Ujhelyi család – Wikipédia

A (Tisza-ujhelyi) Ujhelyi család a Hontpázmány nemzetség-ből vette eredetét. A család idővel Ugocsa, Szabolcs, Zemplén, Máramaros, Bihar, és Szatmár vármegyében is elterjedt, mely megyékben, de főleg Ugocsa megyében kiterjedt birtokai voltak, és már a 13. században Tiszaújhely-re adományt nyertek, 1365-től pedig pallosjoggal bírtak.

Az Ujhelyi család első ismert őse Marcellinus comes, de genere Hunt-Pázmány volt, aki 1250 körül élt. Ennek fiai Mikó és Chepán voltak, kik 1274-ben az Ottokár ellen viselt háborúban elesett Achilles nevű testvérük és saját érdemeikért V. István királytól Ugocsa vármegyében Visk földét kapta adományba, mely adományt 1281-ben IV. László és 1291-ben III. András király is megerősítette.

1300-ban azonban a Viski várdát és földet elcserélték III. András királlyal Rakaz és Arló helységekért, Sz.Ilonáért, Nyírtelekért, stb.

Nyírtelek később a családról Ujhely nevet kapott, s róla vették a családnevüket is.

A családból az 1800-as években még birtokos volt ott Ujhelyi Sándor, Ujhelyi László özvegye, Ujhelyi Zsigmond, Alajos, Gábor, Lajos, József és Antal is.

A családtagjai Ugocsa megyében a legrégibb időktől főbb megyei tisztségeket viseltek:

1505-ben György követ a rákosi országgyűlésre.

1602-ben, 1629-ben János alispán, majd 1637-ben követ.

1700-ban Sándor jegyző, 1706-1718-1726-ban alispán, közben 1712-ben követ.

A család szatmár megyébe is átszármazott ágának alapítója II. György volt, aki 1410-ben Szabolcs vármegye alispánja.

1453-ban Szatmár vármegyében már Darnó és Kispalád településen részbirtokos volt, majd fia Péter kapta Darnó és Palád felét. Fent nevezett II. György neje Csernavodai Zsuzsanna volt, aki a Káta nemzetség-ből származott.

1496-ban Ujhelyi László és Ujhelyi Ágata Szepessy Lászlóné nyert királyi adományt Czégény, Cseke, Istvándi, Szekeres, Fülesd, Csécse, Milota helységekre.

Szatmár megyében az 1800-as évek elején birtokos volt az Ujhelyi család Kocsord, Méhtelek, Gacsály, és Rosály helységekben.

A családból Ujhelyi Antal Csáholy, Csenger, Csengerújfalu helységekben, Ujhelyi József pedig többek között Tiszabecsén.

1659-ben Ujhelyi András és fia István és János leánya országgyűlési végzés folytán részesültek Kún István hagyatékában.

Ujhelyi Sándor 1848-49-ben őrnagy, Ujhelyi Mihály ˙(+1904) Vitka-i birtokos volt, Tamás pedig az 1900-as évek elején királyi közalapítványi felügyelő, a családból Sándor nagyszőlősi főszolgabíró, Tivadar ugyanekkor joghallgató volt.

Az Ujhelyi család tagjai a 18. században, 19. század elején birtokosok még többek között Nyírmeggyesen is, Ujhelyi Zoltán pedig Balkányban.

A család birtokos volt ezenkívül Zemplén megyében is Kócshosszúmezőn és Máramaros megyében Kis-Ráskán is.

Kékben, hármas zöld halmon, két egymással szemben ágaskodó eb, egy közéjük czölöpösen állított kardot tartanak.

Sisakdísz: Könyöklő pánczélos kar, kardot tart.

Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.

A család kastélya Aranyosapátiban található. A kastélyt az Eördögh család építette, 1725-ben barokk stílusban, majd 1834-ben klasszicista stílusban megújították.

• Horvát István: Magyarország gyökeres nemzetségei, Horváth István: Werbőczy István emléke II.
• Szirmay Antal: C. Ugocsa p. 50., 63., 70., 72-73.
• Rajcsányi: Geneal. Mes. 25.
• Borovszky Sámuel: Szatmár vármegye.