Tüskevár (település) – Wikipédia

„Tüskevár” lehetséges további jelentéseiről lásd: Tüskevár (egyértelműsítő lap).

Tüskevár
Nepomuki Szent János-szobor
Tüskevár címere Tüskevár zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Devecseri
Jogállás	község
Polgármester	Jakab Imréné (független)[1]
Irányítószám	8477
Körzethívószám	88
Népesség
Teljes népesség	544 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	32,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	17,01 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 07′ 09″, k. h. 17° 18′ 50″47.119280555556, 17.31381944444447.119281°N 17.313819°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 09″, k. h. 17° 18′ 50″47.119280555556, 17.31381944444447.119281°N 17.313819°E
Tüskevár Pozíció Veszprém vármegye térképén
Tüskevár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tüskevár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tüskevár község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban.

Devecser és Jánosháza között helyezkedik el, a két város között nagyjából félúton.

A közvetlenül határos települések: észak felől Iszkáz, kelet felől Somlójenő, dél felől Káptalanfa, nyugat felől Apácatorna, északnyugat felől pedig Karakószörcsök.

Legfontosabb közúti elérési útvonala a 8-as főút, ezen közelíthető meg keleti és nyugati irányból is. Központján azonban csak a 73 183-as számú mellékút húzódik végig.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 20-as számú Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonala érinti, melynek egy megállója van itt. Tüskevár vasútállomás a központtól bő 2 kilométerre északkeletre helyezkedik el, közúti elérését a 8-as főútból kiágazó 84 301-es számú mellékút biztosítja.

A község eredeti neve Nagyjenő, mely név a honfoglalás kori Jenő törzsre utal. A Tüskevár nevet 1657-ben kapta a török háborúkban épült tüskével védett erődítésről. A falu és Torna között 1310-11-ben pálos kolostort alapítottak a tornai nemesek és Kőszegi Miklós győri püspök. Ez a kolostor a török időkben (a XVI. században) elpusztult. Szécsényi György győri püspök új községet telepített Nagyjenő határára és ezt nevezte el Tüskevárnak.

A lakosság mezőgazdaságból és szőlőtermelésből élt, a XIX. században malomiparáról volt híres.

• 1990–1994: Török Miklós (független)^[3]
• 1994–1998: Oláh István (független)^[4]
• 1998–2002: Molnár Levente (MIÉP)^[5]
• 2002–2006: Molnár Levente (független)^[6]
• 2006–2010: Molnár Levente Tibor (független)^[7]
• 2010–2014: Molnár Levente Tibor (független)^[8]
• 2014–2019: Molnár Levente Tibor (független)^[9]
• 2019–2024: Molnár Levente Tibor (független)^[10]
• 2024– : Jakab Imréné (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 0,7% németnek, 1,3% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,9%, református 2,4%, evangélikus 2,9%, felekezeten kívüli 3,1% (15,6% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% szlovénnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,1% volt római katolikus, 2,1% evangélikus, 1,3% református, 0,2% görög katolikus, 0,4% egyéb katolikus, 6,3% felekezeten kívüli (38,5% nem válaszolt).^[12]

• Helytörténeti Gyűjtemény - A község egykor híres fazekas központ volt. A faluban még az 1980-as években is dolgoztak gelencsérek, kik a hagyományos cserépedények mellett padlóvázákat is készítettek.
• A plébániatemplom főoltárképe Franz Anton Maulbertsch (1724 - 1796) műve (a sixtusi madonna másolata)

• Itt hunyt el Fehér Ernő (1916. – 2010. október 19.) tartalékos őrvezető, a második világháború Don melletti harcainak kimagasló vitézségű katonája, a Magyar Arany Vitézségi Érem birtokosa.
• Itt szolgált Farkas Mihály esztergomi tiszteletbeli kanonok, szentszéki ülnök.

• Tüskevár honlapja
• Veszprém megyei minden'tudó
• Vendégváró