Szakoly – Wikipédia

Ez a szócikk Szakoly településről szól. Hasonló címmel lásd még: Szakolykert.

Szakoly
Szakoly címere Szakoly zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Nagykállói
Jogállás	község
Alapítás éve	1290
Polgármester	Bacskai Erzsébet (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	4234
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	2539 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	65,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	41,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 46′, k. h. 21° 55′47.766666666667, 21.91666666666747.766667°N 21.916667°EKoordináták: é. sz. 47° 46′, k. h. 21° 55′47.766666666667, 21.91666666666747.766667°N 21.916667°E
Szakoly Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Szakoly weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szakoly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szakoly község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nagykállói járásban.

A település a Közép-Nyírség déli részén található Nyíradony város (Hajdú-Bihar vármegye) közelében.

Balkánytól 3 km-re keletre, Nyírmihályditól 7 km-re északnyugatra, Abapusztától 7 km-re északkeletre, Nyírgelsétől 6 km-re nyugatra és Kislétától 8 km-re (földúton) délnyugatra helyezkedik el, Nyíradonytól 5 km-re déli irányba helyezkedik el Szakolykerten keresztül haladva (részben földút) Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye déli részén.

Elérhetőség vasúton: Vasútállomása nincs, a Nagykálló–Nyíradony-vasútvonalon legközelebb Balkányban (4 km) volt, de ott 2007. március 4-én "ideiglenesen" megszűnt a forgalom. Nyírmihálydi állomása a (Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon) kb. 6 km-re van.

Elérhetőség közúton: A 471-es úttól mintegy 7 km-re helyezkedik el. A településen a 4913-as számú országút halad át.

Debrecentől 37 km-re található, míg Nyíregyházától 35 km-re.

Földrajzilag homokdombos terület, korábban tölgyek és nyírekben gazdag volt, napjainkban akác és nyárfaerdős, homokos talajú terület. A terület sokáig mocsaras terület volt, de a mocsarakat a 19-20. század között lecsapolták. Tengerszint feletti magassága változó néhol 115 m -121 m között.

A településen található a Bábaréti-tó. (Napjainkban a település határában működő bioerőmű hasznosítja.). A településen két nagyobb folyás található Szakolyi-folyás és Kállói-főfolyás, ezek időszakosan vízzel telítettek.

Az erdőkben gyakori az őz, vaddisznó, vadnyúl és a fácán. Növényvilágát tekintve a környék jellemzően akácok, nyárfák, nyírekben gazdag, sok gyógynövény is megtalálható a környéken. pl.: bodza, lándzsás útifű, máriatövis, bojtorján, pipacs kanálisok partján gólyahír és vérrehulló fecskefű stb. Házi kertekben gyakori a kamilla, kapor, régen a mák is, de a szigorú szabályok miatt ma ez már csak ritkán fordul elő.

A település kialakulását történeti leírások több, mint 700 évesre becsülik. A településen a bioerőmű építése során, rengeteg avar kori, kelta tárgyak, kelta maszkok, görög–macedón arany- és ezüstérmék, továbbá kelta vert ezüst és öntött érméket, valamint csontváz lelet kerültek elő, így valószínűleg még régebb óta lakott ez a terület. A leletek alapján, már Krisztus előtt a II-I. században lakott volt ez a terület.

III. Béla magyar király uralkodása idején az ország öt ispotálya közül az egyik Szakolyban működött.

Már az 1290-ben voltak feljegyzések, melyek említik a települést Ina-Szakola néven. Ezért úgy tartják, hogy a Szakoly szláv eredetű helynév, melynek jelentése: sólyom. Ez azonban tévedés, mert a községet egy 1326. évi oklevélben Zakul, illetve Zokul néven említik, ami a székely név egyik változata (THÚRY József: A székelyek eredete, 142. oldal).

1320. Dózsa nádor elnöklete alatt megyegyűlés volt Szakolyban.

1487-ben a falu a Zakoly család birtoka volt. Az ősrégi jellegét ma is őrzi a Földvár nevű dűlő, ahol a monda szerint földvár állott.

A török pusztítása idején csaknem lakhatatlanná vált, újjáépítése a 18. század végére tehető. A település ezidőtájt, Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség határ települése is volt, így hol, Erdély része, hol Magyarország része volt.

1839-ben már közel 1100 lelket számláltak. Szentmiklóssy Sándornak kis úri lakja volt, melyet 1895-ben építtetett, jelenleg eredeti állapotában óvodaként működik. Damjanich seregei a debreceni csatába Szakoly községen keresztül az akkori Debreceni utcán (mai nevén Rákóczi utcán) vonultak keresztül.

Jelentős volt a gróf Tisza-féle kúria, amelyben Móricz Zsigmond író is járt, és az itt eltöltött vigadalom alapján írta meg a Kivilágos kivirradtig című regényét.

1919. szeptember 23-án a magyar–román háborúban Szakolyt, Szabolcs vármegyétől elszakították, és Szatmár vármegyéhez csatolták, ezzel a Nagy-Románia részévé vált. Ez az állapot nem tartott sokáig, 1920 áprilisában a románok kivonultak Kelet-Magyarországról, és június 4-én a trianoni békeszerződés meghúzta az új országhatárt, ezzel Szakoly ismét Magyarország része lett.

1900-as évek elején Móricz Zsigmond író, legációba itt tartózkodott, majd negyed századdal később szakolyi emlékeit felhasználva megírta a Kivilágos kivirradtig című regényét, amellyel 1926-ban készült el. Móricz később is többször visszalátogatott barátjához Szakolyba.

A Horthy-korszak idején sok magyar és zsidó család kivándorolt Amerikába (USA., Kanada, Dél-Amerikába), valamint Nyugat-Európába. Akik később hazatérek ők földbirtokosok lettek.

1945-ben a legelsők között került sor a földosztásra, amely során 600 család részére mintegy 5000 hold földet osztottak ki. A település eltartó és megtartó képessége ebben az időben szintén robbanásszerűen megerősödött.

1948-ban megépült az új orvosi rendelő, az 50-es években új postával és iskolával gazdagodott a település.

1949-ben megalakult az Aranykalász, 1960-ban az Árpád, 1961-ben a Virágzó Szakszövetkezetek, melyek 1980-ban egyesültek a Egyetértés MGTSZ néven. Ennek következménye a dinamikus fejlődés megindulása, és új munkahelyek létesülése.

1950-es évekig Szakolykert, Szakoly település része volt, de a szakolykerti lakosok a megyerendezések során, szavazással Nyíradonyhoz csatlakoztak.

A napjainkban ismert Szakoly területe a 19–20. század során a korábbi családi birtokok összevonásából jött létre.

1970-es években a település gazdaságilag is fellendült, a településen létrejött a varroda, ahol textilipari termékek készültek a 90-es évek végéig és a fűrésztelep. Akkor ezek is tönkrementek a gazdasági válság idején.

1990-es években a teljes településen kiépítették a közműhálózatot és leaszfaltozták az utakat.

1992-ben megalakult a tűzoltóság.

1998-ban Létrejött a település határában a Dél-Nyírségi szilárd hulladéklerakó, valamint a gyümölcsaszalóüzem, amelyet Bíró Boldizsár, a Népjóléti és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára (1998) helyezett ünnepélyes keretek között üzembe.

A 2000-es évek elején a település szépen fejlődött, de 2001-ben tornádó sújtotta: soha korábban nem jegyeztek fel még hasonlót sem. Még Dr. Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is ellátogatott Szakolyba megtekinteni a vihar utáni károkat.^[3]

2006-ban letették Magyarország első zöldmezős beruházásának alapkövét Szakolyban. Elkezdték felépíteni az első zöldmezős bioerőművet, melyet 2009-ben adtak át. 2008-ban rengeteg vállalkozás ment tönkre a gazdasági válság idején (bezárt a településen működő gyümölcsaszalóüzem, üzemanyagtöltő állomás stb.) 2010-ben a települést másodjára, ismét súlyos szélvihar sújtotta, több napos elektromos áram- és vízhiányt okozva.^[4] 2016-ban a vezetők hibájából kifolyólag a település a csőd szélére sodródott.

Felmerült Szakoly település Hajdú-Bihar megyéhez való átcsatolása, de ez a mai napig nem rendeződött, ám a lakosoknak egyes szolgáltatásokért már át kell járniuk Hajdú-Biharba, pl. orvosi ügyelet. A település új vezetése első intézkedései között gondoskodott arról, hogy az orvosi ügyelet visszakerüljön a lakosok által könnyen megközelíthető Balkányba, ez 2020. április 1-jétől valósult meg.

