Aranypataka – Wikipédia
Aranypataka (Zlaté) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Bártfai | ||
Rang | község | ||
Polgármester | Mária Ontkaninová | ||
Irányítószám | 086 01 (pošta Rokytov) | ||
Körzethívószám | 054 | ||
Forgalmi rendszám | BJ | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 764 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 53 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 380 m | ||
Terület | 14,33 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 20′ 38″, k. h. 21° 12′ 05″49.343889°N 21.201389°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 38″, k. h. 21° 12′ 05″49.343889°N 21.201389°E | |||
Aranypataka weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranypataka témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Aranypataka (szlovákul: Zlaté) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 9 km-re északnyugatra, a Tapoly és a lengyel határ között található.
Története
[szerkesztés]1355-ben említik először „Aranpotak” néven, amikor is Miklós várnagy engedélyt kapott a királytól, hogy nemesfémeket bányásszon a környéken. 1414-ben „Aranaspathaka” a neve. 1427-ben 17 portája volt. 1474-ben Bártfa jobbágyfaluja lett. 1787-ben 51 háza és 409 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ARANY PATAKA. Zlato. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Bártfa Városa, lakosai katolikusok, fekszik Gaboltóhoz kőzel, mellynek filiája, Zborovtól egy mértföldnyire, ambár réttye, legelője, és erdeje is van; de mivel határja valamivel soványabb mint kellene, piatzozása ugyan nem meszsze, harmadik Osztálybéli.”[2]
1828-ban 83 házát 665-en lakták, akik mezőgazdaságból, juhtenyésztésből és fafeldolgozásból éltek. Fűrészüzeme a 19. század közepe óta működik.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Aranypataka, (Zlató), Sáros vgyében, Bártfához éjszakra 1 mfd. 112 kath., 488 evang., 20 zsidó lak. Földe sovány, erdeje, rétje, legelője elég. F. u. Bártfa városa.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 558, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 735 lakosából 726 szlovák volt.
2011-ben 763 lakosából 733 szlovák.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.