Otrokocs – Wikipédia

Otrokocs (Otročok)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagyrőcei
Rangközség
Első írásos említés1274
PolgármesterVojtech Šomošvári
Irányítószám982 62
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRA
Népesség
Teljes népesség332 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság186 m
Terület5,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 27′ 00″, k. h. 20° 16′ 30″48.450000°N 20.275000°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 00″, k. h. 20° 16′ 30″48.450000°N 20.275000°E
Otrokocs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Otrokocs témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Otrokocs (szlovákul: Otročok) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Tornaljától 5 km-re északnyugatra, a Turóc bal partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

1274-ben IV. László oklevelében „Atrachyk" néven említik először, de valószínűleg sokkal régebben alapították. 1277-ben Otrochyk fia Buhta és testvérei szerepelnek a Egri káptalan előtt tett nyugtában.[2] 1291-ben „Otrochok" néven szerepel az írott forrásokban. 1391-ben, 1406-ban és 1409-ben Otrochok-i,[3] 1410-ben Otrochek-i,[4] 1449-ben pedig Otrochwk családbeliek szerepelnek.[5] Nevét 13. századi birtokosáról, Atracsikról kapta.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OTROKOCS. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több ott lakó nemes Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Bejének szomszédságában, hozzá 1/2 órányira Túrócz vize folytában, ’s Gothárd Úrnak rendesen épűlt kő házával, ’s kertyével díszesíttetik, réttye, ’s földgye termékeny, legelője, de kivált erdeje szűken vagyon, ellenben gyűmöltse sok, és hasznos, Jólsván 2 1/2, Rozsnyón 4 mértföldnyire van piatzozása."[6]

1828-ban 77 házában 583 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, szőlő és dohánytermesztéssel foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Otrokocs, helység, Gömör vmegyében, rónaságon Lőkösháza és Beje köztt Tornallja felé vivő út mellett fekszik. Van a helység közepén reform. anyatemplom; a lakosok száma megy, mindnyájan magyarok. Van 28 majorsági telek, 12 zsellér, 256 hold erdő; szántóföldje egyre mindent, rétje sok és jó szénát terem, egy részét azonban a Thurócz vize beönti. Birja Gotthárd, Czékus, Beke és Adorján urakon kivül a ns Simon, Anderkó, Jakab, és Bátki család. Van a Thurócz vizén egy malma."[7]

Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Otrokocs, (régen Otrocsok) a Túrócz-patak mellett fekvő magyar kisközség, 52 házzal és 213 ev. ref. vallású lakossal. 1449-ben Otrochwk alakban van említve egy akkori oklevélben, 1488-ban is Otthrochok a neve. Földesurai a Beke, Gotthard, Czékus, Adorján, Simon, Anderkó, Jakab és a Bátky családok voltak, most pedig Máriássy Barnánénak és Tomcsányi Istvánnak van itt nagyobb birtoka. A mult században a községben híres szőlő, gyümölcs és dohány termett. A községben négy úrilak van. A református templom 1827-ben épült. Ide tartozik Bozókháza puszta, mely már 1409-ben szerepel. A község postája Harkács, távírója és vasúti állomása Tornallya."[8]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 210-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 250 lakosából 181 magyar és 66 szlovák.[9]

2011-ben 311 lakosából 213 magyar, 93 szlovák és 5 ismeretlen nemzetiségű.[10]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Református temploma 1815 és 1827 között épült klasszicista stílusban. Legbecsesebb műkincse egy 1680-ban készített reneszánsz kehely.

Híres emberek

[szerkesztés]

Képtár

[szerkesztés]

Református templom

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Otročok
A Wikimédia Commons tartalmaz Otrokocs témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. MOL DL-DF 987
  3. MOL DL-DF 16134; 60994; 96653
  4. MOL DL-DF 16135
  5. MOL DL-DF 14224
  6. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  7. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  8. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. március 10.)
  9. Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. [2004. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 16.)
  10. Szlovák Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálás.