Deresk – Wikipédia

	Deresk (Držkovce)
	; Deresk zászlaja
	; Deresk zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Nagyrőcei
Rang	község
Polgármester	Mária Duszová
Irányítószám	982 62 (pošta Gemerská Ves)
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	RA
	Népesség
Teljes népesség	591 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	26 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	219 m
Terület	20,73 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 32′ 33″, k. h. 20° 14′ 12″48.542500°N 20.236667°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 33″, k. h. 20° 14′ 12″48.542500°N 20.236667°E
	Deresk weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Deresk témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk Dereskről szól. Hasonló címmel lásd még: Nagydraskóc.

Deresk (szlovákul Držkovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásban.

Fekvése

Tornaljától 16 km-re északra, a Keleti-Turóc-patak partján fekszik.

Története

1243-ban „Durusk” néven, mint királyi birtokot említik először, de valószínűleg már a 12. század első felében is létezett. 1243-ban a király az Ákos nemzetségnek adományozta. Szent Mihály templomát 1352-ben említik először. A 16. században a dereskiek is református vallásúak lettek, de a 17. században Széchy Mária közbenjárására visszatértek a katolikus hitre. 1880-ban Szász Ágost herceg volt a község kegyura.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DERESK. Dreskocze. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky, és Paukovits Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik napkeletre Litze, napnyugotra Szkáros, északra Kövi faluknak szomszédságokban, Jolsva vizéhez nem meszsze, erdős helyek között, határbéli földgye meglehetős nemű, de 1/6. soványas, ’s leg inkább rozsot, és zabot terem, legelője elég, mind a’ kétféle fája, malma, kortsmája, mészárszékje van, piatzozása Jólsván, Ratkón, és Rosnyón; szenet, ’s meszet is égetnek, ’s tserép edénnyel is szoktak kereskedni, második Osztálybéli.”^[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában eképpen ír a községről: „Deresk, Gömör v. magyar falu, Gömörhöz 3 órányira nyugotra: 998 kath., 7 evang. lak., paroch. templommal. Határa bőtermékenységű; a lakosok cserépedény-készitésből sok pénzt kapnak be. F. u. hg. Koburg.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Deresk, Túróczvölgyi magyar kisközség, 209 házzal és 926 róm. kath. vallású lakossal. Szintén a Koháryak birtoka volt és most a Coburg herczegi családé. A XVIII. században a Csákyak is birtokosai voltak. A lakosok cserépedény- és cserépzsindely-készítéssel foglalkoztak. Kath. temploma árpádkori építmény, de a gyakori átalakításokkal elrontották. Postája Harkács, távírója és vasúti állomása Tornallya.”^[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

Népessége

1880-ban 996 lakosából 906 magyar és 23 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 1019 lakosából 1017 magyar és 1-1 német és szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 926 lakosából 893 magyar, 6 német és 3 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 846 lakosából 802 magyar, 3 szlovák és 41 egyéb anyanyelvű volt.

1921-ben 783 lakosából 736 magyar és 25 csehszlovák volt.

1930-ban 700 lakosából 666 magyar, 23 csehszlovák, 8 zsidó és 3 állampolgárság nélküli volt. Ebből 670 római katolikus, 20 evangélikus, 9 izraelita és 1 református vallású volt.

1941-ben 734 lakosából 662 magyar és 11 szlovák volt.

1991-ben 466 lakosából 438 magyar és 21 szlovák volt.

2001-ben 504 lakosából 347 magyar, 112 cigány és 34 szlovák.

2011-ben 548 lakosából 366 magyar, 95 cigány és 82 szlovák.

Nevezetességei

Híres fazekasfalu, ahol a helyszínen tekinthető meg a különböző cserépedények készítése és a fazekasok műhelyei.
Római katolikus temploma eredetileg 13. századi gótikus építmény volt, amit 1645-ben átépítettek, majd 1747-ben bővítették.
A falu közepén álló kápolna 1883-ban épült.

Neves személyek

Itt született 1949. november 11-én Dúdor István fiatalon elhunyt festőművész, aki itt is van eltemetve.
Itt született 1921-ben Moyzes Ilona költő, író.
Itt született 1825-ben Szentmiklóssy Amália Klementina Mária, Gömöry Pál Szabolcs vármegye megyefőnökének felesége

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye, 40-41.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye, 40-41.

[1]

[2]

[3]

[4]