Balatonszabadi – Wikipédia

Balatonszabadi
A világ első köztéri Kossuth-szobra Balatonszabadiban
A világ első köztéri Kossuth-szobra Balatonszabadiban
Balatonszabadi címere
Balatonszabadi címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásSiófoki
Jogállásközség
PolgármesterHosszú-Kanász Eszter (független)[1]
Irányítószám8651
Körzethívószám84
Népesség
Teljes népesség2900 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség71,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület41,34 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 53′ 35″, k. h. 18° 08′ 12″46.892981°N 18.136611°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 35″, k. h. 18° 08′ 12″46.892981°N 18.136611°E
Balatonszabadi (Somogy vármegye)
Balatonszabadi
Balatonszabadi
Pozíció Somogy vármegye térképén
Balatonszabadi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonszabadi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Balatonszabadi (korábban: Fok-Szabadi) község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban. Lakosságszám tekintetében a vármegye legnagyobb községe.

Fekvése

[szerkesztés]

A megye északkeleti részén fekszik, a Sió csatorna partján, Siófoktól 6 kilométerre délkeletre, Enyingtől pedig nagyjából 10 kilométerre nyugatra. Mindkét várossal a 6401-es út köti össze, de a siómarosi településrész és az enyingi városhatár közti szakasz szilárd burkolat nélküli földút.

Balatonszabadit a legegyszerűbben a 7-es főútról az Aranypartnál dél felé kanyarodva, az M7-es autópálya felett áthaladva lehet elérni, de megközelíthető délnyugat felől, Ságvár-Ádánd-Siójut irányából is, a 6403-as úton.

A település a Balatonboglári borvidék része.[3]

Története

[szerkesztés]

Szabadi a középkorban Tolna vármegyéhez tartozott. Nevének legrégibb ismert említése az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben maradt fenn. 1660-ban Csobáncvár tartozéka volt. 1715-től a gróf Batthyány család birtokai közé tartozott. 1835-től a gróf Schmiedegg és a gróf Batthyány családok, majd őrgróf Pallavicini Ede birtoka volt. A 20. század elején a községhez tartozott Kisgát-puszta is, melynek tulajdonosa 1849-ig gróf Batthyány Kázmér, majd Pallavicini őrgróf volt.

Részei

[szerkesztés]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szerenka József (független)[4]
  • 1994–1998: Szerenka József (független)[5]
  • 1998–2002: Szerenka József (független)[6]
  • 2002–2004: Molnár Árpád (független)[7]
  • 2005–2006: Krisztin Endre (független)[8]
  • 2006–2010: Molnár Árpád (független)[9]
  • 2010–2014: Molnár Árpád (független)[10]
  • 2014–2015: Tóthné Balogh Mária Margit (független)[11]
  • 2015–2019: Király Kálmán (független)[12]
  • 2020–2024: Hosszú-Kanász Eszter (független)[13]
  • 2024– : Hosszú-Kanász Eszter (független)[1]

A településen 2005. január 9-én időközi polgármester-választást tartottak[8] az előző polgármester lemondása miatt.[14]

2015. augusztus 30-án újabb időközi polgármester-választásra (és egyben képviselő-testületi választásra) került sort, ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[15] A választást az országos átlaghoz mérten kifejezettem sok, összesen nyolc polgármesteri aspiránssal bonyolították le, de a 990 érvényesen leadott szavazatból csak három jelölt kapott száznál több voksot.[12]

A 2019. október 13-án megtartott önkormányzati választás után harmadszor is időközi választást kellett meghirdetni, mert szavazategyenlőség miatt a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni: a szavazásra jogosult 2408 helyi lakos közül 1088 fő járult az urnákhoz, közülük 1070 adott le érvényes szavazatot, s ezek épp fele-fele arányban oszlottak meg Király Kálmán hivatalban lévő független polgármester és egyetlen, szintén független kihívója, Hosszú-Kanász Eszter között.[16] Az időközi választást 2020. február 9-én tartották, ezen mintegy 200-zal többen adtak le érvényes szavazatot, mint a 2019. október 13-in, s a magasabb választói aktivitás Hosszú-Kanász Eszternek kedvezett.[13]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2994
2990
2965
3000
2877
2873
2900
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,1%-a magyarnak, 1,5% németnek, 1,4% cigánynak mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,7%, református 11,6%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 9,5% (22,1% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szerbnek és ukránnak, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,5% volt római katolikus, 11,6% református, 0,9% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 12% felekezeten kívüli (33,8% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A Pusztatorony
Balatonszabadi, pusztatorony légi fotón
  • Itt állítottak a világon először (1894-ben) köztéri szobrot Kossuth Lajosnak
  • Szent Anna-templom (1779-ban épület késő barokk stílusban)
  • Református templom (1794-ben épült, részben copfos stílusban)
  • Pusztatorony
  • Trianon emlékmű (készítette: Varga Gábor)
  • Milleniumi emlékmű (készítette: Veszprémi Imre)

Híres emberek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Balatonszabadi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  4. ↑ Balatonszabadi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Balatonszabadi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. ↑ Balatonszabadi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  7. ↑ Balatonszabadi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  8. ↑ a b Balatonszabadi települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. január 9. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  9. ↑ Balatonszabadi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  10. ↑ Balatonszabadi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  11. ↑ Balatonszabadi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  12. ↑ a b Balatonszabadi települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. augusztus 30. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  13. ↑ a b Balatonszabadi települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. február 9. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  14. ↑ Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  15. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015 (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  16. ↑ Balatonszabadi települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
  17. ↑ Balatonszabadi Helységnévtár
  18. ↑ Balatonszabadi Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Balatonszabadi&oldid=27504368”