Nagytilaj – Wikipédia

Nagytilaj
Nepomuki Szent János-szobor
Nagytilaj címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Vas
Járás	Vasvári
Jogállás	község
Polgármester	Palócz Sándor (független)[1]
Irányítószám	9832
Körzethívószám	94
Népesség
Teljes népesség	149 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	7,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,66 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 58′ 38″, k. h. 16° 57′ 51″46.977319444444, 16.96408055555646.977319°N 16.964081°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 38″, k. h. 16° 57′ 51″46.977319444444, 16.96408055555646.977319°N 16.964081°E
Nagytilaj Pozíció Vas vármegye térképén
Nagytilaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytilaj témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagytilaj község a Nyugat-Dunántúli régióban, Vas vármegyében, a Vasvári járásban.

A Dunántúlon, a Kemeneshát délkeleti szegletében, a Nagytilaji-patak mellett fekszik. A vármegye délkeleti határán, nem messze Vas, Zala és Veszprém vármegyék hármashatáránál található. A megyeszékhely, Szombathely körülbelül 55 kilométerre, Vasvár körülbelül 20, Zalaszentgrót nagyjából 15, Zalaegerszeg mintegy 20 kilométerre található innen.

A közvetlenül határos települések: észak felől Bérbaltavár, kelet felől Zalabér, délkelet felől Pakod, dél felől Pókaszepetk, délnyugat felől Gősfa, nyugat felől Győrvár, északnyugat felől pedig Olaszfa. [Délnyugati határszélén, pontszerűen érintkezik még Kemendollár közigazgatási területével is.]

Csak közúton érhető el, Bérbaltavár vagy Pókaszepetk érintésével, a Vasvárt Zalabérrel összekötő 7361-es, vagy a Zalaegerszeget szintén Zalabér térségével összekötő 7328-as út felől, mindkét irányból a 7385-ös úton.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz biztosítja. Szombathellyel, Vasvárral és Zalaegerszeggel is közvetlen autóbuszjáratok kötik össze.

Vasútvonal nem érinti; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget Zalabér-Batyk vasútállomás kínálja, a MÁV 25-ös számú Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalán.

Első ismert írásos említése 1272-ből származik, Tilaj formában.

A mai település Kistilaj és Hervadtfa községek egyesítéséből jött létre.

• 1990–1994: Pécsi Ernő (FKgP)^[3]
• 1994–1998: Pécsi Ernő (független)^[4]
• 1998–2002: Sulok László (független)^[5]
• 2002–2006: Kövér József (független)^[6]
• 2006–2010: Szita Károly (független)^[7]
• 2010–2011: Kövér József (független)^[8]
• 2011–2014: Horváthné Kántor Klára (független)^[9]
• 2014–2019: Horváthné Kántor Klára (független)^[10]
• 2019–2024: Horváthné Kántor Klára (független)^[11]
• 2024– : Palócz Sándor (független)^[1]

A településen 2011. október 30-án időközi polgármester-választást tartottak,^[9] az előző polgármester halála miatt;^[12] posztjáért az időközi választáson egyetlen jelölt indult.^[9]

2001-ben a lakosok kb. 94%-a magyarnak vallotta magát, míg kb. 6%-a nem válaszolt a kérdésre.^[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,9%-a magyarnak, 9,1% németnek, 3,5% cigánynak, 0,7% románnak, 0,7% örménynek mondta magát (1,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,5%, református 2,1%, evangélikus 3,5%, felekezet nélküli 4,2% (21% nem nyilatkozott).^[14]

• 1990: 239 fő
• 2001: 185 fő
• 2009: 142 fő
• 2011: 200 fő körülbelül

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 89,5%-a római katolikus és kb. 2,5%-a református vallású, míg kb. 8%-a nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt.^[13]

A Szombathelyi egyházmegye (püspökség) Vasvári Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem önálló egyházközség, a Csehimindszenti plébániához tartozik, mint fília. Római katolikus templomának titulusa: Szent Márton.

A Dunántúli Református Egyházkerület (püspökség) Őrségi Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.

A Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület Vasi Egyházmegyéjében lévő Kissomlyói Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

• Ún. Balogh-fa: kb. 700 éves szelídgesztenye-fa.
• A szőlőhegyen és a környező dombokon különböző védett virágok tenyésznek (pl. lila és fehér virágú őszi kikerics, kakasmandikó, leánykökörcsin, csillagvirág kankalin stb.).

• Római katolikus (Szent Márton-) templom: 1882-ben épült. Falképeit Gál József festette.
• Római katolikus kápolna.
• Kőkereszt: 1888-ban állították.
• Nagy Gáspár emlékhely.

• Búcsú: Szent Márton-nap (november 11.) utáni vasárnap.

• Nagytilaj a Via Sancti Martini honlapon
• Nagytilaj térképe Archiválva 2007. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben