Hatkóc – Wikipédia

Hatkóc (Hodkovce)
Hatkóc zászlaja
Hatkóc zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
PolgármesterGabriel Sobota
Irányítószám044 21
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség339 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság323 m
Terület7,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 40′ 38″, k. h. 21° 05′ 59″48.677222°N 21.099722°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 38″, k. h. 21° 05′ 59″48.677222°N 21.099722°E
Hatkóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hatkóc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hatkóc (szlovákul: Hodkovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Kassától 12 km-re, nyugat-délnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

1427-ben „Horhkowch” néven említik először, de a falu már a 14. században is létezett. A rajta keresztülfolyó Hudkó-patak neve már 1318-ban feltűnik az oklevelekben „Hothkou” alakban. 1427-ben kilenc portát számláltak a faluban, amely Semsey Ferenc birtoka volt. A 16. századtól a községet a környező településekhez hasonlóan sorozatosan érték a török támadások. Ezek következtében lakossága jelentősen lecsökkent, sokan elmenekültek. 1553-ban hat, 1564-ben négy portája volt. 1563-ban nagyobb török támadás érte, melynek következtében lakói északra menekültek. 1570-ben ez a terület is a török hódoltság része lett. Ebben az évben csak három fél portát írnak össze a településen, melyekben zsellérek laknak. Később a Csákyak hajdani szepesvári uradalmának központja volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HATKÓTZ. Hatkovcze. Elegyes tót falu Abaúj Várm. földes Ura Semsey Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Kassai járásban, Jászó Újfalunak filiája, határja hegyes, és néhol soványas, más javai meglehetősek.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hatkocz, tót falu, Abauj vmegyében, a szomolnoki országutban: 320 kath., 4 zsidó lak. F. u. Semsey Lajos, cs. k. aranykulcsos. Ut. p. Meczenzéf.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Hatkócz 33 házzal és 253 tót ajku lakossal. Postája Semse.”[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. 1938-ban az egyik példája volt a csehszlovák fél érvelésének az 1910-es népszámlálási adatok megbízhatatlanságáról.[5]

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 251 lakosából 11 magyar és 224 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 253 lakosából 18 magyar és 234 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 240 lakosából 116 magyar és 123 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 216 lakosából 177 magyar és 37 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 208 lakosából 160 magyar és 45 csehszlovák volt.

1930-ban 232 lakosa mind csehszlovák volt.

1941-ben 222 lakosából 211 magyar és 11 szlovák volt.

1970-ben 256 lakosából 255 szlovák volt.

1980-ban 262 lakosából 261 szlovák volt.

1991-ben 269 lakosa mind szlovák volt.

2001-ben 267 lakosából 265 szlovák és 2 magyar volt.

2011-ben 293 lakosából 283 szlovák volt.

2021-ben 339 lakosából 328 (+2) szlovák, 1 magyar, (+2) ruszin, 3 egyéb és 7 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hatkóc&oldid=26306564”