Nárai – Wikipédia

Nárai
Római katolikus templom
Nárai címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Vas
Járás	Szombathelyi
Jogállás	község
Polgármester	Németh Tamás (független)[1]
Irányítószám	9797
Körzethívószám	94
Népesség
Teljes népesség	1527 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	78,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,99 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 12′ 00″, k. h. 16° 34′ 00″47.2, 16.56666747.200000°N 16.566667°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 00″, k. h. 16° 34′ 00″47.2, 16.56666747.200000°N 16.566667°E
Nárai Pozíció Vas vármegye térképén
Nárai weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nárai témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nárai község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Szombathelytől mintegy 7 kilométerre délnyugatra fekszik a Vasi-dombságban, a Bolygó-patak mellett.

A szomszédos települések: észak felől Torony és Sé, északkelet és kelet felől Szombathely, dél felől Ják, délnyugat felől Pornóapáti, nyugat felől Horvátlövő és Vaskeresztes, északnyugat felől pedig Felsőcsatár és Dozmat.

A településen, annak főutcájaként végighúzódik északkelet-délnyugati irányban a Szombathely újperinti városrészétől Pornóapátiig vezető 8713-as út, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Déli szomszédjával, Jákkal a 8715-ös út köti össze.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget az öt vasútvonal által is érintett Szombathely vasútállomás kínálja, mintegy 9 kilométerre.

Neve talán a szláv Narajov személynévből származik.

A község területén már a vaskorban is éltek emberek, ezt bizonyítja, hogy határában kelta halomsírokat találtak. A római korban ez a vidék Savaria külső övezetéhez tartozott, ahol a város polgárainak villái, ültetvényei voltak. A község egyik külterületi magaslatán a 19. században villaépületek maradványai, cserepek, római érmék kerültek elő.

A mai települést 1238-ban terra Narey néven említik először, 1257-ben villa Naree néven szerepel. Későbbi említései során 1434-ben Nara, 1447-ben Nare, 1468-ban Naray néven szerepel. 1447-ben már állt Szent Tamásnak szentelt temploma.^[3] A község ősi birtokosa a Náray család volt, melynek tagjai már a középkorban több magas tisztséget töltöttek be. 1549-ben a Náray család mellett a Sárfy és Basso családok voltak nemesek a településen. 1583-ban a falut egy tűzvész pusztította el, melyben a Náray család teljes levéltára is megsemmisült. A török dúlást követően a megfogyatkozott lakosságot főként horvát lakosság betelepítésével pótolták. 1598-ban a faluban 13 zsellér volt, birtokosai az Anyos, Kerekes, Bolday, Náray és a Sárffy családok voltak. 1627-ben Náray egytelkes nemeseinek száma 22 volt, közülük 17 fő a Náray családhoz tartozott. 1707-ben egy adóösszeírás szerint 17 nemes és 3 nemesi özvegy élt a településen. 1720-ban 20 a taksás nemesek száma. Egy 1744-es összeírásban 25 jobbágyot, és 33 zsellért említettek, míg az 1774-ben 56 jobbágy és 29 zsellér élt a faluban. 1746-ban a község nemesei Pálffy János nádortól nemesi megerősítő igazolást kaptak. 1780-ban a község lélekszáma 545 fő volt.

Vályi András szerint „NÁRAJ. Nasrein. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai Skerlecz, és több Urak, lakosai katolikuosk, fekszik Szombathelyhez 1 mértföldnyire, határja jó, javai külömbfélék; szántó földgyei is termékenyek, el adásra alkalmatos módgyok van.”^[4]

A település jelenlegi temploma 1820-ban épült.^[5]

A temetőkápolna, melyet 1826-ban építettek, a település egyetlen ma is álló műemléki védettségű épülete. 1832-ben 26 házas és 6 házatlan zsellér élt a faluban, közülük egy iparos, egy kovács, rajtuk kívül három kézműves, takács, szabó és mészáros működött a településen.

Fényes Elek szerint „Náraj, magyar falu, Vas vmegyében, ut. p. Szombathelyhez egy óra: 634 kath., 8 zsidó lak. Kath. paroch. szentegyház. Róna termékeny határ. F. u. Lipics, Eörsy, Szabó, Pálffy. stb.”^[6]

1857-ben készült a községről az első kataszteri térkép.

Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiájában „Nárai régi nemesi község, 152 házzal és 867 r. kath. és ág. ev. vallású, magyar lakossal. Postája és távírója Szombathely. Határában római épületnyomokra, edényekre és érmekre bukkantak. A Nárayak innen vették nemesi nevüket. A nárai Szabó-család ősi fészke.”^[7]

A 19. század végén a sanyarú életkörülmények miatt számos nárai lakos vándorolt ki a tengerentúlra. Az első világháborúban 45 helyi lakos esett el, az emlékükre emelt emlékművet 1939. június 18-án avatták fel. A második világháborúban 31 nárai lakos esett el. A harcok megkímélték a községet, inkább a szovjet katonák erőszakoskodása és fosztogatása, valamint egy a határban lezuhant repülőgép hagyott nyomot az emlékezetben. A termelőszövetkezet 1960-ban alakult meg. 1962. november 7-én adták át a művelődési házat. A község polgármesteri hivatalát 1992-ben újították fel. A szennyvízcsatorna 1996-ban, a gázellátás 1998-ban épült ki.

Nárai Szombathely agglomerációjához tartozik. A városból való kiköltözési hullámnak köszönhetően növekszik lakosainak száma.

• 1990–1994: Lóránth József (független)^[8]
• 1994–1998: Lóránth József (független)^[9]
• 1998–2002: Lóránth József (független)^[10]
• 2002–2006: Stifter Attila (független)^[11]
• 2006–2008: Stifter Attila (független)^[12]
• 2009–2010: Németh Tamás (független)^[13]
• 2010–2014: Németh Tamás (független)^[14]
• 2014–2019: Németh Tamás (független)^[15]
• 2019–2024: Németh Tamás (független)^[16]
• 2024– : Németh Tamás (független)^[1]

A településen 2009. március 22-én időközi polgármester-választást kellett tartani,^[13] mert az addigi faluvezetőnek megszűnt a polgármesteri jogállása, a tisztséggel összefüggő bűncselekmény miatt.^[17] Stifter Attilát 2008. december 16-án ítélte el jogerősen a Vas Megyei Bíróság, egy 2,5 milliós kormányzati támogatás jogtalan felhasználásával kapcsolatos, még 2004-ig visszanyúló ügyben.^[18] Ő ennek ellenére jogosult maradt az időközi választáson való indulásra, amit meg is tett, de három jelölt közül csak a második helyet sikerült elérnie.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 1,3% németnek, 0,4% szlováknak, 0,3% horvátnak, 0,2% szlovénnek, 0,2% románnak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69%, református 3,8%, evangélikus 0,8%, felekezet nélküli 5,3% (21,1% nem nyilatkozott).^[19]

• Római katolikus templomát Szent Tamás apostol tiszteletére szentelték.
• Temetőben barokk kápolna
• Náray-Szabó család sírboltja

• Itt született 1794. október 2-án Szabó Sándor táblabíró, miniszteri tanácsos; itt is hunyt el 1871. május 14-én.
• Itt született 1821. november 9-én Szabó Miklós országgyűlési képviselő, az ügyvédi kamara elnöke, a királyi Kúria elnöke, államtitkár, belső titkos tanácsos, az MTA tagja. Perczel Mór seregében honvéd őrnagy volt, emiatt 12 évig volt börtönben.
• Itt született 1823-ban Szabó Imre mérnök, 1848-as honvéd őrnagy. Buda ostrománál kitűnt bátorságával, 16 évi várfogságra ítélték.
• Itt született 1826. június 2-án Szabó László királyi tanácsos, az ügyvédi kamara elnöke.
• Itt született 1906. június 25-én Somogyi Ferenc jogász, jogtörténész, országgyűlési képviselő.

• A régi kisnemesi község nemesei közül a Náray-Szabó család a legismertebb, melynek több neves tagja nárai kötődésű. A legismertebbek:
  • Náray-Szabó István (1899-1972) egyetemi tanár, akadémikus, a kristálykémia egyik úttörője.
  • Dr. Náray-Szabó Gábor (1943) kémikus, egyetemi tanár, helyettes államtitkár, akadémikus.

• 
  Eőrssy kúria a Petőfi utcában
• 
  A műemlék temető kápolna
• 
  Náray-Szabó család sírja a temetőben
• 
  Petőfi utca
• 
  Kossuth Lajos utca
• 
  A római katolikus templom a Kossuth utcával

A Wikimédia Commons tartalmaz Nárai témájú médiaállományokat.