Környe – Wikipédia

Környe
Környe vasútállomás télen
Környe címere Környe zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Tatabányai
Jogállás	község
Polgármester	Beke László (független)[1]
Irányítószám	2851
Körzethívószám	34
Népesség
Teljes népesség	4858 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	97,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	45,36 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 32′ 43″, k. h. 18° 19′ 37″47.545338888889, 18.32696944444447.545339°N 18.326969°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 43″, k. h. 18° 19′ 37″47.545338888889, 18.32696944444447.545339°N 18.326969°E
Környe Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Környe weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Környe témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Környe (németül: Kirne) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.

A Vértesalja északkeleti peremén, az Által-ér partján, Tatabányától mintegy 5 kilométerre helyzkedik el. A megyeszékhelytől Kisbérig vezető 8135-ös út, illetve a Velencei-tó térségétől egészen Tatáig húzódó 8119-es út keresztezésénél; Oroszlánnyal a 8155-ös út, Vértessomlóval ás Várgesztessel a 81 128-as út köti össze; érinti a határszélét még a 8143-as út, illetve a Felsőgallától Környebánya érintésével idáig húzódó 8156-os út (korábbi útszámozása szerint 81 129-es út) is. Területe 45,37 km², melyhez még Környebánya, Szentgyörgypuszta, Tagyospuszta és Irtáspuszta is hozzátartozik.

Vonattal megközelíthető a Tatabánya–Oroszlány-vasútvonalon (Környe vasútállomáson ágazik el a vonaltól a Környe–Pápa-vasútvonal, de 2007. március 4. óta itt nincs személyforgalom).

Autóbusszal a 770-es, 1254-es, 1256-os, 1257-es, 1628-as, 1702-es, 1784-es, 1824-es, 1841-es, 1842-es, 1843-as, 1844-es, 1845-ös, 1846-os, 1848-as, 1851-es, 1852-es, 1854-es, 8403-as, 8419-es, 8441-es, 8443-as, 8444-es, 8460-as, 8462-es, 8464-es, 8587-es és 8594-es járatokon érhető el a település.^[3]

Az előkerült leletek alapján már a kő- és bronzkorszak idején is éltek a mai Környe területén. Gazdag római emlékekben is. Az Által-ér északi partján még ma is láthatók Quirinum, a római belső-erőd maradványai, amely a Pannonia tartomány belső területén épült tíz római erőd legnagyobbika volt.^[4] Az erőd feltárása 1930 óta zajlik, 2016-ban a plébánia udvarán megtalálták kapujának maradványait^[5][6] és számos pénzérmét. Ez alapján az erőd építését a 360-as évekre tehetjük.^[7] Az erődöt villagazdaságok, falusias települések vették körül.^[8][9]

Az okiratok szerint 1238-ban említik először „Kernye” néven. Ekkor a Csák nemzetség birtoka volt. Egy ideig Gesztes várához, majd Gerencsérvárhoz tartozott. A törökök a mohácsi csata után malmával és pusztáival együtt felperzselték a községet. A 17. század közepén gróf Csáky László református magyarokat telepített ide, akiket a katolikus gróf Esterházy József elűzött és 1745-től katolikus németeket telepített helyükre. Ekkor készített pecsétjén "Köves Környe" szerepel.

A falu központjában, 1757-ben Fellner Jakab emelte a község barokk templomát, amely a 19. század közepén leégett. 1865–66-ban Ybl Miklós tervei alapján épült újjá.

A kiegyezés utáni időben Környe is szépen fejlődött. 1887-ben Koch Adolf plébános vezetésével megalakult a környék első vidéki hitelszövetkezete. Egy évvel később felépült az iskolája, óvodája, a postahivatal és a községháza. Posztóczky Károly földbirtokos Erdőtagyoson csillagvizsgálót és meteorológiai megfigyelőállomást építtetett.

1902-ben megépült a Tatabánya-Környe-Kisbér-Pápa vasútvonal. 1912-ben megkezdődött a széntermelés Környebányán. Vízimalmot és korszerű hengermalmot is létesítettek a faluban. 1947 augusztusában a falu németajkú lakosságának egy részét az akkori törvények értelmében kitelepítették.

