Tokod – Wikipédia

Tokod
Tokod látképe
Tokod címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Esztergomi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Bánhidi László (független)[1]
Irányítószám	2531
Körzethívószám	33
Népesség
Teljes népesség	4269 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	267 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	14,91 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 43′ 22″, k. h. 18° 39′ 28″47.722739, 18.65789447.722739°N 18.657894°EKoordináták: é. sz. 47° 43′ 22″, k. h. 18° 39′ 28″47.722739, 18.65789447.722739°N 18.657894°E
Tokod Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Tokod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tokod témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tokod (németül: Erbstolln) nagyközség Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Komárom-Esztergom vármegyében, a Gerecse hegység keleti nyúlványai alatt fekvő település, Táttól délre és Dorogtól nyugatra. Közeli nagyobb települések még Nyergesújfalu 12,5 kilométerre északnyugatra és Esztergom 8,5 kilométerre északkeletre.

Közúton elérhető a 10-es főúton, központjába az abból leágazó 1118-as és 1119-es utak vezetnek, Ebszőnybánya településrészén pedig az 1106-os és 1119-es utakat összekötő 1121-es út halad végig. Vonattal az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonalon érhető el a település, amelynek saját vasútállomása (Tokod vasútállomás) is van a vonalon.

Környéke már ősidők óta lakott helynek számít. Területén bronzkori, római és honfoglalás kori leletek kerültek elő.

Itt találták meg a késő római korból származó, 120×140 méter területű, 1,5 m falátmérőjű, 11 kerek toronnyal rendelkező ún. Castrumot, melynek díszes kapuja és fürdője is volt. Találtak itt kerámiaégető, üveg- és fémolvasztó-kemence maradványokat is, melyek azt bizonyítják, hogy a rómaiak már ismerték és használták a helybeli szenet, sőt voltak előre gyártott épületelemeik is.

A települést először 1181-ben említik az oklevelekben, ekkor határát is leírják. Ekkor az esztergom-szentkirályi szerzetesek tulajdona.

A települést a tatárok teljesen feldúlták. A 15. században az esztergomi keresztesek is szereztek itt birtokot. 1543-ban a törökök foglalták el, s tették ismét néptelenné.

A falu ez idő tájt Pilis vármegyéhez tartozott, s az esztergomi érsekségé lett, mely itt templomot épített.

A törökök feletti győzelmet Tokod és Tát között vívták ki.

Tokod a török felszabadító harcok során ismét elpusztult.

A 18. század elején birtoka volt itt az esztergomi szemináriumnak is.

Az 1784–1788-as II. József-féle népszámlálás idején is a szeminárium tulajdona volt a település. Ekkor 706 lakos élt itt, és 120 lakóház volt a községben.

Tokod nagyobb arányú fejlődését az itt talált szén és a szénvagyonra települt iparosodás mozdította elő.

A szénbányászat a településen és környékén a 19. század első felében indult virágzásnak. (lásd: Dorog szénbányászata)

A szénen kívül a Gerecse sziklás oldalain mészkövet is bányásztak.

A vasút kiépítésének hatására 1892-től a környéken fellelhető kvarchomokra üveghuta, majd üveggyár épült. A gyárak leendő munkásai részére "letelepítő" lakótelepet építettek (Tokod-Üveggyár).

1992-ben Tokodaltáró kivált a településből.

A település – a hagyományok szerint – egy Tokod nevű vitézről kapta nevét.

• 1990–1994: Csipke László (független)^[3]
• 1994–1998: Soós József (független)^[4]
• 1998–2002: Pánczél Mihály (független)^[5]
• 2002–2006: Pánczél Mihály (független)^[6]
• 2006–2010: Pánczél Mihály (független)^[7]
• 2010–2014: Tóth Tivadar (független)^[8]
• 2014–2019: Tóth Tivadar (független)^[9]
• 2019–2024: Bánhidi László (független)^[10]
• 2024– : Bánhidi László (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,4%-a magyarnak, 1% cigánynak, 1,1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42%, református 4,7%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 18,8% (32,9% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 87,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,9% cigánynak, 0,3% szlováknak, 0,2% románnak, 0,1% bolgárnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,2% volt római katolikus, 3,7% református, 0,5% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 22,3% felekezeten kívüli (40,9% nem válaszolt).^[12]

• Bronzkorból származó földvár, a Kis-Gete melletti leshegyen található.
• Castrum, késő római tábor. Falai a másfél méter vastagságot is elérték. Alapterülete 120×140 méter volt. 11 kerek toronnyal, díszes várkapuval és fürdővel is rendelkezett.
• Szent Márton tiszteletére szentelt műemlék római katolikus temploma a 18. század végén barokk stílusban épült.
• Műemlék barokk stílusú kör alakú kápolna.
• A tokodi pincéknél halad a Kinizsi Százas teljesítménytúra, a falu lakói frissítőket szolgáltatnak a túrázóknak. Az Országos Kéktúra is áthalad Tokodon.

• Mócsy András 1981: Die Spätrömische Festung und das Gräberfeld von Tokod.

• Tokod nagyközség honlapja
• Tokod az utazom.com honlapján
• A római várrom a geocaching.hu-n
• Tokod a Via Sancti Martini honlapján
• Tokod műemlékei a Műemlékem.hu-n