Ajak (település) – Wikipédia

Az „Ajak” lehetséges további jelentéseiről lásd: Ajak (egyértelműsítő lap).

Ajak
Ajak címere Ajak zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Kisvárdai
Jogállás	város[1]
Polgármester	Dr. Ragány Adrienn (független)[2]
Irányítószám	4524
Körzethívószám	45
Testvértelepülései	Lista Tiszacsernyő
Népesség
Teljes népesség	3237 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség	149,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	24,76 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 11′ 01″, k. h. 22° 02′ 53″48.183611111111, 22.04805555555648.183611°N 22.048056°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 01″, k. h. 22° 02′ 53″48.183611111111, 22.04805555555648.183611°N 22.048056°E
Ajak Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Ajak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ajak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ajak város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.

A Tiszántúlon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén fekszik. A település területének mintegy egyharmad része a Rétközhöz, kétharmad része a Nyírséghez tartozik.

Szomszédai: észak felől Kisvárda, kelet felől Anarcs, délkelet felől Gyulaháza, délnyugat felől Nyírtass, nyugat felől Pátroha, északnyugat felől pedig Rétközberencs. A legközelebbi város a 6 kilométerre fekvő Kisvárda.

A település területén áthalad a 4-es főút, így az ország távolabbi részei felől ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Lakott területeit azonban a főút szinte egyáltalán nem érinti, azok között csak a 4145-ös út, illetve az abból kiágazó 41 104-es számú mellékút húzódik végig. Zsákfalunak számító északnyugati szomszédjával, Rétközberenccsel a 38 139-es számú mellékút köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a (Budapest–)Budapest–Záhony-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Ajak megállóhely a belterület északnyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 4145-ös útból kiágazó 38 325-ös számú mellékút teszi lehetővé.

Az egyik legrégibb szabolcsi település. Családnévből származó nevének első, 1270-ből fennmaradt írásos alakja Ayac. IV. Béla és V. István királyi adományaként kunok telepedtek ide, akik fokozatosan beolvadtak a magyarságba.

A török hódoltság idején szinte teljesen elnéptelenedett.

A 18. században szlovákokat, majd Heves megyéből magyarokat telepítettek be, akik a falu egy-egy különálló részét foglalták el. Így 4 falurész alakult ki: Nagyajak (Magyarvég), Faluderék, Kisajak és Tótvég.

A hevesi betelepülők magukkal hozták a dohánytermesztés mesterségét.

A 19. században kétszer is (1831, 1873) kolerajárvány pusztított a faluban.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15-én városi címet kapott.^[4]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[5]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 1,6% cigánynak mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,4%, református 10,6%, görögkatolikus 20,8%, felekezeten kívüli 0,6% (12,2% nem válaszolt).^[6]

2022-ben a lakosság 93,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,2% németnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,1% volt római katolikus, 16,8% görög katolikus, 12,6% református, 0,3% egyéb keresztény, 1,3% felekezeten kívüli (24,4% nem válaszolt).^[7]

A település híres népviseletéről. Régen már a gyermek születésétől kezdődően megvoltak a szigorú, a gyermek 4 éves koráig nemtől független szabályok az öltözködést illetően. Ezután természetesen nemenként és korosztályonként változtak; a ruha színe egyre sötétebb lett. Ötven év felett már csak feketében jártak az emberek. Sajátos ruhaviselési szokás alakult ki a faluban: a nők a hónap négy vasárnapján más-más színű, egyedi szabású ruhát hordtak. Ez alól csak május és október hónapok voltak a kivételek (vallási okokból). Ez a szokás még az 1960-as években is megvolt. Azonban az ajaki ruhát csak a településen belül hordták. Ha elutaztak valahová, akkor azt ún. idegenes ruhában tették. A vasárnapi mise „kötelező” volt. A háziasszonyok és a kisgyermekek kora reggel, a fiatalok és a férfiak 10 óra körül indultak egész utcát betöltő menetükkel a templomba.

Hagyományai voltak-vannak a faluban a szövésnek is: az ún. retkes, rózsás, szegfűs. csillagos és dült rózsás minták terjedtek el, a fehér vászonkendőbe piros, zöld és kék színű mintákat szőttek. Az ünnepi kendőt (kakasos és kelyhes minta váltakozva) csak kevesen tudták elkészíteni, generációnként egy-két ember a faluban.

Ma a hagyományőrzésről az óvoda, az iskola, illetve a citera- és néptánccsoportok gondoskodnak.

• Református templom (román stílusú, a 13. századból, 18. századi festett famennyezettel)
• Római katolikus templom (késő barokk stílusú)

• a második világháborúban elesett hősi halottak emlékműve (1989)
• a település 700 éves évfordulójára készült emlékmű (1993)
• Millenniumi emlékmű (2000, hivatalos átadás 2001-ben)

• 1990–1994: Leskovics Béla (KDNP)^[8]
• 1994–1998: Leskovics Béla (KDNP)^[9]
• 1998–2002: Kovács Pál (független)^[10]
• 2002–2006: Kovács Bertalan (Összefogás Megyénkért)^[11]
• 2006–2010: Kerekes Miklós (független)^[12]
• 2010–2014: Kerekes Miklós (Fidesz-KDNP)^[13]
• 2014–2019: Kerekes Miklós (Fidesz-KDNP)^[14]
• 2019–2024: Dr. Ragány Adrienn (független)^[15]
• 2024- : Dr. Ragány Adrienn (független)^[2]

• Nyárády Mihály: Az ajaki népviselet
• Muraközi Ágota: Cifrázott pitvarok Ajakon
• Varga Gyula: Az ajaki leánytánc
• Kiss Lajos: A régi Rétköz (ajaki dülők)
• Dr. Ortutay Gyula: Szerelem Ajakon a házaséletig
• Hegedűs Gusztávné: Ajakról, színesen
• Hasulyó Ferenc: Ajakról az Avas tetejére
• Mészáros Attila: "Arra járnak a szép ajaki jányok..."
• Dr. Romhányi István: Szülőfalum Ajak

• Farkaslaka (Románia)
• Tiszacsernyő (Szlovákia)
• Hyżne (Lengyelország)
• Császlóc (Ukrajna)
• Nagydobrony (Ukrajna)
• Verbiás (Ukrajna)
• Aheloj (Bulgária)

• Ajak honlapja
• Közszolgálati címtár
• Ajaki Görögkatolikus Egyházközség
• Ajaki Római Katolikus Egyházközség
• Ajaki Tűzoltó Egyesület honlapja