Eesti statistika andmebaas: RV0222: Rahvastik soo, rahvuse ja maakonna järgi, 1. jaanuar[halott link]
  7. ↑ Tallinna elanike arv (észt nyelven). Tallinn city government, 2016. június 1. (Hozzáférés: 2017. november 19.)
  8. ↑ Tallinn City Government. Statistical Yearbook of Tallinn 2016 [archivált változat]. Tallinn: Tallinn City Office, 35/194. o. (2016). Hozzáférés ideje: 2022. július 13. [archiválás ideje: 2017. február 13.] 
  9. ↑ a b Majandus- ja äriuudised Eestist ja välismaalt.. www.aripaev.ee. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
  10. ↑ Half of the gross domestic product of Estonia is created in Tallinn. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
  11. ↑ The Baltic Life: Hot Technology for Chilly Streets. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
  12. ↑ https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32011R1077
  13. ↑ GameFounders: An Accelerator For European Game Startups (amerikai angol nyelven). TechCrunch. (Hozzáférés: 2019. október 22.)[halott link]
  14. ↑ Tallinn Airport investing to enhance customer experience and operational opportunities (angol nyelven). Airport Business, 2016. október 17. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
  15. ↑ Tallinnas suureneb Vene ja Aasia turistide arv. [2016. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
  16. ↑ Tallinna Sadam. www.ts.ee. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
  17. ↑ www.easac.eu (angol nyelven). EASAC Website, 2019. október 16. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
  18. ↑ MTR. mtr.mkm.ee. [2019. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
  19. ↑ MTR. mtr.mkm.ee. [2019. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
  20. ↑ Port of Tallinn. www.portoftallinn.com. [2019. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
  21. ↑ Reyktal AS VEERENNI 39 10138 TALLINN Estonia. web.archive.org, 2010. június 18. [2010. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
  22. ↑ MARKTBEAT shopping centre development report. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
  23. ↑ eulisa.europa.eu
  24. ↑ Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA). (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  25. ↑ Home Affairs - Policies - Agencies. web.archive.org, 2012. június 27. [2012. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
  26. ↑ ERR: It's Official: Tallinn To Become EU's IT Headquarters (angol nyelven). ERR, 2011. június 9. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
  27. ↑ a b Skype Tallinn Jobs. web.archive.org, 2012. február 24. [2012. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
  28. ↑ E24.ee - firmateated. archive.is, 2013. november 5. [2013. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
  29. ↑ KGaA (www.bertelsmann.com), Bertelsmann SE & Co: Arvato - Bertelsmann SE & Co. KGaA (angol nyelven). www.bertelsmann.com. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
  30. ↑ Ericsson Eesti planning to invest EUR 6.4 mln > Tallinn. www.tallinn.ee. [2019. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
  31. ↑ About Tallinna Linnatranspordi AS (angol nyelven). Tallinna Linnatranspordi AS. [2017. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 16.)
  32. ↑ a b Public Transport (angol nyelven). Tallinn City Tourist Office & Convention Bureau, 2014. (Hozzáférés: 2014. május 16.)
  33. ↑ Tallinn trams today (angol nyelven). Tallinna Linnatranspordi AS. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 16.)
  34. ↑ Trolleybus rolling stock (angol nyelven). Tallinna Linnatranspordi AS. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 16.)
  35. ↑ Trolleybus types throughout the years (angol nyelven). Tallinna Linnatranspordi AS. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 16.)

További információk

[szerkesztés]


Előző:
Pécs, Essen, Isztambul 		Következő:
Guimarães, Maribor
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tallinn&oldid=27181859”