Balkány – Wikipédia

Balkány
Balkány képei (balról jobbra): Református templom, Szabolcs Vezér Általános Iskola és AMI, Szökőkút a Benedek János téren, Mamutfenyő Csiffytanyán, Bóbita Bölcsőde
Balkány címere Balkány zászlaja
A város logója
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Nagykállói
Jogállás	város
Kerületei	24
Alapítás éve	1200-as évek[1]
Polgármester	Pálosi László (Fidesz–KDNP)[2]
Jegyző	dr. Tóth János
Irányítószám	4233
Körzethívószám	42
Testvértelepülései	Lista Lázári Słopnice
Népesség
Teljes népesség	5840 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség	65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	143[4] m
Terület	90,01 km²
Földrajzi nagytáj	Alföld[5]
Földrajzi középtáj	Nyírség[5]
Földrajzi kistáj	Közép-Nyírség[5]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 46′ 10″, k. h. 21° 51′ 25″47.769444444444, 21.85694444444447.769444°N 21.856944°EKoordináták: é. sz. 47° 46′ 10″, k. h. 21° 51′ 25″47.769444444444, 21.85694444444447.769444°N 21.856944°E
Balkány Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Balkány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balkány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Balkány (a 20. század elején 1945-ig Nyírbalkány) Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye negyedik^[6] legnagyobb területű települése, a Nagykállói járás városa. Első írásos említése 1214-ből származik a Váradi regestrumban. A település később a Gutkeled nemzetség birtoka lett, a középkori történetének legjelentősebb emléke a mai református templom. A török hódítások során a környék jelentős pusztítást szenvedett, de a törökök kiűzése után a falu gyorsan újjáépült. A Rákóczi-szabadságharc idején a helyiek aktívan részt vettek a küzdelmekben, majd a 18. és 19. század folyamán a falu fokozatosan fejlődött. Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Nagykállói járásához tartozott. 1971-ben nagyközségi, majd 2004-ben városi rangot kapott.

Népessége 2024-ben 5840 fő volt, a korszerkezetet tekintve elöregedő település. A lakosság egynegyede a kiterjedt tanyavilágban él, amely 24 „élő” tanyából áll. Nevezetességei a Gencsy-kastély, a Gödény-kúria, melyben rendőrőrs működik, valamint a Csiffytanyán található mamutfenyő. Mentőállomás 2001-től működik a városban a Megyei Mentőszervezet tizennegyedik mentőállomásaként. A város híres szülötte Benedek János újságíró, költő, nemzetgyűlési képviselő, Hajdu Frigyes műfordító, Várdy Huszár Ágnes professzor, irodalomtörténész és regényíró, illetve Madár János költő, író.

A neve a balkány vizenyős, lápos hely jelentésű tájszóból származik, amely valószínűleg a törökből került a nyelvünkbe. Más források szerint a geszterédi csata idején Szent László király és Bali kán ütközött meg egymással, és a városnév Bali kán nevének módosulata.

Domborzati viszonyai a Nyírségre jellemzőek, a terület enyhén nyugat felé lejt. Magasabb pontjai:

• A legmagasabb pont: 169 m (Kismogyoróstól északkeletre 500–600 m-re)
• Szőlő-hegy: 154 m (Balkány)
• Gyűrűs-hegy: 160 m (Csiffytanya)

Finánc tag nevű városrészről keletre 1 km-re található a 173 m magas Sós-hegy, azonban ez a pont már Nyíradony területén helyezkedik el.

Balkány a Nyírségben, Nyíregyházától délkeletre közel 27 km-re, Debrecentől északkeletre 40 km-re, Nagykállótól 14 km-re, az M3-as autópálya 234-es csomópontjától délkelet felé, 20 km-re helyezkedik el. Területe délen nagy távolságra terjed, a Hajdú-Bihar vármegyei Nyíradonnyal és Hajdúsámsonnal határos, 24 tanyájának túlnyomó része ezen a területen található. További szomszédai nyugaton Geszteréd, északon Nagykálló, Biri és Kállósemjén, keleten pedig Szakoly.

Felszínét kovárványos barna erdőtalaj, humuszos homok, helyenként réti talaj fedi. Erdőtársulásait akácosok és nyárfások alkotják egy kevés tölgy- és fenyőerdővel. Helyenként éger-, fűz- és nyírfacsoportokat is találunk. Növénytani ritkaság a Csiffytanyán álló mamutfenyő, amit 1860 körül ültetett Finta József balkányi lakos. A fa koronáját, amit 1968-ban egy villám kettéhasított, ma vasabroncsok fogják össze. A fenyőt 1989-ben a Természetvédelmi Hivatal védetté nyilvánította, 2015-ben pedig az Év Fája verseny magyarországi döntőjében a második helyezett lett.^[7]

A Nyírség éghajlata – és így Balkányé is – mérsékelten meleg: az évi napsütéses órák száma 2000, tehát több, mint az ország nyugati részén, de kevesebb, mint az Alföld déli felén mért 2100 óra. A középhőmérséklet 9,5–9,6 °C. Leggyakoribb az északkeleti és a délnyugati szél. A 19. századi belvízrendezési tervek gyökeresen megváltoztatták a település hidrológiai viszonyait, de még ma is vannak állandóan vagy időszakosan vízzel, nádasokkal borított határrészek. A város határában található egy mesterséges halastó, a Téglagödör.

Balkány éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	2,2	4,7	10,6	17,4	22,2	25,6	27,4	27,4	22,2	16,1	9,8	3,5	27,4
Átlaghőmérséklet (°C)	−0,9	0,8	5,7	12,1	17,1	20,7	22,5	22,3	17,2	11,4	6,0	0,7	11,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−3,8	−3,0	0,9	6,3	11,3	15,3	17,1	16,7	12,2	7,0	2,6	−1,9	−3,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)	37	42	42	56	73	75	81	60	60	54	51	50	681
Átl. páratartalom (%)	80	77	68	60	60	60	61	59	63	73	79	81	68
Napi napsütéses órák száma	4	5	8	10	11	12	12	12	9	7	5	4	8
Forrás: Climate Data[8]

Bővebben: Balkány története

Balkány mint lakott település először 1214-ben szerepelt a Váradi regestrumban. Őslakosai kazárok és szlávok voltak, akik beolvadtak a honfoglaló magyarok közé. A lakosság a terület magasabb pontjain telepedett le. Az alacsonyabb helyeken található, a Nyírségre egykor igen jellemző áthatolhatatlan nyírvizek védelmet nyújtottak az ellenséggel szemben. A falu 1328-ban már templommal rendelkezett, András nevű papját említi a tizedjegyzék. A mai református templom homlokzata román kori nyomokat is őriz. A tulajdonosa gyakran változott: 1417-ben az álmosdi Csire családnak voltak itt birtokai. 1430-ban földesurai a Kállay család tagjai voltak, majd a Czudar családé lett. 1440-ben a Rozgonyiak vették zálogba a Czudar családtól, 1475-ben pedig már a petri Ders családot találjuk itt mint birtokost. 1477-ben a település birtokosa a Szokoly család volt.

Nagykálló várának felépítése (1570–1573) nagyban befolyásolta a település fejlődését, hovatartozását. A törökök Nagykállót 1578-ban el akarták foglalni, és a csata küzdőtereként Balkány egyik tanyája, Görénypuszta környékét választották. A vár elfoglalása nem sikerült a török hadnak, azonban a környék szinte minden falvát elpusztították, kirabolták. Balkány, Guth, Szakoly és a szintén balkányi határban fekvő, de a pusztítás után fel nem épülő Görény, valamint Perked községek teljesen elnéptelenedtek. Aba ekkor – a szájhagyomány szerint a török basa szeretőjének birtokai voltak itt – elkerülte a pusztulást. A törökök kiűzése után a település gyorsan felépült és megerősödött, Aba népe is a védettebb Balkányba települt át.

