Porhó – Wikipédia

Porhó (Pârvova)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
KözségKislaposnok
Rangfalu
KözségközpontKislaposnok
Irányítószám327241
Körzethívószám+40 x55[1]
SIRUTA-kód53087
Népesség
Népesség284 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság414 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 00′ 55″, k. h. 22° 12′ 21″45.015270°N 22.205904°EKoordináták: é. sz. 45° 00′ 55″, k. h. 22° 12′ 21″45.015270°N 22.205904°E
SablonWikidataSegítség

Porhó (románul Pârvova) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében. Közigazgatásilag Kislaposnokhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

A Szemenik-hegység délkeleti lábánál, Herkulesfürdőtől 22 km-re északnyugatra, a Craiova-patak két partján fekvő település. Közelében halad a DN57B főút.

Története

[szerkesztés]

Porhó neve a 15. században Parhó alakban I. Ulászló király adománylevelében fordult elő először, mikor Gerlistyei Lászlónak és Jánosnak, valamint a Mehadikai családnak Mehadika, Csebnyak, Parho és más helységeket adományozta.

14401444 között, majd 1484-ben Parho néven, 1528-ban Porho, 1566-ban Perho, 1575-ben Perhova, 1598-ban Pirhova, 1785-ben Pirboda, 1808-ban Pirhova, Prhova, 1888-ban Pervova, 1913-ban Porhó néven említették.

1528-ban Zápolyai János király Gerlistyei Gábornak új adományt adott a miháldi kerületben fekvő Mehadika, Csebnyak, Porho, Belethiu, Moznik és más helységek birtokára.

1566-ban a Gerlistyeiek leányága, Fiáth Anna és Marsinay Ferenc Ombozy György ellen pert indítottak a karánsebesi báni széknél a Gerlistyei birtokok: Terregova, Csebnyak és Perho a miháldi, Prilipecz, Gerlistye a halmosi és Kopácsi, Yalissora és Zlatna a sebesi kerületben felosztásáért, mely után több évig tartó per keletkezett, majd 1598-ban Báthory Zsigmond fejedelem rendeli, hogy a nevezett Gerlistyei István, János és Miklós Prilipecz, Ruderia, Csebnyák, Parho stb. falvakban levő részbirtokokból mindegyik jogosult fél megkapja az őt illető részt.

Az 16901700. évi összeírás Perhovát a mehádia-orsovai kerületbe tartozónak írta.

1774-ben a zsupáneki zászlóaljhoz került, a végvidéki katonai kormányzás megszűnésekor pedig az oláhbánsági ezred petniki századához tartozott.

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Bozovicsi járásához tartozott.

1910-ben 1230 lakosából 34 magyar, 1179 román volt. Ebből 26 fő római katolikus, 1189 görögkeleti ortodox volt.

Népesség

[szerkesztés]

2002-ben 565 lakosa közül 562 fő (99,47%) román és 3 (0,53%) cseh volt.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

Források

[szerkesztés]