Char 2C – Wikipédia
Char 2C | |
Fejlesztő ország | Franciaország |
Gyártási darabszám | 10 |
Háborús részvétel | második világháború |
Általános tulajdonságok | |
Személyzet | 14-16 fő (parancsnok, vezető, 2 tüzér, 8-10 géppuskás, 2 szerelő) |
Hosszúság | 10,275 m |
Szélesség | 2,05 m |
Magasság | 4,155 m |
Tömeg | 69 tonna |
Páncélzat és fegyverzet | |
Páncélzat | 22/30 mm (felső/oldal és torony) |
Elsődleges fegyverzet | 75 mm-es ágyú, vagy 155 mm-es tarack. |
Másodlagos fegyverzet | 12 db 8 mm-es géppuska |
Műszaki adatok | |
Motor | 2 db Mercedes benzinmotor |
Teljesítmény | 2 x 220 kW (2 x 300 LE) |
Felfüggesztés | nincs, a lánctalp a harckocsitesten fut körbe |
Sebesség | 8 km/h |
Fajlagos teljesítmény | kW/t |
Hatótávolság | 60/100 (terep/út) km |
A Wikimédia Commons tartalmaz Char 2C témájú médiaállományokat. |
A Char 2C (FCM 2Citroen) a francia hadsereg szuper nehéz harckocsija volt, az első világháború során fejlesztették ki, azonban bevetésére nem került sor. Estienne tábornok már 1917-ben megtervezte a Char 2 jelű járművet, a megvalósítás során felmerülő problémák miatt már tervszinten olyan módosításokat kellett végrehajtani, amely indokolta az altípus jelzést. A végeredmény a Char 2C, amely feltűnően hasonlít az angol Vickers A1E1 Independentre.
A Char 2C-t áttörő harckocsinak tervezték, alakja klasszikus első világháborús kialakítás, lánctalpai a harckocsitest egészén futnak körbe, fegyverzetét tizenkét darab 8 mm-es Hotchkiss géppuska és egy forgatható toronyba szerelt 75 mm-es löveg képezte. A Champagne elnevezésű harckocsit felszerelték egy 155 mm-es tarackal de 1934-ben vissza alakították az eredeti konfigurációba. Személyzete tizennégy-tizenhat fő volt, 1921-től egészen 1940-ig állt szolgálatban, de a második világháborúban már nem tudták bevetni, mert a németek még a szállítás során lebombázták őket.
Egyéb adatok
[szerkesztés]- Mászóképesség: 45°
- Árokáthidaló képesség: 4,5 m
- Lépcsőmászó képesség: 1,7 m
- Gázlóképesség: 1,5 m
- Üzemanyagtartály: 1500 l
Galéria
[szerkesztés]- Char 2C egykorú színezett fényképen
Források
[szerkesztés]- Bombay László, Gyarmati József és Turcsányi Károly. Harckocsik – 1916-tól napjainkig. Budapest: Zrínyi Katonai Kiadó (1999). ISBN 963-327-332-3