Az 1949-ben épült római katolikus templomot 2022-ben le kellett bontani, mert az építéskor rossz minőségű anyagokat használtak fel és a talajviszonyok sem voltak megfelelőek, így az 1996-ban hozzáépített torony dőlni kezdett, a templom statikailag életveszélyes állapotba került. Ezek után a templomot újjáépítették, az elkészült épületet 2023-ban szentelték fel.^[5]

2024. október 10.-én rendkívüli ritka jelenség volt megfigyelhető. A településen sarki fény volt látható.

• 1990–1994: Rényai János (független)^[6]
• 1994–1998: Rényai János (független)^[7]
• 1998–2002: Rényai János (független)^[8]
• 2002–2006: Rényai János (független)^[9]
• 2006–2010: Szűcs Gabriella (független)^[10]
• 2010–2014: Szűcs Gabriella (független)^[11]
• 2014–2019: Szűcs Gabriella (független)^[12]
• 2019–2024: Bacskai Erzsébet (Polgárok Egyesülete Szakolyért)^[13]
• 2024– : Bacskai Erzsébet (Fidesz-KDNP)^[1]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány, 1% egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.^[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,8%-a magyarnak, 3,4% cigánynak mondta magát (18,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: református 32,7%, görögkatolikus 23,2%, római katolikus 17%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,7% (23,9% nem válaszolt).^[15]

2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak és ukránnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,4% volt római katolikus, 28,4% református, 22,7% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,1% ortodox, 2,4% felekezeten kívüli (31,7% nem válaszolt).^[16]

Szakoly településen valósult meg Magyarország első zöldmezős bioerőmű beruházása, amelynek alapkövét 2006-ban helyezték le és melyet 2009. augusztus 27-én adtak át, az avató ünnepségen Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is jelen volt.^[17] A bioerőmű fásszárú biomassza tüzelésű, névleges teljesítménye 19,8  MW, mely növeli az országos hálózat ellátottságát. Továbbá a biomassza erőmű területén található a Bábaréti-tó is. Az erőmű tulajdonosa 2016 óta a Veolia francia vállalatcsoport, az erőmű fontos stratégiai szerepet tölt be mind az ország, mind a vállalat szempontjából.^[18][19]

A lakosság nagy része mezőgazdaságból él (nagyobb mennyiségben termelt agráriumok: burgonya, kukorica, görögdinnye, alma, dohány). Megtalálható a településen a szolnoki dohányfermentáló Zrt. (DOFER Zrt.) képviseleti irodája is, de napjainkra a dohánytermesztés visszaesett. A településen élők másik fele a környező városokban (Balkány, Nyíradony, Nagykálló, Nyíregyháza, Debrecen) dolgoznak. A munkanélküliségi ráta az aktívkorúak között a településen alacsony.

A településen 60 °C-os termálvíz található, de ez mind a mai napig nincs gazdaságilag hasznosítva.

A településen található háztartások 95%-a be van kapcsolva a közmű hálózatokba (víz, szennyvíz, elektromos áram). A háztartások 95%-ban internet elérhetőség is rendelkezésre áll, de a település központjában szabad Wi-Fi hálózat is elérhető. Mobil hálózatokat tekintve mindhárom nagy hazai mobil szolgáltatónak kiváló hálózati lefedettsége van a településen, mind a mobil, mind az internet hálózat (5G) is kiváló, TV-szolgáltatást tekintve viszont a digitalizálás óta csak a Telekom tud nézhető szolgáltatást nyújtani.

• Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium
• Szakolyi Micimackó Óvoda (volt Szentmiklóssy kastély)
• Petőfi Sándor Művelődési Ház – IKSZT
• Móricz Zsigmond Községi Könyvtár
• Biztos Kezdet Gyerekház

• 
  Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium
• 
  Biztos Kezdet Gyerekház
• 
  Micimackó Óvoda
• 
  Arany János Általános Iskola
• 
  Szakolyi Futballpálya

A szakolyi lakosság képzettsége

A lakosság képzettségének megoszlása %-os arányban: 98% befejezi a 8. osztályt, ezt követően 35% szakmunkásképzőben folytatja tanulmányait, 25% középiskolában (szakgimnázium), vagy gimnáziumban, míg a lakosság 6% végez felsőfokú tanulmányokat (egyetem, főiskola). Analfabétizmus a lakosság 2%-át érinti.

• 
  Szent István király Római katolikus templom
• 
  Urunk mennybemenetele görögkatolikus templom
• 
  Szakolyi Református Egyházközség temploma
• 
  Új Római Katolikus templom

Tiszaszőlői temető

Ide már nem temetnek.

