Epöl – Wikipédia

Epöl
Római katolikus templom
Epöl címere Epöl zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Esztergomi
Jogállás	község
Polgármester	Mészáros István (független)[1]
Irányítószám	2526
Körzethívószám	33
Népesség
Teljes népesség	612 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	49,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	12,52 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 38′ 49″, k. h. 18° 38′ 08″47.647080555556, 18.63558055555647.647081°N 18.635581°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 49″, k. h. 18° 38′ 08″47.647080555556, 18.63558055555647.647081°N 18.635581°E
Epöl Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Epöl weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Epöl témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Epöl község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

A vármegye délkeleti részén, a Gerecse keleti részén található, az 1106-os és 1105-ös utakat (Únyt és Bajnát) összekötő 1122-es út mentén.

A legközelebbi települések: nyugatra Bajna 3 (közúton 4) kilométerre, északnyugatra Nagysáp mintegy 5 (közúton 9) kilométerre, északkeletre Sárisáp 5 (közúton 15) kilométerre, délkeletre Máriahalom 6 (közúton 10) kilométerre, délre Gyermely és Szomor egyaránt 6,5 (közúton 11) kilométerre.

Epöl község már a magyarok honfoglalása előtt is lakott település volt, amit a falu határában előkerült régészeti leletek is bizonyítanak.

Első írásos említése 1225-ből maradt fenn Epely néven. A későbbiekben Epel, Epeei, Epöll és Epely néven említik a különböző források.

Epöl első ismert lakosa és birtokosa Epelyi Vendégi volt, aki 1225-ben az esztergomi káptalan előtt hitelesítette, hogy epelyi földjét, rétjét és haraszt nevű erdőrészét jobbágyainak beleegyezésével Epelyi Benedeknek és fiának, Motodnak 4,5 márkáért eladja.

Epöl vidékét a tatárok 1242 tavaszán végigpusztították, amit a község lakossága elég hamar kihevert.

Epélyi Benedek családján kívül a királynéknak is voltak birtokai Epölön. Az itt élők egy része hadba szálló jobbágy volt, más része pedig az eszter­gomi és budai királyi udvarnak szállított meghatározott mennyiségű bort évente.

V. István király 1270. július 26-án Epölt, valamint bort adományozó jobbá­gyait az esztergomi káptalannak adományozta. Az epöli jobbágyok ezt zo­kon vették, mert királyi jobbágyként előnyösebb, kiváltságosabb helyzet­ben voltak, mint a nagybirtokosok jobbágyai.

IV. László király 1274-ben megerősítette atyjának V. Istvánnak az esztergomi káptalannak tett adományát, amit X. Gergely pápa 1275. január 5-én Lyonban keltezett leiratával hagyott jóvá. Az adományozó okiratban olvasható az alábbi idézet:

1284-ben IV. László felesége Erzsébet királyné az Epölön lévő birtokaiból, újabb birtokrészt adományozott a káptalannak.

A 14. és 15. századból két epöli peres ügyről maradt fenn rövid feljegyzés.

Az 1526-os mohácsi vész után a törökök fokozatosan végigpusztították a Duna jobb partján fekvő településeket.

Az esztergomi járás legtöbb falva, köztük Epöl is 1532-ben elpusztult. Több mint száz év elteltével válik újra lakott településsé. Az első magyar betelepülők mellett szlovák és német telepesek is érkeztek a faluba. A református magyarok 1714-ben elköltöztek a faluból. A faluban megtelepedett szlovákok és németek a római katolikus vallású magyarokkal kötött vegyes házasságok következtében a múlt század végére elmagyarosodtak.

A falu férfi lakossága közel két évszázadig szén- és kőzetbányászatból élt, ezek megszűnte után pedig a környéken folytattak különböző tevékenységeket. Mindemellett a helybéli lakosság egy része a mezőgazdaságból tartja fenn magát.

• 1990–1993: Markuj József (független)^[3]
• 1993–1994: Muszela Imre (független)
• 1994–1998: Muszela Imre (független)^[4]
• 1998–2002: Muszela Imre (független)^[5]
• 2002–2006: Muszela Imre (független)^[6]
• 2006–2010: Muszela Imre (független)^[7]
• 2010–2014: Muszela Szabolcs (független)^[8]
• 2014–2019: Tácsik Attila (független)^[9]
• 2019–2024: Tácsik Attila (független)^[10]
• 2024– : Mészáros István (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 2,6% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,9%, református 5,9%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 7,6% (20,4% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 0,2-0,2% ukránnak, szlováknak, románnak és cigánynak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,8% volt római katolikus, 8,7% református, 0,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 1,9% egyéb katolikus, 10,5% felekezeten kívüli (28,1% nem válaszolt).^[12]

A község jelentősebb műemlék jellegű épülete az 1805-ben felépített késő barokk római katolikus templom. Figyelemre méltó három oltára közül a főoltár, amely fából készült, s a román stílus jegyeit viseli magán.

Ugyancsak megtekintésre érdemesek az oltárokon lévő szobrok is. Több művészeti értékű festménye között a főoltárkép is említésre méltó, amely Jézus keresztelését ábrázolja a Jordán folyóban. A szertartásokhoz használt kegytárgyak közül is számos értékes darab van a templomban.

Itt forgatták 2016-ban Kostyál Márk Kojot című akciódrámáját.

• Epöl önkormányzatának hivatalos honlapja