Fülesd – Wikipédia
Fülesd | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Alföld |
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Járás | Fehérgyarmati |
Jogállás | község |
Polgármester | Varga Tibor (független)[1] |
Irányítószám | 4964 |
Körzethívószám | 44 |
Népesség | |
Teljes népesség | 389 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 31,76 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 15,05 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 01′, k. h. 22° 41′48.016667°N 22.683333°EKoordináták: é. sz. 48° 01′, k. h. 22° 41′48.016667°N 22.683333°E | |
Fülesd weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülesd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fülesd község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti, szatmári részén, Kölcse mellett található település.
Fehérgyarmat 13,5 km, Tiszabecs, Túristvándi 12–12 km, Kölcse 4 km távolságra található.
Közúton elérhető a 491-es főúton.
Története
[szerkesztés]Fülesd nevét először 1181-ben említik , a czégényi monostor birtokösszeírásakor.
1343-ban a Kölcseyek pusztájaként tartják számon.
Nevét 1477-ben Fylesd, 1488-ban Phylesd néven említik, ebben az időben is a Kölcsey uradalomhoz tartozott. 1475-ben a Kemerey család-nak is van itt részbirtoka, melyet a Gacsályiak vettek zálogba. 1488-ban a Kölcseyek birtokuk egyrészét a Perényieknek eladták.
A 16-17. században a Kölcseyek mellett több család is birtokrészt szerzett itt. 1496-ban Ujhelyi László és testvére Ágotha, Szepessy Lászlóné is birtokos Fülesden. 1507-ben Zoltán János, 1518 előtt Werbőczy István (aki ekkor cserélte el birtokait Perényi Istvánnal). 1520-ban a Báthoryak és a Guthi Országh család birtokosok itt. 1544-ben Muchey Pál, Nagyváthy János, Rácz Miklós a település birtokosa. 1561-ben Fekete Balogh János, 1577-ben Kubinyi László és Pongrácz Zsigmond. 1594-ben Wukityevich István is birtokosok. 1642-ben a Kölcsey család tagjai új adományt kaptak összes birtokaikra. 1664-ben Fülesden tartották a vármegyegyűlést is. 1696-ban a település az egész uradalommal együtt a szatmári várhoz tartozott, de később a Kölcseyek ismét visszakapták, és a későbbiekben is az övék maradt.
A Kölcsey család-beliek mellett azonban részbirtoka volt még itt a gróf Barkóczy, Gáspárek, a Czégényi Kende, Tarpay, és Barka családoknak is.
A 20. század elején Kölcsey Gábor, Ináncsy Károly, Tarpay Lajos, és Baka Béla a település nagyobb birtokosai.
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 446 | 447 | 449 | 424 | 405 | 396 | 389 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,3%-a magyarnak, 5,1% cigánynak, 0,5% ukránnak mondta magát (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,8%, református 69,8%, görögkatolikus 1,2%, felekezeten kívüli 0,2% (22% nem válaszolt).[4]
2022-ben a lakosság 93,3%-a vallotta magát magyarnak, 10,4% cigánynak, 0,5% ukránnak, 0,2-0,2% szlováknak, németnek és románnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 5,4% volt római katolikus, 64% református, 3,5% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 0,2% ortodox, 5,4% felekezeten kívüli (19,8% nem válaszolt).[5]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Bányai Bálint (független)[6][7]
- 1994–1998: Bányai Bálint (független)[8][9]
- 1998–2002: Bányai Bálint (független)[10][11]
- 2002–2006: Bányai Bálint (független)[12][13]
- 2006–2010: Márton László (független)[14][15]
- 2010–2014: Márton László (független)[16]
- 2014–2017: Márton László (Fidesz-KDNP)[17][18]
- 2017–2019: Varga Tibor (független)[19][20]
- 2019–2024: Varga Tibor (független)[21]
- 2024– : Varga Tibor (független)[1]
A településen 2017. április 9-én időközi polgármester-választást tartottak,[19] az előző polgármester lemondása miatt.[22]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Református templom - 1829 és 1850 között épült késő barokk stílusban. Tornya népies, romantikus stílus-jegyeket hordoz. Deszkamennyezete 1850-ben készült. Az épületet többször is felújították: 1882-ben, 1937-38-ban, és 1957-ben is.
- Falumúzeum – Egy régi parasztházban található.
- Kályhamúzeum – Böszörményi Sándor öntöttvas-kályhagyüjteménye.
Ismert személyek
[szerkesztés]A község szülöttei
[szerkesztés]- Bartha Béla (1861-1914) jogakadémiai tanár;
- Csiszár Árpád (1912-1989) református lelkész, etnográfus, a Beregi Múzeum igazgatója;
- Inántsy-Pap Elemér (1881–1964) ügyvéd, kincstári ügyész, miniszteri osztályfőnök, Szatmár vármegyei törvényhatósági bizottsági tag, országgyűlési képviselő (1939–1944)
- Makay Béla (1939-2016) pedagógus, író.
Díszpolgárai
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Fülesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 25.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Fülesd Helységnévtár
- ↑ Fülesd Helységnévtár
- ↑ Fülesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 24.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
- ↑ Fülesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. február 24.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
- ↑ Fülesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 24.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
- ↑ Fülesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 24.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
- ↑ Fülesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2006. október 2. (Hozzáférés: 2020. február 24.) == Kelet-Magyarország, 2006. okt. 2. 4. p.
- ↑ Fülesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Fülesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Önkormányzati választás 2014 (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2020. február 24.) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 4. p.
- ↑ a b Fülesd időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. április 9. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
- ↑ Meghálálná a választók bizalmát Fülesd polgármestere (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2017. április 11. (Hozzáférés: 2020. február 24.) == Kelet-Magyarország, 2017. ápr. 11. 6. p.
- ↑ Fülesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
- ↑ Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár honlapján; hozzáférés: 2023. szeptember 11.