A Rákóczi-szabadságharc Balkányt is érintette. A lakosok közül 83 lovas (5 kompánia) és mintegy 70 gyalogos katona állt a fejedelem zászlaja alá. Részt vett a szabadságharcban Gencsy Zsigmond földesúr is, aki előbb (1703–1705) Károlyi Sándor mezei lovasezredének, majd 1705 őszétől haláláig a korábbi Kaszás Pál-féle lovasregimentnek volt a parancsnoka. Gencsy Zsigmond az 1706. augusztus 10. előtti napokban esett el a Karika-hágó mellett vívott összecsapásban. A Gencsy családnak kiterjedt birtokai voltak itt a 18. században. Kastélyuk, a Gencsy-kastély ma is áll. 1715-ben a vármegye lakossága mindössze 26 324 lélek volt. Ebből Balkányra kb. 1000-1200 lakos jutott.

Az 1720. évi regnicolaris összeírás szerint 20 lakott jobbágytelke volt, lakói használták az akkor még lakatlan Szakolyt és az azóta is puszta Abát. Az 1772-i úrbérrendezés során az előbbi századbeli birtokosai közül már senkit sem találtak itt. Tizenegy nemes birtokosa közül a gróf Barkóczy, Gencsy és Pribék családnak volt benne nagyobb része. Lakói: 19 telkes jobbágy és 10 házas zsellér, akik 9 hétnyolcad telket használtak.

1839-ben a vármegye egyik legnagyobb faluja volt 3006 lélekkel. 1844-ben tagosítást hajtottak végre: eszerint a nemesi jogon bírt földterületeket teljesen elkülönítették az úrbéres birtoktól. Az úrbéres illetményeiket a biri határ felől eső határrészen a nagykállói és perkedi út között kapták meg. Balkány népessége ekkor már megközelítette a 3000 főt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején kb. 30 főt toboroztak Balkányból katonának. 1849 januárjában a helyi református gyülekezet felajánlotta templomuk harangját ágyúöntés céljára.

1848-ban 438 zsidó élt Balkányban, a legtöbbjük kereskedő volt, de jelentős volt a kézművesek és az iparosok száma is. Feltűnően magas volt közöttük a kultúrával, hitélettel foglalkozók aránya. Orvosa 1850 óta van Balkánynak. Az első orvosok: Weinberger Herman, László Elek, Bauer Lőrincz és Leitner András voltak. 1855 körül dalegylet alakult. 1858-ban létesült a posta. A heti vásárok jogát 1859-ben kapta a település. Az első gyógyszertár 1864-ben nyílt meg, a gyógyszerész Kékesi Imre volt. 1870-ben Balkánynak 413 háza és 3997 lakosa volt, határa 14 421 kataszteri hold. A kiegyezés után is folytatódott a fejlődés: 1875-ben olvasóegylet, 1877-ben gazdakör, ugyanebben az évben az iparos ifjúság számára olvasókör alakult.

1878-ban Balkány országos vásártartási jogot kapott, a vásártér a mai Kossuth-kert helyén volt. 1880-ban kisebb földrengés rázta meg a települést, a házak kéményei is ledőltek. A postához 1893-ban távírdát kapcsoltak. 1897-ben alakult meg a helyi takarékpénztár. 1900-ban 444 házban 4390 lakos élt, 15 527 kataszteri hold területen. 1909-ben megnyílt a környék első óvodája Balkányban, ahol az óvónő Szentgyörgyi Amália volt. 1910-ben létesítették a postán az első távbeszélőállomást. A 19. század végén az évi népszaporulat meghaladta a 100 főt.

Az első világháborúban 385 balkányi lakos teljesített katonai szolgálatot. Ebből 107 rokkant lett, 72-en meghaltak. A földreform törvény keretében 1922-ben Balkányban is volt „földosztás”. A Gencsy- és Lónyai-birtokból osztottak szét néhány hold földet a leszerelt katonák között. A második világháborúban Balkány férfilakosai közül 900-an vettek részt mint frontkatonák. Közülük legtöbben 1942–1943 telén a doni katasztrófában estek el. A város neve a 20. század elején Nyírbalkány volt,^[9] majd 1945-öt követően a Nyír- előtagot elhagyták a megnevezésből.

1948. június 2-án tett javaslatot a balkányi képviselő-testület a felekezeti iskolák államosítására. Ezt követően szeptemberben 14 belterületi és 16 külterületi tanulócsoportban, 29 nevelővel kezdődött meg a tanítás. Az első körzeti igazgató Inotay László lett. A Gencsy-kastély államosítását a képviselő-testület 1948. október 15-i ülésén határozták el. 1951-ben az épületet gyermekotthon céljára az állam vette kezelésbe. A lakói előbb felső tagozatos, később óvodás korú gyermekek lettek.

Az 1950-es években a község kiemelkedő kulturális eseményei közé tartoztak az Ormos András vezette színjátszó csoport és a Szántó János irányítása alatt tevékenykedő dalárda egész estét kitöltő előadásai. Repertoárjukban főleg népszínművek, illetve népdalfeldolgozások szerepeltek. A balkányi községi tanácsot 1950. október 22-én választották meg, az alakuló ülés október 26-án volt. A községi tanács elnöke Benke Sándor, elnökhelyettese Jaksi István, titkára Szabó János lett. Minőségi változás, a vezetés színvonalának javulása az 1950-es évek végén és az 1960-as években következett be.

1990. július 13-án avatták fel a település főterén a második világháborúban és az 1956-os forradalomban elesett balkányiak emlékművét, amelyet később a Kossuth-kertbe helyeztek át. 1990 szeptemberében a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület folyóirata, a Szombat foglalkozott az emlékművel, melyben sérelmezték, hogy a Balkányból elhurcolt sok száz zsidó mártír közül senki sem kapott helyet rajta. Dankó József, a nagyközség tanácselnöke azt mondta, hogy az ok abban keresendő, hogy valójában nem is állt rendelkezésükre az egykor Balkányból deportált lakosok névsora. A plébános úgy nyilatkozott a Magyar Televíziónak, hogy „nekik külön emlékművet kellene felállítani”, melyhez minden erkölcsi támogatást megadnának. Végül az oszlop hátoldalára véstek rá – utólag – egyetlen, a zsidók sorsára utaló mondatot.^[10]

Balkány 1971-ben nagyközség, 2004-ben pedig város lett. A városban és környékén is jelentős károkat okozott a 2010-es júniusi vihar, amely lakóházak tetejét bontotta meg, kéményeket borított le, fákat döntött ki. A legsúlyosabb károk ekkor Balkányban és környékén keletkeztek. A városban szinte minden utcában voltak sérült házak, melléképületek. Cibakon egy húszhektáros erdő fáit 45 fokos szögben mozdította ki a földből a vihar.^[11]

Bővebben: Önkormányzati választások Balkányban

Balkány nagyközség, majd város polgármesterei 1990 óta:^[12]

Név	Párt		Terminus	Megjegyzés / Források
dr. Kun Bertalan		független	1990 – 1994	[13]
		FKgP—Fidesz	1994 – 1996	[14]
Dankó József		független (MDF–KDNP támogatással)	1996 – 1998	Időközi önkormányzati választás keretében választották meg, amit azért tartottak, mert az előző polgármester néhány hónappal korábban elhunyt.
		FKgP	1998 – 2002	[15]
Marjánné dr. Rinyu Ilona		MSZP	2002 – 2006	[16]
			2006 – 2008	[17]
Pálosi László		Fidesz–MPSZ	2008 – 2010	2008. április 13-án, időközi önkormányzati választás keretében választották meg,[18] amit azért tartottak, mert az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban feloszlatta önmagát.[19]
		Fidesz—KDNP	2010 – 2014	[20]
			2014 – 2019	[21]
			2019 – 2024	[22]
			2024 –	[2]

A helyi választási iroda adatai a 2024-es önkormányzati választás balkányi eredményeiről:

Jelölt neve	Jelölő szerv.		Szavazatok száma	Szavazatok aránya
Pálosi László		Fidesz–KDNP	1554	60,51%
Keszler Krisztián		Független	1014	39,49%
Összesen			2568	100%

A balkányi képviselő-testület tagjai a 2024-es önkormányzati választás után:

• Kiss Sándorné (független)
• Molnár Zoltán József (független)
• Molnárné Kiss Katalin (független)
• Morvai Imre (független)
• Oláh Dániel (független)
• Oláh János (1951) (Fidesz–KDNP)
• Oláh János (1976) (Fidesz–KDNP)
• Papp István (független)

A város alpolgármestere Oláh János (1976), külsős – nem képviselő-testületi tag – alpolgármestere Oláh János (1951).

