Zárt lista – Wikipédia

Választási rendszerek
Többségi rendszerek
Relatív többségi szabály Relatív többségi szavazás, blokkszavazás, pártlistás blokkszavazás Többfordulós Kétfordulós szavazás Egyenkénti kieséses szavazás Preferenciális Azonnali többfordulós szavazás (IRV), feltételes szavazat, pótszavazat Condorcet-módszer Schulze-módszer Rangsorolt párok módszere Pozíciós szavazás Bucklin-módszer Preferenciális blokkszavazás Kardinális Elfogadó szavazás Pontozásos szavazás
Arányos rendszerek
Egyéni Egyetlen átruházható szavazat Arányos elfogadó szavazás Pártlistás Legmagasabb átlag alapú módszerek: D’Hondt, Sainte-Laguë, Hungtington-Hill Legnagyobb maradék alapú módszerek: Hare, Droop, Imperiali, Hagenbach-Bischoff Egyéb Biproporcionális mandátumelosztás
Félarányos és vegyes rendszerek
Nem vegyes félarányos Egyetlen nem-átruházható szavazat Korlátozott blokkszavazás Nem kompenzációs vegyes Árokrendszer Többségi bónusz Kompenzációs vegyes Vegyes arányos rendszer Kétszavazatos töredékszavazat-visszaszámláló Egyszavazatos módszerek Magyar országgyűlési (2010−) Magyar országgyűlési (1989−2010)
Egyéb
Pártlisták Nyílt lista, Zárt lista, Helyi lista Választási rendszerek összehasonlítása Választási rendszerek országonként
Sablon:Választási rendszerek m v sz

A zárt lista a pártlistás rendszerek azon változatát írja le, ahol a választók (gyakorlatilag) csak a politikai pártok egészére szavazhatnak; így nincs befolyásuk a párt által biztosított jelöltek megválasztásának sorrendjére. Ha a választóknak lenne némi befolyásuk, azt nyílt listának neveznék. A zárt listás rendszereket általában a pártlistás arányos képviseletben alkalmazzák, de a legtöbb vegyes választási rendszer zárt listát is használ a pártlista komponensében.

A zárt listás rendszerekben minden politikai párt előre eldönti, hogy ki kapja meg az adott pártnak kiosztott mandátumokat a választásokon,^[1] így a listán a legmagasabban elhelyezkedő jelöltek általában mindig mandátumot szereznek, míg a lista másik végén álló jelöltek általában nem.

Az adott párt "vízválasztó" jelöltjei azonban abban a helyzetben vannak, hogy a párt által kapott szavazatok számától függően elveszítik vagy megnyerik a mandátumukat. A "vízszint" az a mandátumszám, amelyet egy adott párt várhatóan el fog érni. A párt által megszerzett mandátumok száma és a jelöltek pártlistán elfoglalt helyezései együttesen határozzák meg aztán, hogy egy adott jelölt kap-e mandátumot.

• Algéria
• Angola
• Argentína
• Benin
• Burkina Faso
• Burundi
• Costa Rica
• Dominikai Köztársaság
• Egyenlítői-Guinea
• Guatemala
• Bissau-Guinea
• Guyana
• Hong Kong (1997-2016)
• Izland
• Izrael
• Kambodzsa
• Kazahsztán
• Kelet-Timor
• Kirgizisztán
• Kolumbia (pártfüggő)
• Moldova
• Montenegró
• Marokkó
• Mozambik
• Namíbia
• Németország (vegyes arányos rendszer)
• Nicaragua
• Niger
• Észak-Macedónia
• Paraguay
• Portugália
• Románia
• Ruanda
• Szerbia
• Dél-Afrika
• Spanyolország
• Srí Lanka
• Togo
• Törökország
• Tunézia
• Új-Zéland (vegyes arányos rendszer)
• Uruguay

• Andorra
• Magyarország
• Németország (vegyes arányos rendszer)
• Olaszország
• Oroszország
• Örményország
• Skócia
• Tajvan
• Új-Zéland (vegyes arányos rendszer)
• Wales

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Closed list című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Nyílt lista

• Nyitott, zárt és szabad listák az Ace Project weboldalán (angolul)