1949-ben megalakult a helyi termelőszövetkezet és az országos hírűvé vált állami gazdaság, illetve jogutódja a Mezőgazdasági Kombinát, mely jelenleg részvénytársasági formában működik.

A címerpajzs álló, csücskös-talpú, függőlegesen osztott (hasított). A jobb oldali vörös mezőben ún. légiós zászló van, tetején körívben kiterjesztett szárnyú sassal, a zászló mezőben az „S. P. Q. R.” betűk vannak (SENATVS POPVLVSQVE ROMANVS – A római nép és szenátus). A betűk színe fekete. A bal oldali zöld mezőben felül egy arany búzakéve, alatta egy ezüst ekevas. A búzakéve és az ekevas szélső oldalán egy kiegyenesített ezüst kasza helyezkedik el. A sisakdísz helyén a címerpajzzsal nem érintkező 1238-as évszám került elhelyezésre. A címer alatt arany kartuson fekete betűvel „KÖRNYE” felirat; a zászló alatt vízszintes ezüstszínű hullámos pólya.

• 1990–1994: Horváth Miklós (független)^[10]
• 1994–1998: Horváth Miklós (független)^[11]
• 1998–2002: Horváth Miklós (független)^[12]
• 2002–2006: Horváth Miklós Endre (független)^[13]
• 2006–2010: Beke László (független)^[14]
• 2010–2014: Beke László (független)^[15]
• 2014–2019: Beke László (független)^[16]
• 2019–2024: Beke László (független)^[17]
• 2024– : Beke László (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 5,6% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (16,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,5%, református 7,7%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 21,3% (33,5% nem nyilatkozott).^[18]

2022-ben a lakosság 86,3%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% németnek, 0,3% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1% szlováknak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23% volt római katolikus, 5,7% református, 0,9% görög katolikus, 0,8% evangélikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 20,6% felekezeten kívüli (47,7% nem válaszolt).^[19]

• Környe
  • Római katolikus templom (műemlék jellegű)
  • Régi római emlékkövek a plébánia udvarán
  • Szent Orbán tölgyfaszobor
  • Millecentenáriumi emlékpark és Árpád emlékmű
  • Konkoly-Thege-kastély
  • Konkoly-Thege-kúria
  • Posztóczky-kúria
  • Szokoly-kúria
  • Közösségi ház és tájház (jelentős helytörténeti gyűjteménnyel)
• Környebánya
  • Római erőd maradványai
  • Árpád-kori kerektemplom romjai
  • Fából faragott harangláb
  • 1956-os mártír emlékmű
  • Bányász emlékház

• Itt született Vanya Mária (1950. január 1. – Budapest, 2009. augusztus 18.) olimpiai bronzérmes és világbajnoki ezüstérmes, Bajnokcsapatok Európa-kupája-győztes és az év magyar kézilabdázója díjjal kitüntetett magyar válogatott kézilabdázó.

• 
  A környei karácsonyfa (2007)
• 
  A környei Árpád-műemlék
• 
  Az 1947. augusztus 27-ei német kitelepítés 60. évfordulójának emlékére
• 
  Az 1947. augusztus 27-ei német kitelepítés 60. évfordulójának emlékére (a felirat)
• 
  1945-ben elesett magyar katonák emlékére
• 
  1956 40 éves évfordulója
• 
  1956 40 éves évfordulója (a felirat közelről)
• 
  Alapítási emlékmű
• 
  Alapítási emlékmű (a felirat közelről)
• 
  Alapítási emlékmű (jobb oldali felirat közelről)
• 
  Vallási emlékmű (a felirat nagy része olvashatatlan de az még kivehető, hogy 1863-ban készült és van rajta egy név: Maria Wittman)
• 
  Régi szerszámok a környei tájház helytörténeti gyűjteményében
• 
  Környe látképe madártávlatból
• 
  Környe légi felvételen
• 
  Környe katolikus temploma légi fotón

• ↑ Index, 2016.07.29.: Környén megtalálták Quirinum kapujának tornyát. Index, 2016. július 29. (Hozzáférés: 2016. július 29.)

• Környe Község Önkormányzata honlapja