A város problémáinak megoldását önkormányzati bizottságok segítik, melyekben nem csak a képviselők, hanem civilek is részt vehetnek. Balkányban kettő bizottság működik, melyek a következők:

• Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, elnöke: Molnár Zoltán József
• Szociális és Kulturális Bizottság, elnöke: Oláh János (1959).

A bizottságok munkáját a jegyző felügyeli. A 2024-es önkormányzatban nem alakult meg a korábban fennálló Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság.

Bővebben: Balkány címere

A település címere hasítással saruzott pajzs. Első (jobb) mezejében fegyverzett letépett sasfej tart a csőrében egy csatabárdot. A mező arany, a sas fekete, a bárd bíbor. Ez emlékeztet Szent László besenyők (bese, vagyis sas) feletti diadalára, a csatabárd az ő attribútuma volt. Második (bal) mezőben a rozs és a búza, valamint az ekevas a település egykori pecsétjeire és régi címerére utal. A mező vörös, a gabona arany, a bal oldalon álló zöld nád és természetes (barna) termése, a zöld sás a település nevét idézi (mocsár, láp, posvány, nyílt vízi fürdő stb.). Az alsó ék kék mezejének zöld fészkében ezüst pelikán három, szintén ezüst fiókáját táplálja a saját vérével. Ez az egykori birtokosokra (elsősorban a Gencsy családra emlékeztet). Erre a címerre csőrsisak vagy pántos tornasisak illik foszlányokkal, sisakdíszül vágott vörösmundéros szablyát tartó kar (a Kállay-, a Somossy-, a Gaál- és a Reviczky-család címerében is szerepel szablya). Az akantuszleveleket mintázó foszlányok: jobbról vörös és ezüst, balról kék és arany. A címer alatt kétszer megtört és kétszer hajlított arany szalagon feketével a BALKÁNY felirat olvasható.[23]

Bővebben: Balkány városrészei

A városhoz tartozik a jelenleg 24 „élő” városrészből álló tanyavilág. A lakosság egynegyede itt él. Balkányhoz tartozik Abapuszta, Baloghtanya, Béketelep (Koczoghtanya), Cibak, Csiffytanya, Déssy-tanya, Finánc tag (Felszabadulástelep), Görénypuszta, Jármytanya, Kenderes, Kiskecskés, Kismogyorós, Nádas, Nagykecskés, Nagymogyorós, Ordastelep, Perkedpuszta, Petritanya, Szitás, Táncsicstelep (Bay-tanya), Tormáspuszta, Trombitás, Újhelyitanya a Petőfiteleppel együtt (Liszenkótelep) és Vecser.

Abapuszta a város centrumától délkeletre 9 km-re található. A középkorban község volt, amelyről egy 11. századi oklevél is megemlékezik, mely a Forgách család levéltárában található. 1290-ben említik először, ekkor IV. László király, az utód nélkül elhalt June fia Abád birtokát a Kállay család ősének számító Mihály ispán fiainak adományozta. 1448-ban a guthi Országh család volt földesura, a családnak még a 15. században is birtokában volt a település, s az 1500-as évek közepe táján a környék legnépesebb falvai közé számították. Később egy ideig a Petneházy család tagjainak zálogbirtoka volt. A 19. században a Finta, Gencsy, Guthy, Jósa és Jármy családok voltak birtokosai. Az 1900-as évek elején a Jármy család birtoka volt. Később Abapusztát Balkányhoz csatolták, 2022-ben a város második legnépesebb tanyája 287 lakójával.

Cibak (nem hivatalosan, a településtáblán szereplő név szerint: Cibakpuszta) 3 km-re Balkány központjától, délre helyezkedik el. Az 1455-ben a szomszédos Szakoly település birtokosának, a Szakolyi családnak volt birtoka. Nevét a Szakolyban birtokos Szakolyi Gáspár unokájáról, Czibak Imréről kapta, aki anyja, Szakolyi Katalin révén kapta örökül a balkányi birtokrészt. Balkány határának e részét róla nevezték el Czibaknak, majd Czibakpusztának. A török időkben a környék majdnem teljesen elpusztult, majd később a Kállay család tagjai szerezték meg Balkánnyal együtt.

Görénypuszta 3 km-re Balkány központjától északra helyezkedik el. Helyén – az egykori feljegyzések szerint – a 14. században még falu állt. 1329-ben említik nevét először az oklevelek, Guryn néven, ekkor már lakott helyként tüntették fel. 1367-ben és még 1374-ben is Ónodi Czudar Péter és a Kállay család tagjainak közös birtoka volt. 1415-ben a Czudar család volt a település földesura, s egy része övék még a század közepén is. Az 1400-as évek vége felé azonban már csak mint puszta van említve, s ekkortól sorsa már Balkányéval azonos. 1578-ban a törökök el akarták foglalni a nagykállói várat. A csata küzdőterének Görénypusztát választották.

Nagykecskés (Kecskéspuszta) a város centrumjától délkeletre 7 km-re található, az Abapuszta felé vezető út kereszteződésében. Nevével először 1589-ben találkozhatunk a korabeli iratokban. Ekkor a szomszédos Szakoly falu birtokosa, a Szakolyi család pereskedett a Guthy család tagjaival a Kecskés tisztája nevű határrész birtokjogáért. 1618-ban még az adózók között tartották számon: ekkor még egy és negyed porta után fizetett adót, de néhány évtized múltán már mint elnéptelenedett hely van számon tartva. 1720-ban a szomszédos Balkány lakói Szakoly lakosaival együtt területét részben szántóföldnek, részben legelőnek használták, a későbbiekben pedig már mint Balkány része, azzal együtt szerepel.

Az 1848-as jobbágyfelszabaduláskor már mint földesúri majorság és puszta, birtokosai ekkor a Gencsy, Jármy, Guthy, Jósa, és Finta családok voltak. A Balkány és Szakoly között fekvő település az 1900-as évek elején még Kecskéspusztaként volt ismert. Akkori tulajdonosa Gencsy Margit (Horváth Mihályné) volt. Az itt álló szép kastélyt még Gencsy Ferenc (1768–1851) tábornok építette a 18. században. Az épület ebédlőjét még az 1900-as évek elején is azok a festmények díszítették, amelyeket a tábornok Lyon városától kapott érdemei elismeréseként.

Perkedpuszta a központtól 7 km-re északkeletre található, Balkány második legnépesebb tanyája. A Balogsemjén nemzetség birtoka volt. Nevét az oklevelek 1325-ben említik első ízben Terra Perked formában. Ekkor osztozott meg rajta a Balog-Semjén nemzetség semjéni és biri ága, és az osztozkodáskor a Biri család kapta. Biri Mihály magvaszakadtával Perked egy része ismét visszaszállt a rokon semjéni ágra, másik része pedig nőági örökösödés útján a Domahidy család birtokába került. 1446-ban Perkedi Bálint Szabolcs vármegye alispánja volt, ekkor a Taktaközben fekvő Csobaj településen is volt birtoka. Az 1500-as évek közepe táján a Kállay család tagjaival rokon Domahidy család birtoka lett. 1556-ban még viszonylag népes település volt, de pár évtized múltán már csak mint puszta volt jegyezve. Birtokosai ekkor a Kállay és a Jármy családok voltak. Perked birtokosainak, a Kállayaknak és Jármyaknak a szomszédos Abán és Balkányban is voltak birtokaik, így a későbbiekben Perked sorsa is azonos volt velük. Az 1800-as években Perked már népes puszta volt, és a Gencsyek birtokán élénk dohánytermesztés folyt, itt ekkor már 34 dohánykertész és cseléd élt. Az 1800-as években itt a Gencsyek mellett birtokos volt még a Jármy család is. 2022-ben a város legnépesebb tanyája 299 lakójával.

Balkány csak mellékutakon közelíthető meg, négy irányból: Téglás–Geszteréd felől a 4901-es úton, Nyíregyháza–Nagykálló és Nyíradony felől a 4102-es úton, illetve Nyírmihálydi–Szakoly felől a 4913-as úton. A környező főutak (4-es, 41-es, 403-as, 471-es), valamint az M3-as autópálya is elkerüli. A város területét hat ötödrangú mellékút is érinti:

• 49 130-as mellékút: Csiffytanya bekötő útja
• 49 132-es mellékút: A délnyugati tanyavilág útja Balkánytól Nádasig
• 49 137-es mellékút: Abapuszta bekötő útja
• 49 143-as mellékút: Nagymogyorós bekötő útja
• 49 145-ös mellékút: Perkedpuszta bekötő útja
• 49 151-es mellékút: Görénypuszta bekötő útja.

Emellett helyi szempontból kiemelt jelentősséggel bír az önkormányzat fenntartásban álló Abapuszta–Béketelep összekötő út, mely 2004-ben kapott szilárd burkolatot.

2020-ban adták át a várost Birivel összekötő 3 km-es kerékpárutat, mellyel így közvetlenül Nagykállóig lehet végig védett úton haladni.^[24] A jövőben tervezik a Balkányt Szakollyal összekötő kerékpárút építését is.^[25]

Megközelíthető volt a 112-es számú Nagykálló–Nyíradony-vasútvonalon is, azonban a személyforgalmat 2007. március 3-án gazdaságtalanságra és kihasználatlanságra hivatkozva leállították. Az utolsó évben már csak napi két pár vonat közlekedett a 23 km hosszú vonalon. A városban és külterületén a vonat négy helyen – Görénypuszta, Balkány, Cibak és Abapuszta – állt meg.

Különböző közösségi közlekedési lehetőségek híján egyedül az autóbusz vehető igénybe, melyek forgalma ebből fakadóan igen jelentős a városban. Naponta 13 távolsági járat vonala érinti Balkányt, vagy érkezik oda. A helyi buszközlekedést a Volánbusz látja el. Dedikált buszállomás vagy pályaudvar nem működik a városban, a legjelentősebb buszmegállónak a Balkány-iskola és Balkány-posta megállóhelyek számítanak.

A Volánbusz által üzemeltetett viszonylatok közül a következők érintik a várost:

• 4222-es járat: Nyíregyháza–Nagykálló–Balkány–Nyírlugos
• 4223-as járat: Nagykálló–Balkány–Nyírlugos–Nyírbátor
• 4225-ös járat: Nyíregyháza–Nagykálló–Balkány–Téglás–Debrecen
• 4227-es járat: Balkány–Perkedpuszta
• 4229-es járat: Balkány–Abapuszta
• 4230-as járat: Balkány–Nagymogyorós
• 4232-es járat: Nyíregyháza–Nagykálló–Nyíradony (a balkányi tanyavilágon át, érintve Cibakot, Béketelepet és Abapusztát)
• 4238-as járat: Nyíregyháza–Nagykálló–Nyírlugos–Encsencs
• 4290-es járat: Nyíregyháza–Nagykálló–Balkány–Szakoly–Téglás
• 4291-es járat: Nyíregyháza–Nagykálló–Nyíradony–Nyírlugos
• 4380-as járat: Nyírbátor–Nyírbogát–Nyírmihálydi–Balkány
• 4401-es járat: Debrecen–Hajdúhadház–Téglás–Szakoly
• 4411-es járat: Nyíradony–Szakoly

2019. augusztus 17-én adták át a városhoz tartozó Újhelyitanyán található sportrepülőteret, a PlangiAirportot.

Balkány jelenlegi lakossága 5840 fő (2024). Lakásainak száma 2368 (2024). A 2001-es népszámlálás adatai szerint 3296 férfi (48,89%) és 3446 nő (51,11%) lakott a településen. A 2011-es statisztika azt mutatta, hogy 3146 férfi (49,26%) és 3241 nő (50,74%) élt a városban. A 2022-es népszámlásáson már nagyjából megegyező arányban 2891-en nyilatkoztak férfiként, 2885-en pedig nőként a nemüket illetően.

A 2022-es népszámlálás adatai szerint a lakosság gazdasági aktivitását illetően az itt lakók közel fele, 2753 fő (47,66%) foglalkzotatott, 1335 fő (23,11%) eltartásban részesülő inaktív, 601 fő (10,41%) eltartott, 161 fő (2,79%) munkanélküli, valamint 926-an (16,03%) vannak a tizenöt év alatti gyermekek.

Balkány egy elöregedő, csökkenő lakosságszámú település, ahol a 2022-es népszámlálás adatai szerint a népesség 17,71%-a (1023 fő) 65 év feletti, az itt lakók kétharmada (3827 fő) 15 és 64 év közötti, valamint 926-an (16,03%) tizenöt év alattiak. A tizenegy évvel korábbi adatokban 0,8 százalékponttal magasabb volt a tizenöt év alattiak aránya, körülbelül 600-zal többen voltak a 15 és 64 év közöttiek, valamint 3,5%-kal kevesebb volt a 65 év felettiek aránya.

Év Lakosság (fő) 1715 1200 1839 3006 1870 3977 1880 3769 1890 4399 1900 4500 1910 4630 1920 5130 1930 5052 1949 5630 Év Lakosság (fő) 1960 6300 1990 6504 1991 6405 1992 6415 1993 6407 1994 6495 1995 6740 1996 6666 1997 6741 1998 6841 Év Lakosság (fő) 1999 6818 2000 6736 2001 6861 2002 6809 2003 6768 2004 6806 2005 6852 2006 6757 2007 6703 2008 6563 Év Lakosság (fő) 2009 6442 2010 6362 2011 6548 2012 6505 2013 6468 2014 6431 2015 6392 2016 6413 2017 6366 2018 6294 Év Lakosság (fő)[26] 2019 6151 2020 6107 2021 6085 2022 5855 2023 5828 2024 5840

Balkány belterületének összlakossága a 2022-es népszámlálási adatok szerint 4088 fő volt.

Külterület neve Lakosok száma Abapuszta 287 Baloghtanya 12 Béketelep 126 Cibak 181 Csiffytanya 15 Déssy-tanya 110

Külterület neve Lakosok száma Finánc tag 16 Görénypuszta 141 Jármy tanya 23 Kenderes 5 Kiskecskés 15 Kismogyorós 14

Külterület neve Lakosok száma Nádas 52 Nagykecskés 42 Nagymogyorós 54 Ordastelep 24 Perkedpuszta 299 Petritanya 44

Külterület neve Lakosok száma[27] Szitás 8 Táncsicstelep 11 Tormáspuszta 51 Trombitás 2 Újhelyitanya 129 Vecser 27

Év Lakások száma 1990 2268 1991 2292 1992 2302 1993 2320 1994 2319 1995 2326 1996 2328 1997 2390 1998 2432

Év Lakások száma 1999 2436 2000 2446 2001 2423 2002 2433 2003 2436 2004 2435 2005 2452 2006 2464 2007 2471

Év Lakások száma 2008 2483 2009 2494 2010 2497 2011 2468 2012 2467 2013 2468 2014 2468 2015 2464 2016 2460

Év Lakások száma[28] 2017 2457 2018 2456 2019 2456 2020 2457 2021 2457 2022 2372 2023 2372 2024 2368

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Balkányban a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az általános iskolai végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben, 2357-en. A második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők voltak 1906 fővel, utánuk következett a középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel rendelkezők 980 fővel, az érettségi végzettséggel rendelkezők 633 fővel, végül a diplomások 217 fővel. A népszámlálás adatai szerint ezen felül 649 hét évesnél fiatalabb gyermek él a városban.

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, Balkányban a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az általános iskolai végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben, 2198-an. A második legnagyobb csoport a középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel rendelkezők voltak 1303 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 1115 fővel, az érettségi végzettséggel rendelkezők 944 fővel, végül a diplomások 376 fővel. A népszámlálás adatai szerint ezen felül 451 hét évesnél fiatalabb gyermek él a városban.