Mihálydi úti temető

Jelenleg működő temető.

Kállói úti temető

Régi temető, ide sem temetnek már. Felszámolását tervezik.

A falu szélén egy erdős területen van a tiszaszőlői izraelita temető. A sírkövek egy részét széthordták, a maradékot benőtte a borostyán. Csak kettő síremlék áll a helyén, amin kohanita szimbólum van.^[20]

• Egészségügyi központ (háziorvosi és védőnői szolgáltatások)
• Gyógyszertár
• Fogászati rendelő
• Szakoly Alapszolgáltatási Központ
• Módszertani Ápoló-Gondozó Otthon és Rehabilitációs Intézmény (a megyében a legelső)
• Szakoly Önkormányzati Tűzoltó Parancsnokság

• Turul-szobor^[21]
• Tájház
• Műfüves labdarúgópálya
• Básty-kert (A település rendezvényei is itt kerülnek megrendezésre minden év nyarán. 2017. nyarán először maradt el).
• Bay-kastély

• Hajnalcsillag Nyugdíjas Klub Asszonykórusa
• Szakoly község településen forgatta videó klipjét a Nyughatatlan, Jaj... című zene számukhoz.^[22]

1978-ban Szakoly határában rengeteg 16. századi ezüstpénzt, valamint újkőkori edényeket találtak.

Később a szakolyi református templomban találtak egy 17. századi kókuszserleget, melyet napjainkban a Debreceni Református Templom Kollégiumának gyűjteményében őriznek.^[23]

2007-ben a biomasszaerőmű építése során a Kígyós-réten (Bábarét) római kori - kelta maszkok, tárgyak, görög–macedón ezüst- és aranykincseket, agyagtárgyakat, csontvázakat találtak, valamint kelta vert ezüst és öntött pénzeket. A talált kincsek mind a mai napig zárolva vannak. A leleteket a Nyíregyházi Józsa András Múzeumban őrzik, megtekintésükre nincs lehetőség, mivel szigorúan titkosak.^[24] Ezen leletek alapján, viszont biztosra vehető, hogy a település már Krisztus előtt a II-I. században is lakott volt.^[23]

• Erdőd, Románia
• Őrös, Szlovákia

A helyi fontosabb nagybirtokos családok a Zakoly, a Szentmiklóssy, a Tisza, a Bonczy és a Melith család voltak. A legrégebbi és leggyakoribb családnevek a településen az Elek, a Győri, a Kiss, a Kovács, a Módis, a Nagy, a Szabó, a Szűcs és a Vadon. A régi szakolyi zsidó családok közé tartozott a Weisz, a Lichtmann, a Reizmann és a Rozinger család.

Sok tanyával rendelkezik a település, ám ezek közül már csak Tiszaszőlő és Baromlaktanya lakottak, többi tanyáról az emberek beköltöztek Szakolyba. Földvártanya (Földvár) ősrégi története és a tanya neve is jelzi, hogy egykor földvár állott a település határában. Tiszatanya a 80-as évekig volt lakott tanyarész, az oda vezető utat Tiszasornak hívták (mai neve: Esze Tamás utca). (További tanyák voltak még: Miklóssytanya, Ficzfástanya)

1950-ig Szakolykert is, Szakoly tanyája volt, ám a megyehatár rendezés során átszavazták az lakosok magukat Hajdú-Bihar megyébe, így napjainkban Nyíradony része.

• Rostosinszky Parthén Péter (Szakoly, ~1592 – ?): püspök
• [1]
• Szilágyi János (Szakoly, 1930. december 21. – ) nyugalmazott vezérigazgató, Szakoly díszpolgára címmel kitüntetett személy (Szakolyért Baráti Klub alapítója)

• Móricz Zsigmond (1898): író (Kivilágos kivirradtig című regény)
• Dr. Kiss Tihamér (1937-től): Szakoly magánorvosa, zeneszerző (álnéven Dalnoki Tihamér: számos zeneszerzeményt jelentetett meg)

• A Wikimédia Commons tartalmaz Szakoly témájú kategóriát.
• Szakoly Önkormányzatának honlapja
• Szakoly az utazom.com honlapján
• Szakoly Facebook oldala
• A Szakolyi család családfája
• Szakoly eredete
• Szakoly egyéb
• Szakoly történelme
• Bioerőmű