A 2022-es népszámlálási adatok alapján, Balkányban a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az általános iskolai végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben, 1720-an. A második legnagyobb csoport a középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel rendelkezők voltak 1304 fővel, utánuk következett az érettségi végzettséggel rendelkezők 1235 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 614 fővel, végül a diplomások 433 fővel. A népszámlálás adatai szerint ezen felül 470 hét évesnél fiatalabb gyermek él a városban.

Nemzetiségi csoportok
Nemzetiség	Népesség (2022)
Cigány	229
Német	17
Ukrán	12
Román	8

A 2001-es népszámlálási adatok szerint a város lakossága 6 861 fő volt, ebből 6 562 fő magyarnak, míg 107 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 6 fő német és 6 fő ukrán etnikumúnak vallotta magát.^[30] A népszámlálás adatai szerint 13 külföldi állampolgár lakott Balkány területén.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a város lakossága 6 548 fő volt, ebből 5 432 fő magyarnak vallotta magát. Az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak.^[31] Az elmúlt tíz év alatt a cigányok (206 fő) száma megkétszereződött, a németek (24 fő) száma megnégyszereződött. A magukat románnak vallók száma (7 fő) is megjelentek a statisztikában, holott tíz évvel korábban senki nem vallotta magát ehhez a nemzetiséghez tartozónak. A népszámlálás adatai szerint 16 külföldi állampolgár lakott Balkány területén.

A 2022-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 5855 fő volt, ebből 5262 fő magyarnak vallotta magát. Az elmúlt tizenegy év alatt, a nemzetiségiek közül a legjelentősebben a ukránok (12 fő) száma nőtt. A népszámlálás adatai nem részletezik az el nem ismert nemzetiségeket, de a számuk jelentősen nőtt, 2011 óta 22 főről 83 főre, valamint emellett 21 külföldi állampolgár lakott Balkány területén.

Nemzetiségi eloszlás [32]
Időszak						Egyéb	Nem válaszolt	Összesen
2001	95,66%	1,56%	0,09%	0,00%	0,09%	0,00%	2,61%	100%
2011	81,78%	3,10%	0,36%	0,11%	0,00%	0,33%	14,32%	100%
2022	85,99%	3,74%	0,28%	0,13%	0,20%	1,36%	8,30%	100%

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Balkányban a lakosság 93,13% kötődött valamelyik vallási felekezethez. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység volt, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (63,5%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 2 032 fő, míg a görögkatolikusok 2 250 fő volt. A városban népes protestáns közösségek is éltek, főleg reformátusok (1 876 fő). A zsidó vallási közösséghez tartózónak senki sem vallotta magát. Ekkor még nem volt jelentős a száma azoknak a településen, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (6,87%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 1,3%-a vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Balkányban a lakosság több mint a háromnegyede (79,87%) kötődött valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység volt, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (53,37%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 1 673 fő, míg a görögkatolikusok 1 736 fő volt. A városban népes protestáns közösségek is éltek, főleg reformátusok (1 434 fő). Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz évben minden más egyházi felekezetekhez tartozók száma erősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (20,13%), tíz év alatt több, mint a triplájára nőtt a számuk. Felekezeten kívülinek a város lakosságának 3,4%-a vallotta magát.

2022-es népszámlálás adatai alapján, Balkányban a lakosság kétharmada (65,88%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tizenegy év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (41%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 1 090 fő, míg a görögkatolikusok 1 282 fő. Az elmúlt tizenegy év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma közel a harmadával esett vissza. A második legnagyobb vallási közösség a református (17,23%). Továbbra is jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (közel 35%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 4,5%-a vallotta magát.

A lakosság jelentős részének a mezőgazdaság biztosítja a megélhetést. Nagy hagyományokkal rendelkezik a település az alma és a meggy termelésében, melyek telepítése ma is folyik, akárcsak a szükséges hűtőházak építése.

A lakosság negyede a kiterjedt tanyavilágban él, amely jelenleg 24 tanyabokorból áll. A vármegyére jellemző munkanélküliség az ott élőket is sújtja, köszönhetően alacsony iskolai végzettségüknek és a munkahelyek hiányának.

Az alapfokú oktatás-nevelés feltételei a település óvodáiban és két általános iskolájában adottak. A közel 1300 gyereknek a kötelező órákon kívül lehetősége van a zene és a tánc alapjainak elsajátítására is. A nyári szünetben hagyományőrző honismereti tábor, úszó- és lovaglótáborok nyújtanak kikapcsolódást. Az önkormányzat irányítása alatt működik a könyvtár és a művelődési ház. A környező települések színvonalas ellátását is szolgálja a 2002-ben épült modern mentőállomás. A városi rendőrőrs a Gödény-kúriában található, emellett polgárőrszolgálat is működik. A város 2007-ben elnyerte a megye legfittebb városa címet.

Balkány 2007-ben megkapta az ipari park címet. Ennek közvetlen célja a város hagyományos fémtechnikai múltjára és jelenére épülő helyi kapacitások fejlesztése, nagy területet és jelentős munkaerőt igénylő vállalkozások működési feltételeinek, minőségi szolgáltatásainak biztosítása. A kb. 1000 m²-es Inkubátorház és Innovációs Központban biztosítják a szolgáltatások elérését és hozzáférését. Hosszú ideje tervbe vették a leendő Balkányi Ipari Parkot és a Hajdúsámsoni Ipari Parkot összekötő út felújítását és megépítését, hogy a balkányi és hajdúsámsoni tanyavilágban élők vagy az éppen arra járók jó minőségű aszfaltúton közlekedhessenek. Az út felújítására és bővítésére jelenleg még tervek sincsenek.

2020-ban a lakossági nyomás ellenére az önkormányzat felújította a város közparkját, a Kossuth-kertet,^[33] ahonnan az ott található fák túlnyomó többségét kivágták, valamint egy kerítéssel bekerítették a területet.^[34]

A város napját szeptember első hétvégéjén, szombaton szokták tartani, előtte pénteken korábban motorostalálkozó is volt.

Balkány egyetlen, havonta rendszeresen megjelenő sajtóterméke a lakosság számára ingyenes Balkányi Beszélő című közéleti folyóirat, melyet 1997 óta ad ki az önkormányzat. 2020 óta létezik egy civilek által működtetett közösségi oldal, a Balkányi Kibeszélő, valamint annak a blogja, a 4233 Blog, ahol a helyiek akár név nélkül is írhatnak az őket érintő problémákról.

A helyi kisközösségi rádió – Alfa Rádió – 2008. november 1-jén sugározta az első adását. Elsősorban a helyi lakosságot érdeklő témákkal, helyi hírekkel foglalkozó csatorna volt. Igyekeztek a lakosság tájékoztatásán felül műveltségi műsorokkal is színesíteni a kínálatot. Szórakoztató és zenei műsorok is megtalálhatóak voltak benne. 2016. április 22-én befejezte a műsorsugárzást.

• Balkányi Nyugdíjas Énekkar
• Credo Pedagóguskórus
• Balkányi Zenészek Egyesülete
• Tini2

• Alfa Kulturális Alapítvány
• Alkotás Varázsáért Egyesület
• Balkányi Esély az akáclombok alatt Egyesület
• Balkány és térsége Gazdakör
• Balkányi Ifjúsági Sportegyesület
• Balkányi KARATE Sportegyesület
• Balkányi Motorosok Egyesülete
• Balkányi Nyugdíjas Klub
• Balkányi Önkéntes Tűzoltó Egyesület
• Balkányi Polgárőr Egyesület
• Balkányi Sport Egyesület
• Egészségmegőrző És Természetvédő Egyesület
• Oktatásért Alapítvány
• Ötről a Hatra Nyelvi Egyesület
• Városvédő- és Szépítő Természetvédő Baráti Egyesület

A Dél-nyírségi kistérség környezeti állapota kedvező összképet mutat, de vannak javítandó részterületek. A viszonylagosan kedvező helyzetnek az a fő oka, hogy a nagyipar elkerülte a területet. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a levegő minősége az országos átlagnál kedvezőbb, mindössze Nagykálló levegője rosszabb a járás többi településénél, aminek az erőteljesebb közúti forgalom az oka. A forgalom növekedése okozza a nitrogén-oxidok koncentrációjának lassú növekedését is. A felszíni vízkészletet a Harangodi víztározó (Nagykálló) jelenti, de az ivóvízellátás több mint 95%-át felszín alatti készletek biztosítják. A járás egyébként is jó vízminősége tovább javult azzal, hogy csökkent benne a szerves mikroszennyezők mennyisége. A vízkészletet fenyegetheti távlatban az a tény, hogy a csatornahálózat kiépítése elmaradt az igényektől és a szükségestől. Ezért a települési szennyvizek elvezetésének fokozása előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik. A szilárd és folyékony hulladékok mindenütt gondot jelentenek. A termelési veszélyes hulladékokat külön jogszabályok alapján kezelik, a lakossági hulladékot az 1983 óta működő szilárdhulladék-tárolókban helyezik el, évente mintegy 580 m³-t.

Balkány környezetvédelmi jelentőségét meghatározza a település természeti környezetben betöltött szerepe, a város közigazgatási határában húzódó érzékeny területként nyilvántartott ökológiai folyosó sértetlensége. A település területét két ökológia folyosó érinti: a Balkányi Libegős Görénypusztától nyugatra Geszteréd irányába, valamint a Biri Nagy-rét a várostól északra terül el.^[35]

A város földrajzi fekvéséből, a járásban betöltött szerepköréből, továbbá a jelentéktelen átmenő tranzitforgalomból, az elkülönített ipari területekből adódóan nem jelentős a zajterhelés, amik előfordulnak, azok a mezőgazdasághoz, az iparhoz és a szórakozóhelyekhez köthető pontforrások okozzák.^[35]

Szennyezőanyagok (2002)[36]
Település	Kén-dioxid	Szén-monoxid	Nitrogén-dioxid	Szén-dioxid	VOC[37]	Szilárd anyag
Balkány	0 kg/év	21 kg/év	39 kg/év	40 kg/év	199 kg/év	121 kg/év

A szilárdhulladék-lerakó telep (2002)[38]
Település	Megnyitási dátum	Teljes terület	Évente elhelyezett hulladék mennyisége	Összes elhelyezett hulladék mennyisége	Távolsága a lakott területtől
Balkány	1983	2,3 ha	580 m³	7 300 m³	500 m

Balkány nagy mezőgazdasági múltra tekint vissza, ami ma is biztosítja a lakosság jelentős részének a megélhetését. Még mindig kiemelkedő a város alma-, meggytermelése, szántóföldi növény- és zöldségtermesztése, mint például burgonya, búza, kukorica, napraforgó, paprika és paradicsom. Ennek ellenére a város közigazgatási területe nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmas. A város összes termőterületének jelentős részét, 52%-át szántóföldek foglalják el, ahol a szántóföldi növénytermesztésben a kukorica, a gabonafélék és a dohány termesztése a jellemző. A település termőterületének jelentős részén, kb. 30%-án erdő található. A település külterületén szétszórtan rét- és legelőterületek találhatóak, ahol leginkább az állattartás a jellemző. A település szőlőterületeinek kiterjedése évről-évre csökken, ma a szőlőtermesztés már csak a háztáji kiskertekben jellemző. Gyümölcsösök Abapuszta, Balkány, Béketelep, Csiffytanya, Görénypuszta és Perkedpuszta lakott területeinek határában jellemzőek. A helyi mezőgazdaság állapotát a nemzetgazdasági ág szerint működő vállalkozások száma mutatja be. 1999 és 2005 között a működő mező- és erdőgazdálkodási vállalkozások száma Balkányban 31,25%-kal nőtt (32-ről 42-re). Az egyéni gazdaságok számának alakulása azonban más képet mutat: 1994-ről 2000-re az egyéni gazdaságok száma 2002-ről 1777-re csökkent, mely 11%-os visszaesést jelent. Hasonló csökkenés tapasztalható a gazdaságok állandó foglalkoztatottjainak számában is.^[35]

A Szent Miklós Szeretetotthon és Menedékház 1996 januárjában nyitotta meg kapuit, a görögkatolikus egyházközség működteti. A házban 45 idős ember és 30 otthonról menekülni kényszerülő anya, leányanya és gyermek talált menedéket 2004-ben. Itt rendezték meg a 2000-es években a hagyományőrző betlehemes műsor próbáit, melynek szereplői a város lakói voltak.

A római katolikus egyház ápoló-gondozó otthont épített Szent Antal Idősek Otthona néven. A háromszintes épület rendelővel, foglalkoztatóteremmel is rendelkezik, valamint kapcsolódik hozzá egy önálló kápolna is. A kápolnát a téli hónapokban misék megrendezésére is használják. A 42 személyes otthon munkalehetőséget jelent összesen 24 helybéli.

Mindkét intézmény a kornak megfelelő színvonalú ellátást biztosít a rászorultaknak.

Mentőállomás 2001-től működik a városban, a Megyei Mentőszervezet 14. mentőállomásaként. Három mentőautó és egy esetkocsi áll rendelkezésre. Közvetlen ellátási területe – Balkányon kívül – Bököny, Geszteréd és Szakoly községek, 20 000 lakossal. 2002-ben további nyolc település csatlakozott a mentőállomáshoz alkalmi és esetfeladatok ellátására, így közel 50 000 lakos ellátását biztosítja.

A betegellátást az Egészségügyi Központban működő háziorvosi, gyermekorvosi, fogorvosi és védőnői szolgálat, központi orvosi ügyelet, valamint heti rendszerességgel szülész-nőgyógyász és fizikoterápiás szakrendelés magas színvonalon biztosítja. Évente kétszer szemész szakorvos számítógépes szemvizsgálatot tart.

A szociális feladatok ellátását az 1994-ben alakult Szociális és Gondozási Központ 50 dolgozója látja el. A szociális alapellátási feladatokat végzők látják el a tanyagondnoki szolgálatot is.

Balkányban és Abapusztán már az 1800-as évek végén egy középfokú intézmény gyakorlókertje működött, a helyi zsidó iskolában pedig rabbiképzés folyt.

Bővebben: Balkányi Szabolcs Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

A balkányi iskola első igazgatója Kovács András volt 1950-ben. Az intézmény akkor még az 1. számú Körzeti Iskola nevet viselte. Az 1975-ben átadott iskolát újabb 8 tantermes szárnnyal bővítették 1981-ben, amely 1994-től a Szabolcs Vezér nevet viseli. Ebben a tanévben kezdődött a zeneoktatás népzene, zongora, gitár, furulya, trombita, fuvola, fife és hegedű tanszakon. A mindennapos testnevelés keretében néptáncot és társastáncot is oktatnak. Az angol és a német nyelv oktatását nyelvi labor, az informatika és az internet használatát két jól felszerelt szaktanterem segíti, melyeket 2006. november 10-én adtak át további hat új tanteremmel együtt. Ez utóbbiakat a régi B-szárnyból alakították ki. 2007. szeptember 3-án négy újabb tanteremmel bővült az intézmény, és az 1981-ben épült E-szárnyat is átalakították. 2008. január 23-án étkezhettek először a balkányi diákok az új ebédlőben. 2008. szeptember 1-jén átadásra került majdnem az egész intézmény, mivel ezután kezdődtek el a tornacsarnok építési munkálatai, amit végül 2010. november 25-én adtak át. Ezzel a teljes komplexum felújítása befejeződött. 2012-ben, amikor állami kézbe került az oktatási intézmény, akkor a Szabolcs Vezér Oktatási Központ nevet Balkányi Szabolcs Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolára változtatták.

Testvériskolák:

• Petőfi Sándor Általános Iskola (Lázári,  Románia, Szatmár megye)
• Gimnazjum im. Adama Mickiewicza w Słopnicach (Słopnice,  Lengyelország, Kis-Lengyelország)

A Körzeti Általános iskola a tanyavilág központjában helyezkedik el. Az első iskola építése 1924-ben történt az akkori Koczoghtanyán. 1934-ben egy újabb tanteremmel bővült, majd 1960-ban egy akkor modernnek számító két tantermes szertárral és irodahelyiséggel, valamint egy szolgálati lakással rendelkező újabb iskola épült. Ettől az évtől kezdve teljesen osztott 8 osztályos iskolaként működött. 1990-ben jelentősebb iskolabővítésre került sor, három korszerű tantermet, új bútorokat és a kor követelményeinek megfelelő mosdókat kapott az intézmény. 2000 óta itt is volt zeneoktatás. A 2010-es évek során véglegesen megszűnt az oktatás az intézményben. Az itt dolgozó pedagógusokat, valamint az ide járó diákokat a balkányi általános iskola vette át.

A Városi Könyvtár (aminek régen Váci Mihály volt a névadója) 32 000 kötettel, friss irodalmi és szakmai folyóiratokkal várja az olvasókat. A könyvtárban minden évben megrendezik az író-olvasó találkozót, a versíró pályázatot és a rajzversenyt. A könyvtárban teleház is működik, ahol hét számítógép és internet biztosítja az információkhoz való széles körű hozzáférést.

A balkányi Bóbita Bölcsőde hivatalos átadója 2020. július 15-én volt, az alapkövének letételére 2018 szeptemberében, Balkány Város napján került sor. Az akadálymentesített és környezetbarát épületet három csoportszobát foglal magában, valamint 36 gyermeket befogadására alkalmas.^[39]

Az első kisded óvoda 1909-ben létesült, ahol Szentgyörgyi Amália volt az egyetlen óvópedagógus. 1973-tól az óvoda önálló intézménnyé nőtte ki magát. A növekvő igények következtében 1980-ban bővítették, jelenleg az óvoda négy egységben, (Balkány–Fő u., Balkány–Szakolyi út, Abapuszta, Cibak) 10 csoporttal működő önálló intézmény, ahol 37 szakképzett dolgozó látja el a 270 gyermeket. 2011. május 2-től a Balkányi Görögkatolikus Egyházközség vette át az abapusztai, cibaki, és Fő utcai óvodák üzemeltetését. Az önkormányzat kezén a Szakolyi úti intézmény maradt meg. Az egyházi óvodák névadója Szent Jácint lett. Az abapusztai és cibaki óvodák később megszűntek.

Balkány kulturális életének szervezésében az oktatási intézmények, a könyvtár és a művelődési ház játszanak meghatározó szerepet. A József Attila Művelődési Ház előadások, irodalmi estek, tanfolyamok, konferenciák helyszínéül szolgál, valamint szakkörök és klubok is otthonra találnak itt. A művelődési házban állandó honismereti kiállítás is látogatható. Az épületet 2004-ben teljesen felújították. Jelenleg itt üzemel a Kormányablak helyi kirendeltsége.

Balkány városában négy templom áll (görögkatolikus a városban és Abapusztán, római katolikus és református), emellett négy környező tanyában (Tormáspuszta, Görénypuszta, Perkedpuszta, Cibak) ökumenikus imaház működik. 1939-ig zsinagóga is volt a faluban, épületében ma postahivatal működik.

Bővebben: Balkányi Görögkatolikus Egyházközség

Az 1977-ben épült új kápolna 1990-re templommá nőtt, befogadóképessége megháromszorozódott: szentély, kereszthajó, sekrestye, karzat, torony jelentette a bővítést, azóta pedig évről évre szépül. Néhány éve készült el az ikonosztázion, 2000-ben pedig a falak is díszbe öltöztek. Balkányban ez a legelterjedtebb vallás, mivel 1300 hívőt tart nyilván.

Az 1937 novemberére felépült új római katolikus templomot a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték. A templom melletti paplakot 1840-ben már mint régi kulturális épületet említették. A templom másik oldalán található lourdes-i barlangot 2007-ben újították fel. Az egyház nyilvántartott híveinek létszáma 1106 fő.

Balkány középkori történetének legjelentősebb tárgyi emléke a mai református templom. A 14. század első harmadában már állnia kellett, mivel 1328-ban András nevű papját említik, aki a pápai tizedjegyzékben is szerepel. A 16. században említést tesznek arról, hogy pusztahelynek van feljegyezve. A templom történetében ennek igen nagy a jelentősége, mert feltehetően ekkor állhat hosszabb időn keresztül használaton kívül a még a 15. században is működő épület, ugyanis a reformátusoknak először fatemplomuk volt: „Balkan, ligneum Calvinistarum 1696?” Ez a fatemplom bizonyára már nem volt javítható, és feltehetően a 18. század elején állították helyre az üresen álló régi templomot. Azonban 1772-ben már zsindelyfedelének megújítására kérnek engedélyt. Tornya aligha lehetett, mert alacsony harangláb állt mellette, amely 1766-ban romladozó állapota miatt oszlopokkal volt megtámasztva. A templom külső falában Gencsy Sámuel epitáfiuma található, 1872-ből. Az épület keleti homlokzata elé a 19. század elején emelték a mai háromszintes, téglából épült harangtornyot.

Az építmény jellege szabadon álló, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, támpilléres templom. A nyugati homlokzat sarkain átlós támpillérek állnak, középen elfalazott, félköríves ajtó. A homlokzaton lefaragott lizénák nyomai vehetők ki. A déli homlokzat bejárata felett szamárhátíves, gótikus szemöldökkő orommezejében faragott virágdíszítés van. Tőle jobbra fenn befalazott, valószínűleg még középkori ablak látható. A keleti homlokzat elé, amelyet feltehetően hosszabbítottak, a 19. században háromszintes tornyot építettek. A templombelső mai állapota 1829-ből való, ami teknőboltozattal fedett. A padjai barokk stílusúak. A szószék a 19. századból való, aminek a hangvezetője gazdagon faragott.

Balkányban ma 1007-en vallják magukat reformátusnak.

Bővebben: Gencsy-kastély (Balkány)

A kastély 1774-ben épült, azonban a története régebbre vezethető vissza. Korabeli feljegyzések megemlítenek két kúriát a településen, melyek kapcsolatban állhattak vele. 1670-ben állt már Balko Pál kúriája: „Egi Szabad Nemes Curia … Egi saraz Sindelyes malom.” 1676-os dátummal Bori Mihály nemesi kúriájáról is van leírás: „Curia nobil, lignea elevatior Scandularis, constans ex hypocausto, atrio, Camera, domus familiaris stramine tecta constat hypocausti, atrio et Camera … sunt stabula … (Portiones possesionarial Mich. Bori).” Azt, hogy a ma álló, 1774-ben emelt épületet a korábbi épületek helyén emelték-e, nem tudjuk bizonyosan. Arra vonatkozóan van adat, hogy a földszintes ház alapját 1774-ben Gencsy Sámuel vette meg, de a 19. század második felében Gencsy Béla egy szinttel megemeltette és átalakíttatta. A munkálatokat a nagykállói volt vármegyeháza olasz építőmestere, Salvatore Aprilis irányította. A Gencsy-kastély barokk eredetű épület. 2007-ig gyermekotthonként működött, távlati tervként az ingatlan valamilyen intézeti vagy idegenforgalmi funkciókkal is hasznosítható.

Balkány temetője őrzi Gencsy Sámuelné Losonczy Borbála klasszicista síremlékét, melyet a fia állíttatott, 1811-ben. Négyszögletes talpazaton hengeres, vájatolt törzs, felette peremmel ellátott kúpos obeliszk, rajta a család címere. A klasszicizáló eklektikus sírbolt a Gencsy családé. Négyzetes alaprajzú, mind a négy oldala erőteljes timpanonnal zárul.

A Gencsy-kastély szabadon álló eklektikus épület. Téglalap alaprajzú, egyemeletes 2+5+2 tengelyes épület, középső részén négyoszlopos beüvegezett árkád, feljárati része hármas tagolású 5-5 lépcsővel. Emeleti beugró erkélyét balusztrád zárja le, ugyanezt a díszítést alkalmazták az épület két sarokrizalitjának attikáján is.

A kastélyban 1951-től 2007-ig állami gyermekotthon működött.

Az eltelt évtizedek alatt többször változott az elhelyezett gyermekek korcsoportja. A 60 helyen 3–24 éves korú gyermekek, többnyire testvérek laktak a kastély épületében és a hozzá tartozó két lakásotthonban; az egyik a kastély kertjében, a másik az Adonyi utcában jelenleg is működik. Az általános iskolások a Balkányi Szabolcs Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában, a középiskolások pedig a közeli városokban, vagy a helyi szakiskolában tanultak tovább.

A gyermekotthon 37 balkányi lakosnak biztosított munkalehetőséget. Fenntartója Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Önkormányzata volt. 2009. január 14-én Seszták Oszkár – a megyei közgyűlés elnöke – átadta Pálosi Lászlónak – Balkány polgármesterének – a kastély kulcsát, ezzel jelezve, hogy a Gencsy-kastély innentől kezdve a város tulajdonába került. Azóta a város vezetője többször ígéretet tett a kastély felújítására és hasznosítására, azonban ez idáig elmaradt. Jelenleg egy folyamatosan romló, lepusztult állapotban van az épület.^[40]

A balkányi Gödény-kúria a nemes gödényházi és farkasfalvi Gödény család balkányi ága tulajdona volt a szocialista államosításig. Azután az épületben több családot is elhelyeztek, jelenleg rendőrőrs szolgál benne. A 2000-es években a kúria egyik végében (Adonyi út) alakították ki az Okmányirodát, melyet a 2010-es években bezártak, funkcióját a művelődési ház épületében megnyitott Kormányablak vette át.

„	Ezen a földön / Ismerős az idegen / Arcom hasonlít / Növényre bogárra / Itt rokona vagyok / a hőnek / a víznek / a szélnek is. / Engem / Ez a fa hozott világra.	”
– Madár János: Szabolcs

A környező községekhez képest polgáriasodottnak tűnő városkép a viszonylag nagyméretű házaknak, a századfordulót megelőzően már felhasznált és a paraszti gyakorlatban aránylag ritkán előforduló építési anyagoknak (tégla, bádoglemez – korábban zsindely – tetőfedés stb.), valamint az ehhez igazodó változatos (és színezett) architektúrának köszönhető. A városba hagyományosan nagyszámú iparosréteg költözött.

A méreteltérésektől függetlenül a főbb építészeti anyag itt is a sárral tapasztott föld volt, amiből villával rakott (fecskerakásos) vagy karóvázas (mereglyés) földfal, favázas patics-, vert- és vályogfal készült. Főleg a volt uradalmi központok új házai sokszor ma is hagyományos technikával, elsősorban vert- vagy vályogfallal épültek. A falakra szarufás tetőszerkezet, erre nád (az egyszerűbbnél szalma), később fémlemez, majd cserép héjazat került.

A lakóházak ritkábban két- (Erkel u. 5.), gyakrabban háromosztatúak. Az utcai szoba (nagyvíge) + pitvaros konyha + kamra (vagy kisház) alaprajzhoz kályhás-kemencés, szabadkéményes tüzelőberendezés tartozott. Az 1950 körüli nagy átépítések során ezek nagy részét megszüntették, de egy-egy fakémény (Jókai u. 19.), tapasztott sövényből készült kéményfej (Ady Endre u. 35.), lapadolt kéménysátor még ma is látható.

Bővebben: Balkányi Sport Egyesület

A Balkányi Sport Egyesület 1936-ban alakult Balkányi Törekvés néven. A keret összetétele vegyes, de pár rutinosabb labdarúgó is helyet kap a klubban, mint például Igor Bogdanović, ötszörös jugoszláv válogatott, aki 2015 és 2019 volt tagja a csapatnak. Az együttes jelenleg a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei I. osztályban szerepel, legnagyobb sikere eddig az NB III-beli Tisza csoportban elért első helyezés a 2006/2007-es szezonból. A klub színei a kék és a fehér.

Bővebben: Híres balkányiak listája

Balkány városának több díszpolgára van: 2006-ban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közgyűlés akkori elnökét, Gazda Lászlót jutalmazta a címmel a képviselő-testület. Korábban Szántó János, dr. Halmay Balázs és Dankó József részesült hasonló elismerésben. 2008. szeptember 20-án dr. Szilágyi Zsoltot és Ungvári Sándort választották Balkány díszpolgárává, 2013-ban posztumusz kitüntéssel ismerték el a település első polgármesterének, dr. Kun Bertalannak és dr. Lovas Imre állatorvosnak a Balkányért tett áldozatos munkáját. 2014. szeptember 6-án Madár János, Várdy Huszár Ágnes és Szöllősi Zoltán^[41] kapta meg ezt az elismerést, míg 2015-ben dr. Budai Gyulát, Rákos Imrét és Vitai Lászlót tüntették ki. 2016-ban Jaczkó Sándor, nyugalmazott görögkatolikus esperes részesült a díszpolgári címben, majd egy évvel később Horváth István római katolikus áldozópap posztumusz kapta meg a kitüntetést. 2018-ban Balkány lengyelországi testvérvárosának, Słopnicének a polgármestere, Adam Soltys részesült a díjban, majd 2021-ben a térség fideszes országgyűlési képviselője, a nyírbogáti Simon Miklós lett a város díszpolgára. Legutóbb 2024-ben osztották ki a díjat, melyet Oláh János, alpolgármester kapott.

A helyi általános iskolában taníott a 4 for Dance együttes két tagja, Bárány Kristóf és Gál Sándor, továbbá balkányi lakos még Vasas Vanda is, aki a 2013-as magyarországi kerekesszékes szépségverseny győztese volt.^[42]

• Benedek János újságíró, költő, nemzetgyűlési képviselő, 1863. január 6-án
• Hajdu Frigyes műfordító 1873. augusztus 6-án
• Várdy Huszár Ágnes professzor, irodalomtörténész és regényíró 1943. január 3-án
• Madár János költő, író 1948. szeptember 16-án

Testvérvárosok

• Lázári, Románia, Szatmár megye (2002)
• Słopnice, Lengyelország, Kis-Lengyelország (2005)

Partnervárosok

• Chlebnice, Szlovákia, Zsolnai kerület
• Zajta, Magyarország, Szabolcs-Szatmár-Bereg

2007 szeptemberében testvérvárosi kapcsolat jött volna létre Balkány és a szlovákiai Chlebnice között, de akkor a szerződés aláírása elmaradt.^[43] A két település, illetve a magyarországi Zajta azóta partnervárosi kapcsolatot ápolnak egymással.^[44] 2015. augusztus 15-én a tízéves jubileum alkalmából Słopnice és Balkány vezetői megújították a testvérvárosi szerződést. Az aláírásra a lengyel községben került sor, ahol Pálosi Lászlót, Balkány polgármesterét Słopnice díszpolgárává avatták.

• Balkány Önkormányzatának honlapja
• Dél-Nyírségi kistérségi kalauz 2005.
• Tudnivalók Balkányról 2000.
• Entz Géza: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye műemlékei I.
• Borovszky Samu: Szabolcs Vármegye
• Debreceni Agrártudományi Egyetem beszámolója
• Központi Statisztikai Hivatal
• Magyar Állami Jelképek

• A Wikimédia Commons tartalmaz Balkány témájú kategóriát.
• Balkány Önkormányzatának honlapja
• A Balkányi Kibeszélő blogoldala
• A balkányi Görögkatolikus egyház honlapja Archiválva 2007. március 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A balkányi gyermekotthon, a Gencsy-kastély
• Balkány egy szabolcsi portálon
• Képek a városról
• Földrajza
• Balkány fóruma Archiválva 2007. augusztus 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Balkány belterületi szabályozási terve

• Fő utca
• Rákóczi utca

Újfehértó	Nagykálló	Kállósemjén
Geszteréd	Balkány	Szakoly
Csiffytanya (Mamutfenyő)	Hajdúsámson	Nyíradony